Papírfény

Akkor én most megtérek! – Terry Pratchett – Neil Gaiman: Elveszett próféciák

Hadd magyarázzak el valamit azoknak, akik azt feltételezik a Vidám Vasárnap kapcsán, hogy vidám. Nem az, Pratchett és Gaiman mutatja meg az Elveszett próféciák lapjain, hogy milyen egy igazán vidám vasárnap.

Bár valójában egy szombatról van szó. Az emberiség történetének utolsó szombatjáról, feltételezhetően. Hiszen az Antikrisztus már az emberek között él, és sötét terveket szövöget arról, hogyan tegye jobbá a világot. Ő a 11 éves Adam Young, Tadfield kicsiny városából. Azirafael és Crowley pedig az angyal-démon-duó, akik a jó és a rossz között terelgetik az Antikrisztust, mivel el szeretnék odázni az Ítélet napját. A bökkenő az, hogy ehhez előbb meg kéne találniuk Adamet, akit születésekor összecseréltek egy teljesen átlagos csecsemővel. Isten 7 nap alatt teremtette a világot, nekik ugyanennyi idejük van megmenteni azt. Csakhogy az Apokalipszis Négy Motorosa már úton van. 

Az úgynevezett low fantasyt az különbözteti meg a high fantasytől (A Gyűrűk ura), hogy kreált világát a létezőn belülre helyezi. Így ölthetnek emberi alakot mitologikus lények (Amerikai istenek), így léphetünk be egy vonatperonról egy varázsvilágba (Harry Potter), vagy így élhetünk egy lapos Földön, amiből könnyen kizuhanhatunk (Korongvilág). Az alapvető emberi kíváncsiságot lovagolja meg: hogyan élnének világunkban ezek a természetfeletti erők, hogyan él szorosan egymás mellett egy mitikus és a valós világ. Az Elveszett próféciák e világok összemosásában brillírozik igazán, hiszen e műfaj két koronázatlan királya írta meg. 

Terry Pratchett a Korongvilág-regényfolyammal bebiztosította, hogy 2015-ben bekövetkező halála után is a legnagyobb nevek között tartsuk számon. Munkásságára jellemző, eredeti, ha úgy tetszik, pratchetti humorral ragadta meg a zsáner legendáit, Tolkien, Lovecraft vagy épp Dickens történeteit. 

Neil Gaiman hasonlóan bánik a mitologikus világokkal,

de nem a humor, sokkal inkább a sötétebb tónus jellemzi, amire a legismertebb példa az Amerikai istenek. A skandináv, szláv, germán hit alappillérjeire építi sajátos oltárát, amiben az egyiptomi, indiai, de még az ír mondavilág istenségei is helyet kapnak. 

Kreativitásuk és képzelőerejük, akárcsak az általuk teremtett világok, természetfeletti. Ennek hála az Elveszett próféciákban az eddigi legkülönlegesebb könyvélményét köszönthetem. 

Felépítése olyan, mint egy korai Így jártam anyátokkal-epizód – amikor még értelme is volt nézni. Nincs szó író és olvasó közötti távolságról, a szerzők mintha velünk szemben ülnének egy pub kisasztalánál egy pofa sör társaságában. Köznyelven mesélnek, amiben nincs semmi manír, csak a szavak minőségi áradata. Mondandójukat élvezet hallgatni, ahogy egymás szavába vágnak. Lábjegyzetekkel egészítik ki az aktuális témakört, hogy bővítsék univerzumukat, megmagyarázzanak egy logikai zavart, vagy csupán egy geget süssenek el. Az apró, indexes rész általában a tartalomjegyzékkel vetekszik a legkevésbé izgalmas könyves kellék kategóriájában, itt mégis istenkáromlás lenne átugrani rajta. 

Az Elveszett próféciák három fő történetszálat vezet. Egyrészt a Pokol kamasz Hercegének mindennapjait barátai körében, másrészt Agnes Nutter leszármazottjának, Anatéma Apparátnak jóslatkutató tevékenységét, harmadrészt pedig az Apokalipszis Négy Motorosának csapatba szerveződését. A szerzők elmondása szerint Pratchett írta a könyv kétharmadát, beleértve az előbbi két cselekménysort, míg Gaimané többek közt a lovasok útikönyve. 

Remekül osztoztak a munkán, aszerint, hogy ki miben jó igazán.

Pratchett pörgős humort és rengeteg popkulturális utalást csempész Adam történetébe, amelyben visszatérő motívum a Csillagok Háborúja és a Spanyol Inkvizíció is. A gyerekek gyermeteg humora életszagúan bájos, míg Agnes Nutter boszorka szép és pontos próféciái zavarbaejtő komolytalansággal mutatják be, mekkorát ugrott az emberiség technikai fejlődése potom 300 év alatt. 

Gaiman a bivalyerős, mélységesen elgondolkodtató társadalom- és valláskritikához ért. Az Elveszett próféciákat áthatja ez a tudatébresztő attitűd, amely a Motorosok közeledtével egyre inkább kikristályosodik. Mindannyian kimunkált jellemmel rendelkeznek, amelyek az emberiség pusztító tevékenységét szimbolizálják; Halál, Éhínség, Szennyezés (aki nem mellesleg Járvány helyét foglalta el, miután feltalálták a penicillint) és Háború. A gaimani teoretika arcpirító intrikája a mű végéhez közeledve ér révbe, amikor egy országúti krimóban a Pokol angyalai csapatba tömörülnek és egy quizgép szimbolikáján keresztül szembesítenek azzal, hogy mivel szennyezzük valójában az életünket, miért háborúzunk, és mire éhezünk igazán.

Mi az, ami miatt mind halálra vagyunk ítélve.

Pratchett munkásságával régóta szimpatizálnak a film készítők, de az igazán nagy volumenű feldolgozások csupán tervek maradtak. Noha a kultikus szerző már nem érhette meg, társának hála nemrégiben megkapta a kellő figyelmet. Gaiman forgatókönyvéből az Amazon és a BBC elkészítette az Elveszett próféciák sorozatverzióját, amire a legendás író is büszke lehetne. A botrányos fogadtatására meg pláne.

 

Terry Pratchett – Neil Gaiman: Elveszett próféciák

Agave Könyvek, 2019
Fordította: Horváth Norbert

Gyenes Dániel

Gyenes Dániel

Gyenes Dániel a PPKE kommunikáció szakos, filmen és újságíráson specializált hallgatója. Ha egy filmben egyszerre jelenik meg a misztikum és a társadalomkritika, nála tuti befutó.

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..