Papírfény

Isteni színjáték – Thor: A mennydörgés istene

Miután a Fumax jóvoltából megismertük Loki legbensőbb titkait, a kiadó most legfőbb ellenlábasa, mostohatestvére, Thor egyik legizgalmasabb kalandját hozta el nekünk. A Lokit is rajzoló Esad Ribic ezúttal Jason Aaronnal, Butch Guice-szel és Tom Palmerrel állt össze, hogy együtt elmeséljék, hogyan küzdött meg a mennydörgés istene élete legnagyobb ellenfelével.

A skandináv mitológia ihlette meg Jack Kirby-t, Stan Lee-t és Larry Liebert, amikor Asgard istenét, a csodálatos kalapácsával, a Mjölnirrel harcoló Thor Odinsont a képregények lapjaira emelték 1962 augusztusában. A szuperhős azóta számtalan történetben feltűnt, állandó tagja a Bosszúállók csapatának is – a legtöbbek számára tehát a Marvel Moziverzumból ismerős.

Ha azonban valaki szeretné behatóbban megismerni ezt a karaktert, nem is választhatna alkalmasabb darabot, mint Jason Aaron 2012-es, Eisner-díjas történetét. A mennydörgés istene a Thor: God of Thunder 1-11. számában jelent meg, és teljesen önálló fejezet a Thor-univerzumban – így tehát annak is érthető, aki még egyáltalán nem ismeri a hőst. A történet a kiadó Marvel NOW! elnevezése rebootolása keretében készült – és minden bizonnyal az egyik legjobb Thor kaland lett, ami valaha született.

Amikor Thor kutatásba kezd, hogy megtudja, mi történt egy világ elnémult isteneivel, megdöbbentő felfedezést tesz: egy rejtélyes erő módszeresen gyilkolja az istenségeket. Rá is akad az Istenölőre, akivel aztán egy évezredeken átívelő küzdelem veszi kezdetét. A történet több idősíkon párhuzamosan zajlik, míg végül három kor három Thorjának kell összefognia, hogy legyőzze minden idők legveszedelmesebb lényét.

Aaron története rendkívül összetett, komoly koncentrációt igényel az olvasótól, hiszen az egymást váltogató idősíkok között nehéz követni a cselekményt. Ha valakinek azonban sikerül kibogoznia a szálakat, egy remek történetet rakhat össze a mozaikdarabkáktól. A mese egyik legkülönlegesebb eleme, ahogy Aaron felépíti a cselekményt és a karaktereket: az egész kötetben elszórtan hinti el az információkat, melyből mind Thor, mind a főgonosz, Gorr háttértörténete kirajzolódik.

Ismét bebizonyosodik, hogy az istenek és istenölők is csak olyanok, mint az emberek:

esendők, és túlélésük nagymértékben függ attól, tudnak-e tanulni saját hibáikból. Gorr a képregénygonoszok sorában kiemelkedően összetett figura: a teljesen elborult külső mögött egy bosszúéhes, végtelenül megkeseredett és magányos alak áll, aki a „legjobb védekezés a támadás”-elvén vált azzá, aki.

Az éppen aktuális időpontot mindig jelzik az alkotók – a rajzstílussal azonban nem különítik el az egyes korokat, így ez is nehezíti a feldolgozást. Amiben tetten érhetők a különbségek, az maga a főhős, aki az idővel nemcsak egyre bölcsebb lesz, de külalakjában is változik. A fiatal Thornak még viszket a tenyere, alig tud megmaradni a fenekén. Később persze megtalálja a helyét, hogy aztán idős korára már csak az elmúlást áhítsa.

Ribic most sem hazudtolja meg magát: rajzai (festményei) mély művészi kidolgozottságúak – már csak ezekért is érdemes végiglapozni a kötetet. Akik kedvelik az általa képviselt, szinte klasszicistának nevezhető stílust, azok most tobzódhatnak. Kár, hogy a 6. fejezetet Butch Guice és Tom Palmer párosa jegyzi – bár az ő munkájuk is teljesen korrekt, nyersebb stílusuk mégis megtöri a mű egységességét.

A Fumax most a történeten túl néhány extra csemegével is meglepi a rajongókat: borítók, borítóvariánsok, vázlatok és sok-sok ceruzarajz segítségével leshetünk be egy picit az alkotófolyamat kulisszái mögé.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés