Papírfény

Migráció tengeralattjáróval – Tom Clancy: Vadászat a Vörös Októberre

Minden szuperfegyver legsebezhetőbb pontja az ember. Ebből a feltevésből indult ki Tom Clancy azóta kultikussá lett regényében, a Vadászat a Vörös Októberre című thrillerben, melyből John McTiernan készített nagy sikerű mozis adaptációt.

A ’80-as években járunk, és a hidegháború még nem ért véget. A szovjetek egy új tengeralattjárót bocsátanak vízre, mely az eddigieknél is több nukleáris rakétát hordoz és a korábbiaknál is észrevétlenebb meghajtórendszerrel szeli a mélységet. A hajó a szocialista forradalom előtt tisztelegve Vörös Október nevet viseli, és feladata, hogy egy esetleges atomháború esetén észrevétlenül mérhessen csapást az Egyesült Államokra. A hajó kapitánya, a litván származású Rámiusz viszont gyűlöli a szovjet rendszert, és egészen más terveket dédelget a fejében: hűséges tisztikarával együtt disszidálni készül az USA-ba. A tengeralattjáró rövidesen két tűz közé kerül, mivel az amerikaiak és a szovjetek is egyaránt a hajóra vadásznak. Itt kerül a képbe Jack Ryan, a CIA-nak dolgozó történész és elemző, aki ráismer Rámiusz kapitány valódi szándékára, és igyekszik elsimítani a konfliktust, mely könnyen a következő világháború gyújtószikrája lehet.

Tom Clancy 1984-ben megjelent első regényével szinte azonnal berobbant a köztudatba mint a politikai és háborús thrillerek úttörője. A könyv ráadásul egy olyan esetet dolgozott fel, ami a ’80-as években még szinte bármikor bekövetkezett volna. Ráadásul Clancy, bár fiktív eseményéket mutat be, az ihletet megtörtént eseményekből merítette. A valóságban nem egy atom-tengeralattjáró, hanem egy szovjet hadihajó kapitánya által elkövetett 1975-ös zendülés szolgáltatott alapot Clancy történetéhez.

Az író ebben a regényében alkotta meg Jack Ryan figuráját is, aki még számos regényének lett későbbi főhőse.

1990-ben John McTiernan, a Ragadozó és a Drágán add az életed! rendezője készített izgalmas moziadaptációt Clancy művéből, melyben Jack Ryant Alec Baldwin, míg Rámiusz kapitányt Sean Connery alakította. A film premierjére pár hónappal azután került sor, hogy a szovjet kormányzat bejelentette a hidegháború végét, így még az akkori közönséget is átitatta a hidegháború légkörének hangulata.

McTiernan nagy vonalakban igyekezett megtartani a könyv cselekményvázát, de Clancy regénye sokkal-sokkal komplexebb képet ad a tengeralattjárós létről. Ahogy Thomas Harris, a Hannibal-könyvek szerzője is iszonyatos alapossággal vágott neki a kriminalisztika tudományának, úgy Clancy is szakértelemmel keveri a fikciós elemeket a szilárd valósággal, így adva igazán hiteles arculatot a regénynek. A Vadászat a Vörös Októberre igazi techno-thriller, melynek leírásai legnagyobbrészt technikai adatokra és megfigyelésekre épülnek. Az író otthonosan mozog a különböző harcjárművek leírásában, valamint a történelmi légkört is megkapó módon építi be művébe. A könyvet végig átitatja a hidegháború feszült atmoszférája és annak súlya, hogy bizony

minden rossz döntés könnyen az utolsó lehet.

Ugyanakkor a bürokratikus döntések ábrázolásánál már talán túlságosan is hitelesnek mutatkozik a szerző. A regény cselekménye rengeteg különböző helyszínen és döntési szinten bemutatott eseményekből épül fel, szövevényes, átláthatatlan hálózatot alkotva. A döntési szintek és a parancsok nagyjából a valóságban is ilyen módon működhetnek, de egy akcióthrillerben ez talán túlzásnak tekinthető, és néha a történet feszességét rontja. A karakterek kidolgozása viszont bőven kárpótol ezért a hiányosságért, melyre Rámiusz kapitány a legjobb példa. A film ugyanis nem kontextualizálja elég alapossággal (nyilván az időhiány miatt), hogy a litván származású hajóslegenda miért is utálja annyira a rendszert, aminek csúcsfegyverét kéne irányítania. Nos, emögött természetesen magánéleti tragédia rejlik, amit a könyv sokkal alaposabban fejt ki számunkra.

A történet valódi főszereplői viszont egyértelműen a tengeralattjárók. Érdemes tudni, hogy a regényben és a filmben bemutatott valamennyi harcjármű valóban létezik. A Vörös Október a szovjet flotta öklének számító Tájfunok továbbfejlesztése (itt természetesen Clancy egy kis teret engedett a fantáziájának is). A szerző igyekszik úgy leírni a tengeralattjáró-harcokat, mint valami gyilkos macska-egér játékot, mely elsősorban a hallgatózásra épül;

akinek élesebb a füle és halkabban manőverezik, az nyer.

Aki viszont kevésbé járatos ebben a témában, az talán jobban jár, ha a film megtekintése után olvassa el a könyvet, mivel nagyon sok tényszerű leírást McTiernan igazán kézzel foghatóan jelenít meg. Ilyen például a szonár hangjának „pendítése”, melyet igazán semmilyen szöveg nem képes olyan jól átadni, mint a film audiovizuális megjelenítése. Ugyanakkor a könyvben lévő végső harc impozánsabb filmbéli társánál, mivel több résztvevővel zajlik (két amerikai és két szovjet tengeralattjáró közt, egyikük a Vörös Október, míg a filmben egy amerikai tengeralattjáróval kevesebbet láthatunk), valamint a nagy leszámolás aktusa is kissé más Clancy leírásában.

A Vadászat a Vörös Októberre olvasva és képernyőn nézve is hatalmas élményt nyújtanak, de talán egymást kiegészítve működnek igazán hatékonyan. A film segít megragadni a nehezebben leírható technológiai elemeket, és feszesebben mutatja be a cselekményt, míg a könyv sokkal nagyobb komplexitást ad, és jobban beleláthatunk a szereplők fejébe. Ezenkívül a könyvben könnyedén elképzelhetjük a nyelvi különbségeket, amit a film az amerikaiakra jellemző lustasággal oldott meg; vagyis egy idő után a szovjetek is angolra váltanak, ami talán McTiernan mozijának egyik legirritálóbb eleme. Mindazonáltal mindkét alkotás egy olyan korról mesél hitelesen, amikor a világbéke valóban egy gombnyomáson múlott.

 

Tom Clancy: Vadászat a Vörös Októberre

Partvonal Kiadó, 2019

Gueth Ádám

Gueth Ádám

Gueth Ádám 2017-ben csatlakozott a Filmtekercshez. Mióta 5-6 évesen először látta a Jurassic Parkot, vonzza a filmek világa. A Károli Gáspár Református Egyetemen történelem szakon végzett. Jelenleg az ELTE BTK Szabadbölcsészetének filmtudomány szakirányos tanulója, főállásban dolgozik egy helyi lapnál, mellette pedig több filmes portál és blog állandó és vendégszerzője. Elsősorban a történelmi, a háborús és a sci-fiction műfaj érdekli, szívesen elemzi történelmi filmek valós hátterét és igazságtartalmát. Kedvenc rendezői között találhatjuk Steven Spielberget, Ridley Scottot, Quentin Tarantinot és Stanley Kubrickot.

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..