Papírfény

A gép forog – Tom Hanks: Hamarosan a mozikban

Hamarosan-a-mozikban-Tom-Hanks

Tom Hanks novelláskötete után első nagyregényével jelentkezik. A színész számára nem a cél a fontos, hanem az odavezető út: a Hamarosan a mozikban egy filmforgatás krónikásaként életre kelti a nyüzsgő hollywoodi gépezet fogaskerekeit, a legutolsó lótifutitól kezdve egészen a nagynevű rendezőig.

Mind különbözően töltöttük a karantént: volt, aki kenyérsütésbe fogott, volt, aki új nyelvek tanulására adta a fejét, vagy éppen rendszeresen futni kezdett. Tom Hanks pedig, szívében a filmforgatások kényszerű leállása után maradt űrrel, előkapta dédelgetett írógépei egyikét, és írt egy könyvet.

A Különleges karakterek-novelláskötetét követő első nagyregényében Hanks egy fiktív író bőrébe bújva válik a Knightshade: Tűzeső köszörűje című szuperhős-fantasy forgatásának krónikásává. A filmkészítés magasságait és mélységeit egyaránt megéneklő, ambiciózus alkotás azonban mégse hagyja teljesen maga mögött a novella-formátumot. Apró élettörténet-mozaikokból rajzolja ki a nagy egészet.

A Hamarosan a mozikban éppen annyira szól a Knightshade körüli bonyodalmakról, mint az elkészülésén munkálkodó minden egyes fogaskerék személyes sorsáról és a filmkészítéssel való személyes kapcsolatáról.

Hamarosan-a-mozikban-Tom-Hanks

Hanks egészen a negyvenes évekig repít vissza minket, ahol a kis Robby először találkozik a második világháborúból hazatérő, helyét nem találva ide-oda sodródó nagybátyjával. Ez az együtt töltött délután pedig olyan mély nyomot hagy benne, hogy amikor az étkezőasztalnál színezgető Robby a hippikorszakban ismert képregényrajzolóvá érik, Bob bácsi ihletésére papírra veti egy bátor lángszórós katona történetét (az így született képregényt Hanks a fikciókeret erősítése érdekében R. Sikoryak illusztrációjával be is illesztette regényébe).

Ez a garázsvásáron előkukázott régi képregény lesz Bill Johnson rendező számára az utolsó hiányzó láncszem ahhoz, hogy végre összeálljon készülő filmje, a regény középpontjában álló Knightshade forgatókönyve, és kezdetét vegye az előkészítés következő fázisa. Sokáig váratja Hanks az olvasót, amíg a múltban tett kirándulás értelmet nyer a jelen szempontjából, és addigra talán már túlságosan meg is kedveltük Robbyt és bácsikáját ahhoz, hogy könnyedén elengedjük őket – de még többszáz oldal és egy tucat megismerésre váró karakter áll előttünk. Megismerjük a film rendezőjét, annak kötögető asszisztensét, a szeretetéhes sztárszínésznőt, a megbízható mellékszereplőből főszerepbe előlépő feltörekvő tehetséget és a talpraesett sofőrlányt, aki szerencsés véletlenek folytán válik a forgatás elengedhetetlen elemévé.

Hanks regényének fő erősségei ezek a melegszívű, empatikus emberismerettel felvázolt, olvasmányos portrék, ezek a néhány oldalon felvillantott emberi sorsok.

Hanks – színész lévén – a legnagyobb figyelmet arra fordítja, hogyan töltse meg élettel a bemutatott karaktereket. Szinte sajnálja is az ember, hogy éppen, mire már kezdett megkedvelni egy karaktert, már jól belehelyezkedett egy atmoszférába, legyen az az amerikai kertvárosi lét a negyvenes években, egy kínai kifőzde vagy egy népes család szűkös és zajos lakása, Hanks kegyetlenül visszaránt a forgatás főnarratívájába.

Hamarosan-a-mozikban-Tom-Hanks
A szerelem hálójában

A Hamarosan a mozikban – címével némiképp ellentmondásba keveredve – egy ismeretlen streamingre készülő huszadrangú szuperhősfilm forgatásán keresztül beszél az írója számára oly fontos világról. Pedig éppen Tom Hanks, a klasszikus hollywoodi értékek és a klasszikus hollywoodi történetmesélés fő arcaként talán nem is ismeri, milyen futószalagon gyártani a streamingre kidobott, aztán pillanatok alatt feledésbe merülő filmeket.

Empatikus emberszeretete mellett Hanks regényének másik fő vonása a kimeríthetetlen naivitás:

azt feltételezni, a Knightshade ér annyit, hogy érdemes legyen lejegyezni és megörökíteni készülésének körülményeit. Hogy több lesz egyetlen hétvégének a legmagasabb nézőszámait produkáló, aztán következő hétre a teljes feledésbe merülő streamingtartalomnál. A mindent túlmagyarázó lábjegyzetek, a rendező túl komolyan vett szerzői víziói (milyen szerzői víziók egy streaming-szuperhősfilmben? – kérdezhetnénk rosszmájúan), a lángszórós katona megformálójának kísérletei némi method actingre mind-mind olyan elemek, melyek egy kevésbé empatikus írói hang mellett már-már szatírába fordítanák a regény egészét.

A Hamarosan a mozikban azonban, legyen bármennyire is elcsépelt a kifejezés, valódi szerelmeslevél a mozihoz – a szerelmesek minden szemellenzősségével együtt.

Hanks olyan részletességgel írja le a filmkészítés folyamatát, hogy szinte mi is egy forgatáson érezhetjük magunkat – megtapasztalva a pezsgő izgalmakat éppúgy, mint az elkerülhetetlen üresjáratokat. Az olyan triviális intéznivalókat, mint hogy minden stábtagnak jusson elegendő és megfelelő féle-fajta kávé. Az olyan semmiből felbukkanó gondokat, mint hogy sürgősen le kell rázni a sztárszínésznő közelben ólálkodó őrült rajongóit. És persze a két jelenet közti, végeérhetetlennek tetsző várakozást. Hanks olyan részletességgel tér ki hőn szeretett szakmájának minden létfontosságúnak ítélt mozzanatára, hogy az egy laikus számára már is nem biztos, hogy végig olyan érdekes tud maradni, mint annak, aki egy stáb állandó nyüzsgésével kel és fekszik. A túlmagyarázással elvész a varázslat és titokzatosság. A filmkészítés izgalmas kalandból egyszerű, hétköznapi munkává silányul.

„Igen, vannak filmek, amik nem működnek. Nem érik el azt, amit akartak. Néhány már eleve rossz célt választott. De aki azt mondja, hogy utál egy filmet, az úgy gondol egy önként választott közös emberi élményre, mint egy borzalmas éjjeli repülőútra” – mondja Hanks könyvének fiktív filmrendezője, ebben a pár mondatban pedig nem lehet nem a színész-rendező-író saját hitvallását hallani.

Hanks optimista empátiával, az amerikai álomba vetett őszinte és naiv hittel fordul a szívének oly kedves filmcsinálók világához, hogy az cinikus, semmit komolyan venni nem akaró metamodern korunkban szinte ritkaságszámba megy.

Azzal a jóindulatú empátiával és figyelmes emberközeliséggel fordul a kortárs Hollywood szuperhősfilmes és a mozi helyett egyre inkább a streaming felé tendáló trendjei felé is, amely szemléletnek ikonikus alakításait is köszönhetjük. A Hamarosan a mozikban inkább Ének az esőben, mint Babylon. Hiába megy bele egészen jelentéktelen részletekig, hogyan is működik a nagy hollywoodi gépezet, Hanks a hangsúlyt a közös munka örömére, a filmforgatások „önként választott közös emberi élményére” helyezi Álomgyár árnyoldalai és visszásságai helyett, megbocsájtható naivitással, a giccset és a túlzott pátoszt mégis ügyesen kikerülve.

Tom Hanks: Hamarosan a mozikban

Open Books, 2024
Fordította: Dési András György

Nagy Eszter

Nagy Eszter az ELTE filmtudomány mesterszakán diplomázott 2023-ban. Fő kutatási területe a kortárs magyar film, érdeklődési köre a musicalektől kezdve a gótikán és a film noirokon át egészen Bergmanig terjed - illetve még azon is túl.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com