Magazin Papírfény

Tony a legmenőbb – Vasember: Gyilkológép

VEGYG_borito_1_4.inddTony Stark menő, ehhez egyszerűen nem fér kérdés. Legyen páncélban vagy anélkül, a filmvásznon, vagy egy képregény lapjain. Daniel és Charles Knauf Gyilkológépében Stark komoly zűrbe kerül – az olvasó legnagyobb örömére.

Sokat kellett várjunk, hogy Vasember végre saját képregényt kapjon idehaza is. A karakter 1963-ban debütált Stan Lee, Larry Lieber, Don Heck és Jack Kirby közös munkájának eredményeképpen. Ötven évvel később, 2013-ban a Kingpin Kiadó – talán nem véletlenül a Vasember 3. premierjére időzítve – végre saját füzettel örvendeztette meg az Iron Man magyar rajongóit. Bár Tony Stark időről időre felbukkan már kötetekben, sajnos azóta sem követte önálló folytatás a Gyilkológépet – pedig remek darab, sajnálom, hogy a kiadó egyelőre nem vélte úgy, hogy lenne igény továbbiakra.

Vasember valószínűleg az emberek többségének fejében teljesen összefonódott Robert Downey Jr. személyével – tény, hogy nála alkalmasabbat keresve se találhattak volna a szarkasztikus, de zseniális playboy szerepére. Éppen ezért furcsa némileg Patrick Zicher rajzain Starkot jóval nagyobb darab pasinak ábrázolva látni – a történet azonban annyira magával ragadó, hogy néhány oldal után az ember meg is feledkezik Vasember filmes alteregójáról, és átadja magát ennek a jóval komorabb és sok tekintetben esendőbb figurának.

Vas1A történet azután indul, hogy Stark magának is beadja a Maya Hansen (a filmben Rebeka Hall) által kifejlesztett Extremist. A szer hatására Stark biológiai egységet alkot a páncéljával, ezáltal példátlan erők és képességek birtokába jut. Sajnos azonban valaki megszerzi a kontrollt a páncélja fölött, és gyilkolásra kezdi használni a mit sem sejtő Starkot. Nem mintha a playboynak nem volna éppen elég baja, még a S.H.I.E.L.D is rászáll, sőt, bajtársai az Új Bosszú Angyalaiból is megkérdőjelezik. A kötet komoly etikai kérdéseket feszeget a rossz kezekbe kerülő fegyver témakörében, és az egyébként rendszerint humoránál lévő Starkot is az átlagosnál jobban beforgatja. Éppen emiatt a poénok most nem szólnak nagyot – ellenben az időről időre felrobbanó akcióbombákkal, melyek gondoskodnak róla, hogy egy percre se lankadjon a figyelmünk.

A történethez remekül illeszkedik a látványvilág, Zicher rendkívül dinamikus, modern képeket alkotott. A panelhasználat nem túl formabontó, ellenben a színek szintén a legújabb kor hangján szólnak. A Gyilkológép mind megjelenésében, mind tartalmában remek darab, amit, bízunk benne, hogy hamarosan végre követnek továbbiak is!

vas2

 

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com