Papírfény

A Rendező és a varázslóinas – Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve

Törőcsik Mari és Bérczes László könyve persze kapcsolható az interjú műfajhoz, de teljességre törekvése révén olykor a filozófiai párbeszédeket is ott érezhetjük előképei között, sőt bizonyos mozzanataiban a színházi drámához közelít.

Vastag, aranyszín kötet, Törőcsik Mari nevével a gerincén. Lassan egy éve örülhetünk neki. Sűrű szövésű szöveg – olykor vidám – kerti beszélgetésnek álcázva. Ez a kettősség jellemzi végig azt a könyvet, amit Bérczes László és Törőcsik Mari állított össze kétnyári beszélgetéseikből. Műfaja beszélgetőkönyv, ami lényegesen, minőségében több mint egy gigantikus interjú. Nem csupán egymással, hanem – talán sokkal inkább – a leendő olvasókkal akarnak beszélgetni.

A téma látszólag Törőcsik Mari élete, sőt Bérczes László többször kéri beszélgetőpartnerét, ne ugorjon előre, tartsák az életrajzi kronológiát. Ám Törőcsik Mari életrajza még is inkább a könyv kiindulópontja, hiszen a színésznő kozmosszá kiteljesedett élete számtalan lehetőséget kínál arra, hogy szellemi csillagtúrákat téve általa jobban megismerhessük a színház világát és saját világunkat.

Olyan helyszínek elevenednek meg, mint a heves megyei Pély világa, ahol a színésznő gyermekkorát töltötte, vagy a metróépítésre hivatkozva felrobbantott Blaha Lujza téri Nemzeti Színház. Majd egyszerre egy Cannes hotelszobában találjuk magunkat. S időről időre visszatérünk Velembe az interjú jelen pillanatához. S közben gyors és lassú képsorokban peregnek le előttünk emberi sorsok, színészeké, mint Bara Margit, Kálmán György, Latinovits Zoltán. Rendezőké: Maár Gyula, Zsámbéki Gábor és Székely Gábor vagy Major Tamás.  S mindezt a nosztalgia kellemetlenné váló negédessége nélkül.

Szívesen, tátott szájjal időzünk ebben a világban.

Olvasva úgy érezzük, képtelenség állóképeket készíteni erről a mozgalmas univerzumról a teljesség igényével, ahogy azt egy kritika megkívánná. Noha a szöveget gondosan válogatott és elhelyezett fényképanyag egészíti ki. Kovács nagypapa mozija, klasszikus portré Gobbi Hildáról a Spiró drámából, Korniss Péter felvétele Töröcsik Marival és Udvaros Dorottyával az 1994-es Dosztojevszkij darab előadásáról. Csak néhány pillanatkép, hogy valahogy érzékeltetni lehessen a kötet gazdagságát. Ami Törőcsik Mari személyiségének köszönhetően egyszerre szerteágazó és összetartó.

A húsz, címmel ellátott fejezet végigkalauzol a Heves megyei Pélytől, a zárdán, Cannes-on, Kubán át egészen az őrségi kertig. Miközben sorra jelenik meg előttünk Törőcsik Mari a legfontosabb szerepeiben. S körötte az állandósult változásban lévő színház szinte a vihar szelében álló Rendezőkkel. Törőcsik Mari afféle varázslóinasként szinte egy színházi mitológiát teremtett magának, melynek sarokpontjában a Rendező áll: Major Tamás vagy éppen Anatolij Vasziljev.

Szerelem

Ennyi információ nem fér el egy kritikában, sőt, legalábbis emberi számítások szerint, egy könyvméretű interjúkötetben sem, erre találták ki a balzaci-prousti nagyregényt. Valahogy Bérczes László könyve mégis képes fölszívni ezt a hihetetlen mennyiségű adatot, és nem mint adathalmazt tárja elénk, hanem mint átélhető múltat. A könyv legnagyobb erénye ugyanis, hogy képes a könnyedség látszatát kelteni, miközben egyre jobban elmélyed hol az emberi sorsokba, hol a színjátszás problémáiba, amik természetesen több felületen érintkeznek lényegbevágó sorskérdésekkel és a hétköznapokkal.

Ebben a könyvben tehát a színház saját magát jeleníti meg színházi eszközökkel: ahogy a pergő dialógusok, múltidéző, nagy ívű monológok közé beszivárog a mindennapiság.

S a mindennapokból újra nyit a már-már szakrálissá való színház felé.

Hihetetlen mennyiségű adatot mozgatott meg tehát Bérczes László akrobatikus könnyedséggel, nem meglepő, hogy megjelenése óta lépten-nyomon idézik a legkülönfélébb helyeken: cikkben, interjúban, tanulmányban hivatkoznak rá. Ez a könyv, úgy tűnik fel, rövid úton igazodási ponttá vált.

 

Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve

Európa Kiadó, 2016

Avatar

Szentpály Miklós

Szentpály Miklós a Filmtekercs egyik alapító tagja. Magyartanárként és újságíróként végzett a PPKE bölcsészkarán, doktori címet szerzett. Több folyóiratnak ír irodalomkritikákat, magyar mint idegen nyelvet tanít. Specializációja a filmtörténet, a filmnyelv lehetőségei, a szépirodalmi adaptációk, a sci fik, képregényfilmek és szerzői filmek.

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..