Papírfény

A bevezető bevezetője – Útmutató a képregények tanulmányozásához: Rajzolt bevezető a képregénytudományba

A képregény és a képregénytudomány nagy rajongójaként mindig örömmel tölt el egy-egy újabb szakirodalmi megjelenés – különösen ha az maga is képregényes formában születik meg. Az Enrique Del Rey Cabero, Michael Goodrum és Josean Morlesín Mellado által írt Útmutató a képregények tanulmányozásához: Rajzolt bevezető a képregénytudományba pontosan az, amit a címe is ígér.

Az eredetileg az Oxfordi Egyetemen működő Oxfordi Bölcsészettudományi Központ (TORCH) kiadásában 2021-ben napvilágot látó How to Study Comics & Graphic Novels: A Graphic Introduction to Comics Studiest a Oxford Comics Network tagjai írták és rajzolták: Enrique Del Rey Cabero és Michael Goodrum a szövegért, Josean Morlesín Mellado pedig a rendkívül jól értelmezhető képekért felelt. A mű egy kutatási projekt keretében született, és most egy hazai képregénykutatónak, Szép Eszternek köszönhetően magyarul is olvasható.

A könyv igazi könnyed olvasmány: mindössze huszonöt rajzolt oldalon vállalkozik arra, hogy összefoglalja a műfajról tudható legfontosabb gondolatokat, és hogy bevezessen a képregénytudomány alapfogalmaiba. Már ebből sejthető, hogy aki a témában járatosabb, sok újdonságra nem számíthat: Scott McCloud két, megjelenése óta klasszikussá vált, sőt alapműnek számító (furcsa módon az ajánlott irodalmak között mégsem szereplő) metaképregénye, A képregény felfedezése és A képregény mestersége jóval mélyebben megy bele a témába, így aki azokat olvasta, csupán a terjesztéshez és a képregénytudományhoz kapcsolódó, alig nyolcoldalas részben fog új információmorzsákhoz jutni. 

Pedig igazából pont itt indul a kiadvány izgalmas része:

a történeti megközelítésen túl a képregények formai tulajdonságait, saját kifejezőeszközeit, kölcsönhatásait más művészeti ágakkal, és olyan fontos témák ábrázolását, mint a társadalmi folyamatok, az emlékezet vagy a szuperhősök, vizsgáló interdiszciplináris képregénytudomány (Comics Studies) egy születendőben lévő új tudományterület,

aminek azonban ezidáig nem sok rendszerező műve született, így minden hozzájárulás örömteli. Amint arra Szép Eszter a bevezetőben is rávilágít, egyre több felsőoktatásban tanuló diák dönt úgy – sokáig e cikk szerzője is kacérkodott a gondolattal –, hogy diplomamunkája vagy doktori disszertációja témájául a képregények világát választja, így sokak számára jelenthetne segítséget egy ilyesfajta rendszerező munka, az Útmutató a képregények tanulmányozásához azonban – bár utolsó oldalain felvet izgalmas kutatási szempontokat –, attól tartok, maximum gondolatébresztőként funkcionálhat…

Tudjuk azonban, hogy az újszülöttnek minden vicc új, így aki tényleg először találkozik a témával, szerethető, és ami ennél is fontosabb, követhető térképet kap a kilencedik művészet világához.

A fentieken túl a kiadvány lefekteti az alapokat:

megkülönbözteti a képregény és a képregényalbum (graphic novel) fogalmát, bevezet a képregény által használt formanyelvbe, boncolgatja szó és kép kapcsolatát, bemutatja a képregényfüzetek születésének útját, és kitér a műfaj történetére is. Mindezt pedig teszi rendkívül közérthető módon: a három szerzőt a „történet” főhősévé emelve néhol vicces, de mindig világos módon magyaráz és egységes stílussal mesél. 

A kiadvány végén olvasható egy interjú Nick Sousainsszal, aki a diszciplínák közé nem szorítható emberi kreativitásról és az összetett, sokszor vizuális gondolkodási folyamatainkról írta és rajzolta a 2015-ben a Harvard University Pressnél megjelent metaképregénykönyvét, az Unflettinget. A mű szintén a téma egyik sarokköve – azok számára azonban, akik nem olvasták, a beszélgetés fele teljesen irreleváns. Amúgy is teljesen random választásnak tűnik a kötet végére betenni egy ilyen beszélgetést – kilóg mind formai, mind tartalmi tekintetben. Az egész műre jellemző egyébként ez az esetlegesség – de talán lesznek így is, akiknek hasznos olvasmányul szolgál majd.

A könyvet a Prae Kiadó html5-ös lapozgatható PDF-formátumban, valamint szabadon letölthető módon tette közzé, így bárki számára hozzáférhető.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com