Magazin Papírfény

Neve is van, Budapest – Bereményi Géza: Vadnai Bébi

Vadnai bébi könyvborító

Vadnai bébi könyvborítóA Vadnai Bébiről, Bereményi Géza regényéről nehezen lehet eldönteni, hogy mikor játszódik, és hogy ki a főszereplője, de ez mind nem baj, sőt. Bereményi Géza regényt írt! A polihisztor megmutatkozik.

Az 1940-es években járunk, háború van valahol, de még nem Pesten. Mindenki tudja, hogy kis idő, és Pesten is az lesz, de senki nem beszél róla. Keserédes stílusok, kicsit olyan „carpe diem”, amikor még mindenki az utolsó pillanatban érzi magát, amolyan vihar előtti csend; még tudjuk, hogy járnak a vonatok, de hogy meddig, azt már nem. Közben pedig minden éjszaka tömve vannak a szórakozóhelyek.

1970-es évek: az ifjú író, Dobrovics, nyilván részben maga Bereményi, lepukkant Rózsa utcai szoba-konyhájában írja első novelláit, nemcsak hangját, hanem saját magát is keresi. Kicsit benne van, kicsit nem az esti botrányokban. Különböző helyeken, amelynek végén rendre elvisznek valakit a rendőrök. Disszidálni nem mer, pedig aki teheti, megteszi.

Mondhatnánk úgy is, a ’40-es évek a szépia, a ’70-es a fekete-fehér világ. Nem csoda, hogy Dobrovics folyton visszakívánkozik abba a korba.

Régi barátja, Doxa, persze van neki rendes neve is, ahogy mindenkinek, szóval Doxa indítja el benne saját múltjának kutatását, amely során eljutunk a ’40-es évekhez. Bébihez. Váltig állítom, hogy ő a regény főszereplője. A kor, amiben játszódik pedig inkább a ’70-es évek: a visszatekintés, a máshová vágyás, a múltba révedés időszaka, ahogy valószínűleg az magának a szerzőnek is most, 2013-ban.

Bereményi Géza abban a korban írta regényét, amelyikben szereplői, Dobrovics és Doxa keresik együtt felmenőiket. Nem is kettő, hanem három korszak keresztezi itt egymást, amely átöleli, és amolyan békaperspektívából bemutatja a háború utáni Magyarország bizonyos társadalmi szegmenseit. Mindig is szerettem a több síkon közlekedő történeteket, mert ezeknél mindig különösen fontos az adott korszak hangulatának megidézése, és az, hogy ezeket a hangulatokat, mint társadalmi-történelmi-kulturális különbségeket minél inkább tudjuk elkülöníteni. Nagyon jó kapaszkodó erre Budapest maga. Az is lehet, ennek a könyvnek nem Dobrovics, nem Bébi, hanem Budapest a főszereplője. Az a rengeteg pesti és budai helyszín, terek, utcák, erdőszélek, gangok, lépcsőházak, liftek, szerkesztőségek és szórakozóhelyek, amelyek szerepelnek a regényben, mind-mind részei annak a kulturális örökségnek, aminek megalkotására is vállalkozott ez a mű.

Miért nem született Bereményi regény 36 éven keresztül? Tesszük fel a kérdést magunkban kicsit bosszúsan. Első regényét jelenteti meg életemben az az ember, akinek munkásságához így vagy úgy több szálon is kötődöm. Ritkán ír regényt, hiszen ezerarcú figura: drámaíró, novellista, filmrendező, kritikus, dalszövegíró Cseh Tamástól a 30Y-ig. A Cseh Tamásnak írt dalszövegei, filmjei, A tanítványok, az Eldorádó vagy a három évvel ezelőtti Apacsok mind azt kutatja, többnyire keresi a válaszokat, néha meg is találja, hogy mégis kik vagyunk mi, mit akarunk, és mik leszünk, ha úgy cselekszünk, ahogy most gondolkodunk róla.

Sergő Z. András

Sergő Z. András a Filmtekercs.hu alapítója és 2022-ben bekövetkezett haláláig felelős szerkesztője volt. Aktívan követte Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film eseményeit. Érdeklődési körébe tartoztak a dokuk, a kamaradarabok, a sport- és a valláspolitika.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com