Papírfény

Merülés a narratológia bugyraiba – Verbális és Vizuális narráció

verbalis_es_vizualisHiánypótló szöveggyűjtemény a művészetelmélet kedvelőinek és a témából vizsgázóknak.

 

A Verbális és Vizuális narráció című szöveggyűjtemény az Apertúra Könyvek legutóbbi darabja. A könyvsorozat a 2005 őszén útjára induló Apertúra filmes folyóirat által meghatározott célok egyfajta kiterjesztése. Konkrétabban: a kiadó a sorozatban olyan oktatási segédanyagként is használható könyveket jelentetett meg, és szeretne megjelentetni a jövőben is, amelyek a vizuális kultúra és ezen belül a mozgókép jelenségeinek több szempontú megértését segítik elő.

A fent vázoltak már jelzik, hogy a sorozattal elsősorban azokat célozzák meg, akik már rendelkeznek valamiféle művészetelméleti előképzettséggel. Nyilván ez nem jelenti azt, hogy ilyen híján ne merje kézbe venni senki a szóban forgó köteteket, de készüljön fel rá, hogy nagy eséllyel rendesen oda kell tennie magát olvasáskor.

A könyvsorozat ez idáig három megjelent kötettel büszkélkedhet, amelyek közül a Verbális és Vizuális narráció című szöveggyűjtemény 2011 óta kerül fel különböző évfolyamok ajánlott, illetve kötelező olvasmányokat feltüntető listáira.

Kifejezetten igényes kiadásról van szó, amelyben ha nem is sűrűn, de illusztrációk is helyet kaptak. Ilyen megközelítésben talán az egyetlen zavaró tényező a fényes papír lehet, ami nem biztos, hogy a legolvasóbarátabb megoldás volt. Ami viszont ennél jóval lényegesebb, a Verbális és Vizuális narráció  tartalmi szempontból hiánypótló kötet hazánkban, amely hat, a narratológia kérdéseivel foglalkozó fontos írást tartalmaz, melyek különböző szempontokból közelítik meg a verbális és vizuális történetmondás témakörét. Ezek a szövegek többek között rávilágítanak a film, a regény, a festmény, a képregény és a televíziós műfajok narratív lehetőségei közti különbségekre. Megvizsgálják a témakörben született fogalmakat, mindeközben rávilágítanak a narratológia számos ellentmondásos pontjára. .

A könyvben megjelenő írások, habár több ponton érintkeznek, sőt gyakran visszautalnak egymásra, mégis alapvetően a tárgykör más-más kérdéseire fókuszálnak. Különösen izgalmas ezek közül a fokalizáció kérdése, amivel kapcsolatban a szöveggyűjtemény írásait elolvasva az derül ki, hogy meglehetősen sok ellentmondással terhelt, számos irányba elkalandozó téma. A fokalizáció elméletét Gérard Genette fejtette ki először, és talán Mieke Bal vizsgálta legrészletesebben. Utóbbitól olvasható egy kifejezetten erre a témára koncentráló írás a gyűjteményben, ami a szerző narratológiájának gyakran idézett része. Bal a fokalizációt a látásmód és a látott, észlelt közti viszonyként határozza meg, aminek a hatáskörét a narratíva minden részletére kiterjeszti. Elmélete szerint minden narráció fokalizált, mivel „az események bemutatása mindig egy meghatározott látásmód alapján történik”. Ennek következtében az észlelés olyan sok paramétertől függ, hogy az objektivitás lényegében lehetetlenné válik. A paraméterek sokasága másrészt kérdések lavináját indítja el. Milyen a megfigyelő helyzete az észlelt tárgyhoz képest? Pontosan ki a megfigyelő? Milyen előzetes tudással rendelkezik a megfigyelés tárgyával kapcsolatban? Megbízhatóan közvetít-e a látottakkal kapcsolatban? Miben, miért és hogyan hazudik, ha hazudik? Ugyanaz “beszél-e”, aki lát? – A sort meglehetősen hosszan lehetne folytatni. Bal számba veszi a kérdéseket, a felvázolt lehetséges válaszokat pedig jellemzően irodalmi példákkal támasztja alá. Találkozhatunk vizuális művészeti példával is, de nyilvánvaló, hogy Bal elsősorban az irodalmi műfajokra koncentrált ennél az írásnál, de a témakör  izgalmas a film számára is. Nem meglepő tehát, hogy már többen vizsgálták  filmi elbeszélésben is  a fokalizáció kérdését. Az ebből született írások pedig, további értékes felismerésekkel és újabb vitás pontokkal járultak hozzá a tárgykörben eddig megjelent szakirodalomhoz.

Az Apertúra Könyvek között megjelent Verbális és Vizuális narráció című szöveggyűjtemény tehát alapvető fontosságú narratológiával foglalkozó írásokat gyűjt össze, amelyek megkerülhetetlenek mindazok számára, akik mélyebbre szeretnének ásni a témában. Nem meglepő, hogy elsősorban egyetemi, főiskolai segédanyagként funkcionál. Ezen túl tekintve is, izgalmas olvasmány elsősorban azok számára lehet, akik már rendelkeznek valamiféle művészetelméleti alappal.

 

 

Mlinárik Mariann

Mlinárik Mariann

Mlinárik Mariann az ELTE-n végzett filmelmélet és filmtörténet, illetve történelem szakon. Érdekli a marketing, a reklám és a streaming platformok világa, specializációja a horror és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. mlinarikmariann@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

FM ‘tekercs Podcast

 

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..