Papírfény

Se isten, se ember nincsen e világon – William Styron: Sophie választ

Sophie választása

sophieválasztBollobás Enikő szerint az Egyesült Államok déli íróit sajátos történelmi tudat jellemzi: egytől egyig azon fáradoznak, hogy közösségi traumáik és bűneik feldolgozásával enyhítsenek a rabszolgatartó/polgárháborús múlt töretlen nyomásán. A neves irodalomtörténész észrevétele William Styron életművére is igaz, a virginiai születésű író azonban Sophie választ című regényében már nemcsak a konföderációs határok, hanem az Atlanti-óceán túloldalára is áttekint. Világregényében a Gonosz eluralta a XX. századot, s olyan történeti szituációkat teremtett meg, melyekben felesleges az istenhit vagy a humánum reménykeltő értékeiben gondolkodni. A bevezető szakszerűnek hangzik, most mégis inkább egy szubjektív értékbecslés következik.

Sophie választ történetét nem lehet egykönnyen összefoglalni. Mondhatom, hogy Styron a II. világháború borzalmainak megértésére tesz kísérletet. Mondhatom, hogy a szerző egy olyan lengyel nő pokoljárását ábrázolja, aki sem a náci hódoltság idején, sem a New York-i emigrációban nem talál nyugalomra. Ezek a túlontúl sarkított megközelítések azonban nem tudják érzékeltetni a regény komplexitását. Egy amúgy is hosszúra nyúló recenzió keretein belül talán nem is forrhat ki e célkitűzés. Éppen ezért William Styronhoz hasonlóan az önreflexióra törekszem, s a regény azon értékeit, s azon oldalait hangsúlyoznám ki, amelyek jelen sorok íróját leginkább megérintették.

Műfaji sokszínűség

Sophie választ összetettsége a rétegzett műfajiságból fakad. Styron a szerelmi melodrámák tragikus végkimenetelét fonja össze a náci haláltáborok testközelbe hozott történelmi tényeivel; ugyanakkor az íróvá, illetve a felnőtté válás toposza is megjelenik a sorok között – utóbbi cselekményszálat ráadásul a szüzesség elvesztésének misztériumára futtatja ki a szerző. S bár szélsőségesnek és a valóságtól elrugaszkodottnak tetszik a műfajkeverés, a regényt az első laptól az utolsóig a hitelesség megbabonázó érzete hatja át.

Hitelesség és személyesség

A styroni hitelesség azonban rendkívül sajátságos. Sajátságos, mert mindvégig tisztában vagyunk vele, hogy a hősnő életútja történelmi-melodrámai köntösbe bújtatott fikció. Érezzük, hogy az író halmozza a szerencsétlenségeket: a krakkói otthon antiszemita légköréből egy varsói ellenálló ágyába csöppenni, Auschwitz-ot húsbirtoklásért katolikusként megjárni, majd New Yorkban egy elmeháborodott zsidó karjaiban kikötni, túl sok tragédia egy ember életében. A szerző hitelesítő megoldásainak hála mégis valószerűnek tűnik a cselekmény, mégis meg lehet élni Sophie szenvedéseit. Styron non-fiction hatásokkal dolgozik: hol emlékiratokra és történeti monográfiákra hivatkozik, hol saját életét ágyazza a sorokba. A II. világháború utáni New Yorkot pedig olyannyira szuggesztíven jeleníti meg, hogy rendre felötölhet az olvasóban: a zsidó negyed egykor valóban létezett helyszínein járunk. A Sophie választ tehát kiváló amerikai korrajzot is kínál.

A dokumentatív módszer személyes elemeit pedig muszáj kihangsúlyoznom. Girnyó, a címszereplő összeomlását elmesélő karakter valójában szerzői alteregó, amit számos izgalmas önéletrajzi vonatkozás bizonyít. Közülük több meglehetősen bensőségessé teheti Styron és az olvasó viszonyát, gondoljunk csak az édesanya korai elvesztésének önvádló epizódjára. Más személyes utalás pedig az írói pálya alakulását helyezi különleges megvilágításba. A Sophie választ az 1940-es évek végén játszódik, s Girnyó éppen azon a bizonyos első regényen dolgozik, amely majd William Styron első sikere (Feküdj le sötétben) lesz 1951-ben. A szerzői alteregó ráadásul e mű hasábjain ébred rá arra is, hogy egy 19. századi rabszolgafelkelő személye iránt leküzdhetetlen érdeklődést mutat – előrevetítve a Nat Turner vallomásait. S bármennyire is elrugaszkodott asszociációnak tűnhet, muszáj megjegyeznem, hogy a regény harmadik fontos figurájának, Sophie New York-i szerelmének lelkiállapota – aki egyszerre babonázza és rémíti meg Girnyót – mintha párhuzamot mutatna Styron jövőjével. A menthetetlenül önsorsrontó Nathan ugyanis éppúgy szenved a kábítószer-függőségtől, az alkoholizmustól, a depressziótól és a hangulatingadozásoktól, ahogy majd a kórházakat is megjáró író fog a 80-as években. Talán a Sophie választ egy tüzetes önvizsgálat eredménye lenne, melyben a regényírói álmok múltja (Girnyó) csap össze a semmibe tartó, hamis illúziókat kínáló jövőképpel (Nathan), s jut el a földi pokol fel- és megismerésének (Sophie) konklúziójáig? Visszaolvasva meredek gondolattársításnak tetszik, de egyfajta átmenetiség, hídszerűség, végletek közötti ingadozás mindenképpen áthatja a világregényt.

„Ingázás”

Sőt, akár a regény kulcsa is lehet, hiszen mind narratív, mind történelmi miliő, mind nyelvi szempontból a kettősség, pontosabban a megfelelő végpontok közti ingázás határozza meg a művet. A Sophie választ egyszerre Styron íróvá válásának valós, illetve Sophie szenvedéseinek fiktív története. A haláltáborban meggyötört testű Sophie angyali szépség, más megközelítésből ateista istenkáromló. A megbontott időrendnek köszönhetően hol a II. világégésben pusztuló Európában, hol a háború utáni, hamiskás álmait építő Amerikában vagyunk. Egy olyan korban, amelyre úgy emlékezhet vissza Styron, hogy miközben lengedezni kezd a fekete polgárjogi mozgalom szele, még napirenden vannak a kegyetlen lincselések is. Hogy az emberek már szabados szexualitást élnek meg, de még nem tudnak róla beszélni. Hogy az alkohol helyét kezdik átvenni a kábítószerek.

Nyelvi szinten is ide-oda ingadozik Styron. Egyrészt játszadozik párbeszédeivel, hiszen hol közvetlen, hol leírásba foglalt dialógusokba bonyolódik. Másrészt rendkívül sokrétű szókincsről tesz tanúbizonyságot, amikor hagyja, hogy óriásmondatait a művészi kifinomultság („kancsal rímét hajtogatja”) mellett időnként a pajkos humor („csúcsforgalmi közlőködés”) és a vulgaritás („odafönn basztak, mint a megvadult állat”) is hatalmába kerítse. Bartos Tibor fordítását rossz szó nem érheti – megjegyezném viszont a kiadással kapcsolatban, bármennyire is régimódinak hat; láb- vagy végjegyzetekben érdemes lett volna az idegen nyelvű mondatok és kifejezések fordításán túl a Styron által felemlegetett irodalmárok és létező helyszínek ki-, illetve hollétét felvázolni.

Sophie választása
Sophie választása (Alan J. Pakula, 1982)

Önvallomás

S végül visszakanyarodnék a kiindulóponthoz, a Sophie választ összetettségéhez. Soraimból remélhetőleg kitűnik, hogy Styron művében jelen sorok íróját a nagyfokú személyesség és a jórészt ebből fakadó hitel ragadta magával. Úgy hiszem, ezen erények nélkül közel sem hatna oly dermesztően az író Auschwitz borzalmának megértésére tett kísérlete. Másokat talán Sophie hányattatott sorsa hoz lázba, hiszen kétségtelenül komplex és érdekes karaktert üdvözölhetünk alakjában. Figyelemreméltó, hogy egyszerre munkál benne az erény és a bűn, hogy a szexualitást olyannyira élvezi, hogy gyakran nem is veszi észre, kétségbeesésében megalázza magát. Mégis jómagam szívesebben emlékszem vissza Girnyó vallomásaira, Styron lenyűgöző történelmi kommentárjaira – gondolok itt az amerikai Dél és Lengyelország közti párhuzam felrajzolására –, illetve a kíméletlen konklúzióra az isteni és emberi kiveszésével kapcsolatban. Huszonéves fejjel, már meg-megingó hurráoptimista szemlélettel bennem ez él tovább, plusz a remény, hogy Sophie szenvedését és választását sosem fogom megélni.

William Styron: Sophie választ
Európa, 2012

William Styron regényéből Alan J. Pakula készített mozgóképes adaptációt 1982-ben. A címszerepben Meryl Streep nyújtott Oscar-díjas kialakítást, a másik két férfi szerepben pedig Kevin Kline (Nathan) és Peter MacNicol remekelt.

Kiss Tamás

Kiss Tamás

Kiss Tamás a Vászon nélkül és a Fesztivál rovat szerkesztője. Gimnáziumi tanárként mozgóképkultúra és médiaismeret, illetve történelem tárgyakat oktat. Rajong a western, a horror és a gettófilm műfajáért, valamint Brian De Palma és Sidney Lumet munkásságáért.

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..