Ráadás

10 kedvenc magyar zenés filmünk

Nem áll távol a magyar filmtől sem, hogy központi helyet kapjon benne a zene. És mivel a héten bemutatott, hazai popslágereket feldolgozó Pappa pia nem lett az év alkotása, vígaszként ajánlunk néhány jobban sikerült darabot. Kezdetektől napjainkig bőven lehet miből válogatni, így tettünk hát mi is, bár meglepő, mennyire kultusza volt a műfajnak ’80-as években, és mennyire híján vagyunk az új évszázadban.

1. Állami áruház (Gertler Viktor, 1953)

A kor legnagyobb színészeit felvonultató vígjátékban a Gábor Miklós alakított Kocsis Ferenc több hónapos politikai kiképzés után érkezik meg a Diadal Áruházba, ahol felhívja a figyelmet a selejtes árura – egyenesen az igazgatói szék lesz a jutalma. A régi rendszer feketéző elitje próbálja szabotálni a fiatal direktort, az azonban kitart az elvei mellett és elnyeri méltó jutalmát – és persze a csinos divattervező, Ilonka (Petress Zsuzsa) szívét.

Épp csak véget ért a háború, tombol a hiánygazdaság és a termelési verseny, amikor Barabás Tibor, Darvas Szilárd és Gádor Béla forgatókönyvéből Gertler Viktor zajos sikerű musicalt rendezett. Mai szemmel az Állami áruház bódítóan propaganda ízű film, a romantikus komédiák műfajelemeit és a fülbemászó dallamokat azonban olyan jó érzékkel keveri, hogy még 64 évvel a megalkotása után is – egyfajta bűnös élvezetként – szívesen nézzük újra és újra. Az utolsó ajtónálló szerepében is olyan sztárok vonulnak fel, mint Latabár Kalmán, Turay Ida, Horváth Tivadar, Feleki Kamill, Gózon Gyula vagy Soós Imre – igazi sztárparádé. Ráadásul remek a zene is: gondoljunk csak a Pappa Piában is feltűnő Egy dunaparti csónakházban című klasszikusra – csupa hasonló, máig slágernek számító örökzöld dal csendül fel ebben az alapműben. (Molnár Kata Orsolya)

 

2. Egy szerelem három éjszakája (Révész György, 1967)

1961-ben egy igazi sztár-alkotógárda (Hubai Miklós: szövegkönyv, Vas István: dalszövegek, Ránki György: zene) elkészítette az „első magyar musicalt” – az Egy szerelem három éjszakája pedig hatalmas siker lett. Fülbemászó, bár groteszk dalokkal beszélni a második világháború embert nyomorító pokláról forradalmi ötletnek tűnt: a fiatal, Radnótiék ihlette szerelmespár sorsával pedig valószínűleg a túlélők és a fiatalabbak is azonosulni tudtak.

Egy szerelem három éjszakája

Nem csoda, hogy hat évvel később filmet is forgattak az Egy szerelem három éjszakájából, hasonlóan illusztris névsorral: a Sinkovics Imre, Latinovits Zoltán és Darvas Iván alkotta – szó szerint – három királyok játéka feledhetetlen. Révész György biztos ízléssel, jó stílusban adja át a pacifista üzenetet, a planta-dal előadása pedig feledhetetlen. (Gyöngyösi Lilla)

 

3. Ezek a fiatalok (Banovich Tamás, 1967)

Ami ma a #Sohavégetnemérős (akart lenni), az 1967-ben az Ezek a fiatalok volt: Banovich Tamás igazán trendérzékenyen kerekített filmet az ifjúságot megőrjítő beatzene köré. A történet igazából csak alibi, bár szintén nagyon jellegzetes: a végzős Lacit egyszerre csábítja a zenélgetés és az Ifipark folyamatos bulizása, illetve szorítja a továbbtanulás, az érettségi terhe. Vajon melyik utat választja majd?

https://www.youtube.com/watch?v=KsQTM96zYIo

Az Ezek a fiatalok a zenei anyaga miatt filmtörténeti kuriózum: egymást érik a kor nagy sztárjai, akik többnyire önmagukat alakítják egy-egy koncert előtt, után és közben (a legnagyobb sztár, az Illés; plusz az Omega, Zorán és a Metro, Zalatnai…). Koncz Zsuzsa viszont Laci osztálytársnőjét játssza, akinek a darabos játékánál sokkal emlékezetesebb, amikor talpig feketében besétál a próbaterembe és lazán lenyomja a Mr. Alkoholt.  (Gyöngyösi Lilla)

 

4. Habfürdő (Kovásznai György, 1979)

„Pszichedelikus szociográfia”, írják a Habfürdőről, ám ez a kifejezés meg sem közelíti azt a páratlan vizuális orgiát, amivel Kovásznai György képzőművész a fehértelefonos vígjátékok bugyutaságának és a társadalmi szatírák csípős nyelvének összegyúrásából fabrikál. Az esküvőjéről megfutamodó kirakatrendező, a kikapós menyasszony és a jóságos vénkisasszony barátnő helyzetkomikumából az alkotók, köztük a rajzokkal egyenértékű zenéért felelős Másik János a lehető legtöbbet hozzák ki.

https://www.youtube.com/watch?v=Cbk0u8CRw9o

A Habfürdőben tombol a kreativitás: a szereplők állandóan változó külleme, a nyúlós funk-jazz dalok camp bája és a váratlan ellenpontot jelentő szociofelvételek színes kavalkádja egyszerivé és megismételhetetlenné teszi Kovásznai későn felfedezett, bátor animációs művét. A Habfürdő majd’ negyven évvel a készítése után talán még szórakoztatóbb, mint a maga korában.   (Gyöngyösi Lilla)

 

5. Kopaszkutya (Szomjas György, 1981)

Szomjas György neve a Roncsfilmmel fonódott leginkább össze, meg a Talpuk alatt fütyül a széllel. Földes Lászlóé pedig a Hobo Blues Banddel. Póka Egon, Schuster Lóránt, Mareczky meg Pálmai pedig a P. Mobillal. Deák Bill meg… hát, ő meg Deák Bill.

All Star csapat, mondhatni, a nyolcvanas évekből, nemigaz? De ez azért nem pont így van: akkoriban ők kezdőnek és/vagy undergroundnak számítottak. Annyira, hogy éppen csak megtűrték őket. Annyira, hogy a filmzene albumát konkrétan betiltották – csak a rendszerváltás után kerültek lemezre a szenzációs dalok.

Szóval küzdöttek, és élték a rocklétet. A Kopaszkutyában pedig Szomjas György ennek, a szocializmusban az igencsak peremre szorult kultúrának állít emléket. A főszereplők valóban tagok voltak valamilyen hasonlóan a „3T”-kategória közül az utolsó kettőbe tartozó együttesben, és a sztorikban rengeteg az átfedés a valósággal – de a Kopaszkutya és a Colorado fiktív zenekarok, ahogy a történetük is az. Hobónak később pont az volt a baja a filmmel, hogy a rajongók összekeverték a valósággal, de minket, nézőket ez nem kell, hogy zavarjon: egy olyan világba, olyan miliőbe ad bepillantást, ami egészen más, mint az a csillogó show-biz világ, amiről a nyugati filmek szóltak, és fényévekre van attól, amiben ma élünk.

De létezett, és Szomjas Györgynek köszönhetően még a nem igazán profi színész szereplők ellenére is elhisszük, hogy ilyen volt. Aztán csak rázzuk a fejünket – néha az ellenállhatatlan ritmusra, néha pedig a Kőbánya blues akkoriban húsbavágóan valóságos, ma már szinte hihetetlen világát látva. (Pásztor Balázs)

 

6. Eszkimó asszony fázik (Xantus János, 1983)

Xantus János zenés filmje elég hamar kultusz számba ment. Noha a film alapjai is nagyon rendben vannak, igazi hangulatát mégis a korszak Underground zenéjének egyik legmeghatározóbb együttese, a Trabant adta. A Víg Mihály által 1982-ben alapított együttes tagja volt Méhes Marietta, aki nemcsak énekli a film dalait, de ő maga is a főszereplője. Mari állami gondozott lányként szeretne híres énekes lenni. Ehhez éppen jókor jön Laci (Boguslaw Linda), a híres zongoraművész, aki családját és karrierjét kockáztatja a fiatal lány szerelméért. A háromszög Mari barátjával, a siketnéma Jánossal (Lukáts Andor) lesz teljes.

A film sikerét leginkább az akkor a hatalom szerint megtűrt kategóriában lévő Trabant együttes, és legismertebb dalai garantálták: Itt van, pedig senki se hívta; Ragaszthatatlan szív; Tangó és megannyi más dal a második nyilvánosság kulturális hétköznapjaiból. A dalok mellett Lukáts Andor játszik magas művészi színvonalon, de megjelenik a filmben Földes „Hobo” László és persze Víg Mihály is. A zenészek közül talán ő maradt legközelebb a filmes világhoz: többek között Tarr Béla állandó zeneszerzője lett, összes ezutáni filmjében együtt dolgoztak. (Sergő Z. András)

 

7. Moziklip (Tímár Péter, 1987)

Nyilván minden korszaknak megvannak a maga zenei ikonjai idehaza. Nincs ez máshogy a 80-as évek mainstream Pop zenéjével sem. Demjén Ferenc, Katona Klári, Varga Miklós, Révész Sándor, Komár László Zorán. Amíg az alternatív, éppen csak megtűrt zenei köröket a korábban taglalt Trabant illetve a Balaton együttes képviselte, vele pedig az eszkimó asszony fázik című film, úgy van jelen a Moziklipben a hivatalos zenei vonal, a hatalom által is támogatott popzene.

Az 1980-asévekben még viszonylag új műfaj volt a videoklip, pláne itthon, ahol a legnagyobb hazai előadók is maximum abban reménykedhettek, videóra veszik őket, miközben pl a belvárosban vagy más szép helyek énekelnek. Szocialista videoklip, mondhatjuk. Mindenesetre 1987-ben meglehetősen eredetinek tűnt ez a fajta újra feldolgozása azoknak A slágereknek, amiket vasárnap este hallgattunk a poptarisznyában a Petőfi Rádión. Láss csodát, majd’ 30 évvel később ismét vászonra kerül a Petőfi Rádió, Még ha a Balaton Method koncepciója merőben más is, mint volt moziklipé.

Mert azért az alkotók átcsúsztattak némelyik késő Kádár kori politikai véleményt. Szinte nincs olyan klip, amelyikben ne lenne jelen az egyén és a hatalom viszonya. Néhány évvel a rendszerváltás előtt ezt már a pártállam kedvencei is elkezdték pedzegetni. Talán ez is oka lehetett annak, hogy hamar kultusszá vált idehaza. (Sergő Z. András)

 

8. Csinibaba (Tímár Péter, 1997)

A Csinibabát sokan a legjobb magyar zenés filmnek tartják, a közönség szeretete pedig teljesen érthető: a szatíra egyik legnagyobb magyar mestere, Tímár Péter olyasmire tapintott rá, ami mindenkiben közös. Ez pedig az a kollektív tudat, amely egyszerre kineveti és megveti, illetve nosztalgiával vágyódik vissza a hatvanas évek táncdalfesztiválos világába.

A Csinibabánál kevés film érzi jobban a korszellemet. Így lehetséges az, hogy tele van idézhető, „belsős” poénokkal, szóviccekkel, apró kritikákkal (amelyek természetesen a rendszerváltás után már veszélytelenek). A film nagyszerűsége viszont abban rejlik, hogy még azokban is megmozgat valamit, akik nem is éltek a kérdéses időszakban – köszönhetően annak a posztmodern rálátásnak, amit például a Kispál és a Borz vagy Cseh Tamás félig ironikus, félig komoly szereplései nyújtanak. (Gyöngyösi Lilla)

 

9. Made in Hungária (Fonyó Gergely, 2009)

Még ma is élő zenészről önéletrajzi filmet készíteni különös megtiszteltetés. Fenyő Miklós zenéjét persze lehet szeretni vagy nem szeretni, de az biztos: ezzel a gesztussal végképp felkerült a film térképre. Nem volt persze eddig sem ismeretlen, például az Eszenyi Enikővel és Rudolf Péterrel készült csacsacsa zenéjét is ő szerezte. A Made in Hungária azonban egészen más. Fonyó Gergely megtanult rendezni, legalábbis ez volt az érzésünk, amikor az Idegölő és a Tibor vagyok, de hódítani akarok után készített egy remek pörgős, szórakoztató, jó zenéket játszó, de a politikai közhangulatra is reflektáló musicalt. És még ezt is úgy tudta tenni, hogy egyszerre volt képes nevettetni minket a keletnémet énekcsoporton és a csetlő-botló csaholó kutya szerepében fürdő Scherer Péteren. Ugyanakkor komolyan éreztük a ’60-as évek annyira azért nem vidám gulyáskommunizmusa mögött meghúzódó rettegéseket.

Persze ez a film a zenén, a fényeken és a mozgáson kívül két addig alig ismert színészt is adott. Valentin Titániát sajnos nem láttuk azóta hasonlóan fajsúlyos szerepben. Szabó Kimmel Tamás viszont mint a fiatal Fenyő Miklós továbbra is a kor egyik legnépszerűbb színésze. És noha a Made in Hungária jó minta lehetett volna a napokban debütáló Pappa piának,a főszereplő személyét leszámítva szinte semmit nem tudtak átmenteni az alkotók. (Sergő Z. András)

 

10. Balaton Method (Szimler Bálint, 2015)

17 kurrens hazai zenekar, több száz zenész, csomó a helyszín a nagy tó körül, éjjel, nappal, télen, nyáron, vízben vagy a szárazföldön. A Balaton Method a legújabb rendezőgeneráció egyik legtehetségesebb tagjának extravagáns és eredeti elképzelése a különböző helyszíneken élő hanggal, vágás nélkül felvett videoklip gyűjtemény. Szimler Bálint és Rév Marcell operatőr még az egyetemi évek alatt forgatott számos klipet, amelyek Kodály Method néven lettek együtt ismertek, ennek szánták valamiféle lezárásaként ezt az egész estés mozifilmet.

A rendkívüli helyszínek között van vasútállomás, vidéki kulturház vagy tábori menza, vízparti nyaraló vagy erdei út, faház az erdő mélyén. Punnany Massif, Quimby, Middlemist Red, Fran Palermo, Jónás Vera, Akkezdet Phiai, Napra és mások gyakran szemkápráztató vizuális megoldásokkal. A legmeghökkentőbb pillanat persze amikor Hó Márton és a jégkorszak Hello purgatórium című száma közben egyszer búvárruhában megjelenik a Honvéd férfikar, hogy együtt énekeljük a refrént. Az egész egy magas színvonalon bemutatott szívmelengető feel good movie. 2015. tavaszi premierje rögtön a nyári fesztiválokon akartuk érezni magunkat. (Sergő Z. András)

Avatar

Filmtekercs.hu

A Filmtekercs.hu Magyarország legnagyobb független online filmes lapja és a te kedvenc újságod.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A sorozatok lényege, hogy nincs meghatározott végük… Ezzel vitatkoznánk!

A 2010-es évektől folyamatosan nő a televíziós és streaming sorozatok száma, köztük pedig az előre meghatározott véggel rendelkező egyévados szériák, vagyis a minisorozatok is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Nem tudod mi a különbség antológia-, mini- és limitált széria között? Akkor ez a te videód!

A VLOGtekercs stábja ebben a hónapban a minisorozatok formai jegyeit és történelmét járja körbe. Számos ismert és kevésbé ismert sorozatpéldával azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy miért éri meg a nézőnek minisorozatot nézni és milyen előnyei származhatnak az alkotónak a minisorozat formátumból.

Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor

Vágó: Énekes Gábor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya