Fókuszban Ráadás

2014 legjobb filmjei

Snowpiercer

Első pillantásra mindenképp butaságnak tűnik az év legjobb filmjeiről októberben írni, az IndieWire blogja mégis egész ügyesen összeszedte, miről kell beszélni 2014 legjobbjai kapcsán. Az alábbiakban áttekinthetővé tettük nektek a kihagyhatatlanokat, mégpedig aszerint, bemutatták-e már hazánkban, fogják-e a közeljövőben vagy pedig várhatóan nem forgalmazzák.

Abból a szempontból mindenképp jó listát állítottak össze az IndieWire blogján, hogy az elmúlt év jelentős fesztiváljaiból szemezgettek, elvégre az ott futott alkotások alapvetően az idei évben érnek el a széles közönséghez. A New York-i Tribeca, a texasi SXSW, Sundance, Cannes és Berlin képzi tehát az alábbi összeállítás alapjait.

 

Már bemutatták

Volt néhány kihagyhatatlan mozi idén, a filmes szaklap által említettek közül többel mi is egyetértünk. Ilyen például A Grand Budapest Hotel vagy a Sráckor, a két mozi Berlin óta tematizálja a filmes közvéleményt, ezért ezekkel itt többet nem is foglalkoznánk. A populárisabb műfajban A holnap határa jutott a legmesszebbre művészeti értelemben az írók szerint, és alapvetően mi is szerettük Tom Cruise sci-fijét. Az animációban A Lego-kaland volt eddig idén a legmenőbb, bár szerény véleményem szerint kissé túlzó a hype a mese kapcsán.

Más tészta A hasonmás, amelyet bár április 3-án bemutattak, sajnos éppen akkor futott a Titanic a fővárosban, a kísérletező filmekre fogékony közönséget teljesen elhappolta előle a fesztivál. Pedig a Submarine-t összehozó Richard Ayoade-re érdemes lenne jobban figyelni. Véleményem szerint valamiért az Ida se kapta meg Magyarországon azt a figyelmet, amelyben a világszerte részesült.

Sráckor (Boyhood)
Richard Linklater: Sráckor

Halhatatlan szeretőket Magyarországon többnyire imádták, a tengerentúlon azonban nem voltak annyira elájulva tőle, ezért is örömteli most megpillantani az IndieWire listáján. A Frank szereplésén ezzel szemben egyáltalán nem lepődtem meg, egy ilyen amerikai művészfilmnek ott a helye az amerikai művészfilmes honlap listáján.

Csak részben állhat itt a Whiplash, hiszen a Cinefesten Miskolcon már vetítették, de még mindig nem biztos az országos terjesztés hazánkban. Nem hinném azonban, hogy elkerülhetnénk a bemutatást, hiszen a Sundance óta mindenki erről a filmről beszél, mert az ifjú Miles Teller, mint sikerre vágyó dobos és az idősebb J.K. Simmons, mint tanár olyan átütő alakítást nyújt, amilyet állítólag rég láthattunk szélesvásznon.

 

Hamarosan a mozikban! 

Két nap, egy éjszaka a lista azon tagja, amely talán Magyarországon most a legaktuálisabb (leszámítva talán a Sráckort), hiszen bemutatója konkrétan október 23-án lesz. Jean-Pierre Dardenne háromévente szállít egy különleges filmet, ezúttal pedig sikerült egy sztárt is leszerződtetnie hozzá. Marion Cotillard karaktere egy fiatal belga anya, akit rájön, hogy a kollégái céges bónuszért cserébe eltanácsolnák munkahelyéről. A rendkívül életszerű történet állítólag Cotillard alakítása miatt kihagyhatatlan.

Szerencse, hogy van nekünk egy Cirko mozink, mert így az olyan különleges filmek eljutnak Magyarországra, mint a Leviathan. Az orosz filmművészet új gyöngyszeme szintén Cannesban debütált, a honlap író imádták humorát, bibliai áthallásait és a Philip Glass által szerzett zenéjét. Az élvezetekben hamarosan mi is részesülhetünk, október 23-tól már vetítik is.

ketnapegyejszaka_mozinet
Jean-Pierre Dardenne: Két nap, egy éjszaka

Szintén látok esélyt elsősorban a Lucy óriási magyarországi sikere miatt A felszín alatt cimű sci-fi mozis bemutatására. Talán ismeritek, ez az a film, amelyben Scarlett Johansson ufót alakít, aki végigstoppol Skóciától Angliáig. Jonathan Glazer filmjét ráadásul a Velencei Filmfesztiválon még jelölték is Arany Oroszlánra.

Mióta Cannes-ban bemutatták a Foxcatchert, mindenki arról beszél, hogy Steve Carrel tud színészkedni. Szinte biztosan Oscar-jelölést kap az amerikai olimpiai bajnok birkózó, Mark Schultz (Channing Tatum, aki a hírek szerint szintén nagyon ügyes) edzőjének alakításáért, ezért szinte biztosan bemutatják itthon is Bennett Miller (A pénzcsinálóCapote) moziját a télen valamikor.

Még mindig Cannes, talán emlékeztek, az idei nyitófilm Mike Leigh Mr. Turner-je volt. Az alkotás a XVIII. századi angol festő, J.M.W. Turner életéről szól, és elsősorban a Harry Potter-sorozat Peter Pettigrew-jaként ismert Timothy Spall színjátékát méltatták. A brit színész alakítását azóta Oscar-gyanúsnak tartják, és ez pont elég, hogy Magyarországon is bemutassák (noha konkrét dátum még ehhez sincs). Az már összetettebb kérdés, hogy vajon mennyire lehetséges festészetről beszélni a mozivásznon, hiszen legutóbb a Renoirnak nem igazán sikerült.

Mike Leigh: Mr. Turner
Mike Leigh: Mr. Turner

Nevezzetek naivnak, de én komolyan hiszek benne, hogy a még csak munkacímnek használt Imigrantica egyszer kap hazai premierdátumot. Marion Cotillard, Joaquin Phoenix, Jeremy Renner neve és az emigráló, majd ott prostitúcióra kényszerülő lengyel lány történetének magyarországi áthallásai elég kell legyenek ehhez! Hamarosan meglátjuk.

Ha máshol nem, a jövő évi Titanicon biztosan láthatjuk a kanadai csodagyerek, Xavier Dolan új filmjét. A pofátlanul fiatal és rendkívül termékeny rendező idén a Tom a farmonnal járt Budapesten, és bár azt is imádták, új filmje, a Mommy (amit Cannes-ban nekünk is sikerült elcsípnünk) Kanada idei Oscar-nevezettje lett. Kérdés, mennyi újdonság lehet benne, hiszen megint lesznek melegek és anyukák. Az most már biztos, hogy megvan Kanada Almodóvarja.

Talán nincs itt a helye a Zero Motivationnek, amelyet a Cinefesten már bemutattak szeptemberben, ennek ellenére még az is lehet, hogy többször már nem láthatjuk mozikban az izraeli filmet. A két lány sorkatonaságát bemutató dráma megnyerte az idei Tribecát, Miskolcon azonban nem lelkesedtek annyira érte, pedig állítólag egy kellemes fekete komédia. Ugyanakkor ha a Csúnya, gonosz bácsik eljutott hozzánk, akkor a lányoknak is van esélyük.

Xavier Dolan: Mommy
Xavier Dolan: Mommy

Lesz valaha premier Magyarországon?

Ezzel a provokatív kérdéssel kategorizáljuk azokat a filmeket, amelyek kapcsán csak reménykedhetünk, jó hírük hátán a hazai filmszínházakba is lejutnak egyszer.

Igazi fesztiválkedvenc Denis Villeneuve (Fogságban) új thrillere, az Enemy, amelyet mi bevételei kapcsán érintettünk egyszer. A története alapján ugyanolyan kísérletező lehet, mint a fentebb említett A hasonmás: egy férfi meglátja alteregóját a mozivásznon, amivel egyszerűen nem tud mit kezdeni. DVD-n szinte biztos megjelenik majd, hiszen a főszereplő Jake Gyllenhaal.

A tavalyi Tribecáról az IndieWire kedvence a Hide Your Smiling Faces volt, ami az utóbbi években tömegesen érkező felnövés-történetek hullámát lovagolja meg, a sztori most két fiatal fiútestvér kapcsolatát követi, ami teljesen megváltozik a szomszéd halála miatt. Bár a film állítólag olyan, mint egy Michael Haneke-Terrence Malick-David Gordon Green keverék, sajnos annyira szűk réteget lő be, hogy hazai forgalmazásra minimális esély van csak.

Enemy
Denis Villeneuve: Enemy

Cannes-ban látták a szerzők az ukránul Plemya, angolul The Tribe névre hallgató drámát. Szerintem a Cirko ezt is behozza majd, bár lehet, hogy csak azért gondolom ezt, mert annyira érdekel a film. A történet ugyanis egy fiúról szól, aki újoncként érkezik egy siketekkel foglalkozó középiskolába, ahol a tanárok laza fegyelmének támogatásával brutális belső társadalom alakul ki.

Tu Dors Nicole szintén egy cannes-i francia-kanadai mozi, amely egy lány inszomniás lány nyarát meséli el, amit a szülei víkendházában tölt bátyjával és annak bandájával. Fekete-fehérsége és a főszereplők karakterei révén a Frances Ha és a Tétova tinédzserek közé pozícionálják a filmet a filmes szakmai honlapon.

Cannes-ban a rendezők éjszakáján debütált a Jeremy Saulnier Blue Ruin c. filmje, és ott sokan felfigyeltek a korábban inkább opreatőrként ismert fiatalember alkotására. Az átlagos főhős megtudja, hogy a szüleit megölő gyilkos börtönbüntetése lejárt, ezért a személyes bosszú érdekében hazatér szülővárosába. Elsősorban a feszültség és a suspense miatt tartják emlékezetesnek. Európában már sokfelé bemutatták, így van esély, hogy nálunk is vetítik egyszer.

Locke (Tom Hardy)
Steven Knight: Locke

Rajongásig imádják a filmszakma véleményvezérei a Tom Hardy nevével fémjelzett Locke-ot, ami nem meglepő, hiszen a mozi elképesztő kísérletet hajt végre állítólag üdítően bravúrosan: története végig egy autóban játszódik, ott ismerjük a főhős pokoli sorsát telefonbeszélgetései által. Remekül hangzik, de fesztiválon kívül esélytelen lesz a filmet Magyarországon megnézni mozikban.

A brit-ír konfliktusról a skót népszavazás évében filmet bemutatni különsen pikáns, és erre vonatkozik a Berlinben debütált és azóta imádott ’71. Isteni lehet: egy fiatal, összezavarodott katona leszakad az egységéről, és egyedül kényszerül Belfast utcáin szembenézni a világgal. 15% esélyt látok a magyar forgalmazásra.

Látszik, hogy jó formában van az angol filmművészet, viszont sajnos még évek kellenek, hogy ezt magyarként is élvezhessük. Az IndieWire megemlíti a Starred Up c. börtöndrámát is, amelynek főszereplője az a Jack O’Connell, aki az előbb említett ’71 főszerepét is alakítja. Másik filmjében egy olyan tizenévest játszik, aki a fiatalkorúak javítóintézetéből átkerül egy fegyházba, ahol találkozik édesapjával. A hírek szerint tehát a Bronson és az Éhség után megint érkezik egy újabb remek börtöndráma a brit szigetekről.

David Mackenzie: Starred Up
David Mackenzie: Starred Up

Jesse Eisenberg idén teljesen átállt a művészfilmekhez. A hasonmás mellett kiemelésre érdemesnek tartják a Night Moves-t, ami három radikális környezetvédő történetét meséli el. Számomra az a kérdés, több lesz-e ez a dráma, mint a tavalyi A kelet.

A könnyebb műfajok erősen alulreprezentáltak az IndieWire listájában, ezért is örömteli az Obvious Child jelenléte, ami egy fiatal harmincas szingli véletlen és váratlan terhességét meséli el. Kicsit Csajok, kicsit Juno, kicsit Felkoppintva, szóval a maga kategóriájából csupa jó dolog. Hasonló típus lehet  Listen Up Philip, amelyet a korai Noah Baumbachhoz hasonlítják. Ezért minimális esély van arra, hogy a Frances Hához hasonlóan ez is befusson hozzánk (hajrá Mozinet!). Ugyanakkor Alex Ross Perry alkotásai még sosem jutottak el eddig, nehéz kérdés, vajon a neurotikus író (Jason Schwartzman) története most elég lesz-e ehhez.

Gillian Robespierre: Obvious Child
Gillian Robespierre: Obvious Child

Számomra is az év egyik legkülönlegesebb filmélménye volt a koreai Snowpiercer, amely Joon-ho Bong angol nyelvű debütálása volt, mégis egy amerikai forgalmazói botrány miatt éppencsak néhány moziban mutatták be a tengerentúlon is. Szerintem is, az IndieWire szerint is kihagyhatatlan, lenyűgöző látványvilágú, komoly társadalmi mondanivalóval bíró sci-fi, ami a végtelenségbe vágtató vonatról és annak lakóiról, a globális klímaváltozás hatására kipusztuló emberiség utolsó túlélőiről szól.

Alfred Molina és John Lithgow nyugdíjas meleg szerelmekeseket játszanak Ira Sachs (Házasélet) új filmjében. A Sundance-en mindenki imádta emberi vonásai és remek színészi alakításai miatt. Sok melegfilmet azonban nem bír el hazánk, kérdés, a Love is Strange befér-e még.

Avatar

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. tothnandor@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

FM ‘tekercs Podcast

 

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..