Nincs kategorizálva

A Dan Brown-kód – A bestseller szerző nyomában

Ron Howard, Tom Hanks és a szerző, Dan Brown

Ron Howard, Tom Hanks és a szerző, Dan Brown

Számos bestseller szerzője, könyvei az évtized elejéig több mint 200 millió példányban keltek el a világ 52 nyelvén, regényeit sorra filmesíti meg Hollywood, 2005-ben a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb emberei közé sorolta – Dan Brown (a képen Ron Howarddal és Tom Hanksszel) mégis ellentmondásos megítélésű figura, vajon miért? Utánanéztünk, ki ez a fickó, és honnan jött.

Dan Brown, egy matematika tanár és egy templomi orgonista gyermeke, születése óta a tudomány és a vallás találkozási pontjában nevelkedett. Exeterben, New Hampshire államban nőtt fel, 1982-ben New Hampshire-ben a Phillips Exeter Academyn érettségizett, majd ezt követően Los Angelesbe költözött, ahol szeretett volna muzsikusi karriert csinálni – ez nem igazán jött össze, a kiruccanásnak azonban volt annyi haszna, hogy Brown megismerkedett későbbi feleségével, Blythe Newlonnak, aki ekkoriban erősen támogatta zenei törekvéseit. A pár végül 1993-ban visszaköltözött New Hampshire-be, ahol a későbbi író tanítani kezdett.

Szintén ’93-ban Brown Tahitin töltötte a vakációját Sidney Sheldon könyvével, az Ítéletnappal vagy más fordításban A Doomsday összeesküvéssel egyetemben. Ez a könyv indította el írói pályáján, ekkor kezdett el dolgozni első regényén, a Digitális erődön. Már ekkoriban – igaz Danielle Brown álnéven – kitérőt tett a humor világában is, 187 Men to Avoid: A Survival Guide for the Romantically Frustrated Woman című könyvével, amit később egy a felesége nevén publikált másik humoros regény is követett, a The Bald Book.

Brown 1996-ban döntött úgy, hogy mindent az írásnak rendel alá. Otthagyta állását, és főállású író lett – meg is lett az eredménye: 1998-ban megjelent a Digitális erőd. Már ebben a regényben nagy szerepet kapott a kriptográfia tudománya, mely Brown kedvenc témáihoz tartozik. 2000-ben elkészült a következő mű, az Angyalok és démonok, mellyel együtt Robert Langdon professzor, a történelmi szimbólumok szakértőjének karaktere is életre kelt. Langdon – ahogy Brown más karakterei is – valós személyről kapta nevét: John Langdon tervezte Brown Angels & Demons című albumának és regényének borítójára az ambigrammát. Brown Langdon Wordplay: Ambigrams and Reflections on the Art of Ambigrams című művét egyébként is az egyik legfontosabb inspirációjának tartja Douglas Hofstadter, Fred Wrixon, John Steinbeck, Shakespeare és James Bamford művei mellett.

A professzor karaktere Hollywoodnak is annyira megtetszett, hogy nem kisebb színészt választott eljátszására, mint Tom Hanks. A művész ezidáig háromszor öltötte magára a szimbólumkutató szerepét: először 2006-ban A Da Vinci-kód (középső képen), majd 2009-ben az Angyalok és démonok, majd idén az Inferno (alsó képen) című filmekben. da vinci kodDe ne szaladjunk ennyire előre, hiszen még csak 2001-ben járunk, ekkor került ugyanis a boltokba A megtévesztés foka – egyelőre nem sok sikerrel. Az első három regény visszhangja ekkor még igen halk volt, alig 10–10 ezer példányban keltek el az első példányok.

Az áttörésre még két évet kellett várni. Brown negyedik regénye, A Da Vinci-kód már megjelenésének hetében a New York Times bestseller listájára került – jelenleg pedig minden idők legnépszerűbb könyveként tartják számon. A szintén Robert Langdon professzort a középpontjába állító regény természetesen a szerző korábbi műveire is felhívta a figyelmet – 2004-ben valamennyi regénye egyidejűleg szerepelt a New York Times listáján. Brown egyszeriben celebritás lett, ünnepelt író.

Innen már nem volt megállás. Mind a 2009-es Az elveszett jelkép, mind a 2013-as Inferno a megjelenés pillanatában bestseller lett. Két újabb Robert Langdon sztori – és ahogy Brown nyilatkozta, közel sem az utolsók: akár még egy tucat Langdon történetet is meg tudna írni, annyi ötlete van. Nem meglepő, hogy a soron következő regényt is a professzornak szenteli: az Origin címre hallgató új regény megjelenése 2017. szeptember 27-ére várható.

Tom Hanks and Felicity Jones star in Columbia PIctures' "Inferno."

Brown komoly kutatásokat végez egy-egy regény megírása előtt, így akár két évig is eltarthat egy-egy történet papírra vetése. Komoly időbeosztással dolgozik, négykor kel, és óránként átmozgatja magát – sokszor fejjel lefelé lógva, hogy megváltoztassa a perspektíváját. A szerző szerint a jó téma olyan morális kérdéseket feszeget, melyek nem egyértelműen fehérek vagy feketék, hanem ellentmondásos a megítélésük. Ezek szerint eddig igen jól választott témákat – Brown, legyen akármennyire is ünnepelt sztár, bizony sokak ellenszenvét kivívta.

Egyrészt sokan felróják neki, hogy regényeiben nem válnak el egyértelműen a történelmi tények a fikciótól, így ahelyett, hogy a tudományt népszerűsítené, inkább az összeesküvés-elméletek híveinek ad táptalajt. Természetesen a katolikusok sincsenek oda érte – Brown több regényében is erősen bírálja a katolikus egyházat, nyilvánvalóan ők is ugyanezt teszik műveivel. Én személy szerint kritikai hangvételét kifejezetten kedvelem, az Inferno vége – amit a filmes adaptáció egy laza mozdulattal kihagyott, így herélve ki a művet – kifejezetten bátor és izgalmas.

A gond sokkal inkább a stílussal van: annak ellenére, hogy Brown átlagon felüli intelligenciával rendelkezik és maga is tagja a magas intelligenciájú embereket tömörítő Mensa nevű társaságnak, hajlamos olvasóit hülyének nézni és kifejezetten bután elvergődni egy-egy megoldáshoz. Akárhogy is legyen – Brown népszerű és tömegeket szórakoztat, és rendszeresen szolgáltat alapanyagot Hollywoodnak is.

[author_bio author=”kataorsolya”]

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com