Ráadás

A kulisszák mögött: 5 érdekesség a Nem vagyok boszorkányról

Egy boszorkánysággal vádolt kislány meghökkentő történetével debütált nagyjátékfilmes rendezőként Rungano Nyoni, aki alkotásával többek között Magyarországon is sikereket ért el. Hazai bemutatója apropóján összegyűjtöttünk pár izgalmas háttérinfót a filmről.

A szemfülesek áprilisban már megnézhették nagyvásznon a walesi-zambiai Rungano Nyoni első nagyjátékfilmjét, ugyanis a Nem vagyok boszorkány bekerült a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába, és végül el is hozta a Hullámtörők-díjat. Augusztus 16-a óta pedig azok is megnézhetik ezt a különleges alkotást, akik korábban lemaradtak róla. A Nem vagyok boszorkányról írt kritikánkat itt olvashatjátok, most pedig jöjjön öt érdekesség a filmről.

Boszorkánytáborok tényleg léteznek

A filmben a kilencéves Shulát a falusiak boszorkánysággal vádolják. Az érvek banálisak: egy asszony elesik Shula jelenlétében, egy férfi azt álmodta (!), hogy a lány megtámadta, és így tovább. Akármennyire elképzelhetetlen, a boszorkánytáborok – ahova a filmben Shulát küldik – tényleg léteznek. Nyoni a Zambiában és Ghánában található táborokból merített ihletet, így nem a sötét múltat vagy az elképzelt disztópikus jövőt látjuk a filmben.

Bár a jelenség valóságos, a rendező fantáziaelemekkel tette vizuálisan megfoghatóvá a táborokban élő asszonyok helyzetét. Ilyenek például a rájuk aggatott szalagok, amik megakadályozzák őket abban, hogy „elrepüljenek” a táborból. A ghánai táborokban is vannak repülést akadályozó szalagok, csak azok a boszorkánydoktoron kívül mindenki más számára láthatatlanok. A rendező ezt a babonát jelenítette meg fizikai valóságában, így téve érzékletesebbé a mozgásukban korlátozott nők helyzetét.

Maggie Mulubwa a Nem vagyok boszorkány című filmben

A kegyetlen humor a helyzet súlyosságát hivatott megmutatni

Nyoni egy elkeserítő társadalmi jelenséget dolgoz fel filmjében, mindezt mégis maró humorral teszi. A tragédia és a cinizmus ilyen típusú párosítása sokak számára megdöbbentő lehet, pedig a rendező szerint ez a zambiai humor sajátja. „Azért írtam abszurd történetet, mert a téma is abszurd. Mikor a boszorkánytáborokat és a boszorkánytárgyalásokat kutattam, komikusnak és röhejesnek éreztem a helyzet kendőzetlen nőgyűlöletét” – nyilatkozta a film humorával kapcsolatban.

A rendező azt is megérti, hogy a zambiai humorral való első találkozás során a nyugati kultúrában élő átlagnéző nem nagyon tudja, mit gondoljon. Bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy vajon tényleg szabad-e nevetni a filmben látott embereken és az abszurd helyzeteken. Nyoni válasza egyértelműen az, hogy igen, úgyhogy senkinek sem kell visszafojtania nevetését a moziban. Számára teljesen nyilvánvaló volt, hogy még egy ilyen érzékeny témához is lehet humorral nyúlni:

„Sokan összeegyeztethetetlennek tartják a humort és a haragot. Az én szememben nagyon is kapcsolódnak egymáshoz. A humor segítségével az emberek könnyebben közelebb kerülnek egy témához, mintha azt mondanád nekik: »Ez így rossz. Mit fogsz tenni ellene?«” […] Vannak dokumentumfilmek, amik ezt megteszik helyettem.”

A főszereplőt egy fotó alapján vadászta le a rendező

Elég kockázatos feladat rábízni egy gyerekszínészre, hogy elvigyen a hátán egy filmet. Maggie Mulubwa személyében mégis sikerült egy olyan főszereplőt találni, akinek filmes jelenlétét az A-listás sztárok is megirigyelhetik. Pedig csak egy véletlen folytán kapta meg a szerepet, ugyanis a készítők nem a szereplőválogatáson találkoztak vele először. Nyoni komolyan vette a tökéletes főszereplő megtalálásának feladatát: megközelítőleg kilencszáz gyereket hallgattak meg a szerepre, de ő egyikükkel se volt elégedett.

A megoldást végül azok a képek jelentették, amiket a helyszínfelelős készített a forgatási terület feltérképezése során. Néhány fotón ugyanis szerepelt a tengerparton játszó Mulubwa is, aki azonnal megragadta a rendező figyelmét. Szabályos keresőhadjárat indult a lány megtalálásáért, a stáb és az őket segítő emberek ötvenezer négyzetkilométeres területen próbálták meg felkutatni Mulubwát, és végül sikerrel is jártak – a többi már filmtörténelem.

Egy kecskéről szóló francia mese inspirálta a történetet

Miután Shula boszorkánytáborba kerül, döntés elé állítják: vagy elfogadja boszorkány státuszát és eltűri a hátára erősített szalagot, vagy elvágja azt – ez esetben viszont kecskévé változik. A kislány végül a szalag mellett dönt, de később elgondolkozik rajta, hogy jobb lenne a kecskeléttel járó szabadság. Ezt a belső konfliktust a La Chèvre de Monsieur Seguin (magyarul Seguin úr kecskéje) című francia mese ihlette. A történet főhőse egy farmon élő, kikötözött kecske, aki szeretne elszökni, de tudja, hogy a farmon kívül biztosan felfalná egy farkas. Végül elszökik, és meg is öli a ragadozó, ám a kecske mégis örül annak a kis szabadságnak, amit az életéért cserébe kapott.

Cannes-ban történelmet írt a film

A Nem vagyok boszorkány a Rendezők Kéthete szekcióban debütált a tavalyi Cannes-i Filmfesztiválon, ezzel pedig történelmet írt, ugyanis ez az első zambiai film, amit bemutattak a nívós eseményen. A Cannes-i szereplés már önmagában bizonyíték arra, hogy a film érdemes a figyelmünkre, de ezen túl is komoly sikereket tudhat magáénak.

Nyoni megnyerte a legjobb elsőfilmeseknek járó BAFTA-t is, filmje sikerrel szerepelt a fesztiválokon – mint fent említettük, a Titanicon is –, a Rotten Tomatoes kritikaösszesítő portálon pedig 37 pozitív kritikával 100%-on áll a film. Ez a teljesítmény különösen elismerésre méltó, ha figyelembe vesszük, hogy egy olyan filmről van szó, ami tőlünk fizikailag és kulturálisan is távol eső világban játszódik. A rendező zsenijét dicséri, hogy megtalálta az univerzalitást ebben a specifikus témában, így képesek vagyunk azonosulni Shula tragédiájával.

A Nem vagyok boszorkányt augusztus 16-a óta vetítik a magyar mozik, a magyarhangya forgalmazásában.

Cikkünk felkérésre készült.

Rácz Viktória

Rácz Viktória

Rácz Viktória a Zsigmond Király Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán végzett 2017-ben. Jelenleg az ELTE mesterszakán tanul filmtudományt, emellett több portálra is ír kritikákat. A midcult elkötelezett híve, szereti a szatirikus hangvételű alkotásokat, a dialógusközpontú filmeket és Taika Waititit.

FM ‘tekercs Podcast

 

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..