Magazin

A kulisszák mögött: A nagy füzet

Szász János: A nagy füzetSzász János (Woyzeck, Witman fiúk, Ópium) filmje, A nagy füzet a Kossuth-díjas magyar származású svájci írónő, Agota Kristof közel negyven nyelven megjelent világhírű kultuszregényéből készült, és a Karlovy Varyban a Nemzetközi Filmfesztivál versenyfilmjeként debütált. A film a fesztiválon elnyerte a Kristály Glóbusz díjat és az Europa Cinemas díját.

Nagy büszkeség ez az alkotóknak, hiszen először kapta magyar játékfilm a fődíjat a közép-európai régió legnagyobb és egyetlen A-kategóriás filmszemléjének 1946-ig visszanyúló történetében. A fesztivál fődíja mellett A nagy füzet elnyerte a közel 1200 mozit tömörítő Europa Cinemas hálózat díját, az Europa Cinemas Labelt is Karlovy Varyban. A filmet Oscar-díjra nevezi a magyar jelölő bizottság.

„A nagy füzet háborús film háború nélkül, egy történet ártatlan, de kegyetlen gyerekekről, akik nem tisztelnek semmilyen erkölcsöt. Egy kiskorú, gyilkos természetű fiú ikerpár története. Két test, egy szellem; két test, egy akarat. Ugyanúgy beszélnek, befejezik egymás mondatait, mindig ugyanazon a hullámhosszon vannak. Amit egyikük kigondol, a másik megteszi. Amikor ölnek, az igazságért teszik. Két test, egy lélek. Minden porcikájukkal vették az ikrek, hogy mit forgatunk, mi a történet mélység-élessége. Remek színészeim voltak.” – mesélte Szász János a forgatásról.

„Ez az elismerés nagyon sokat segít abban, hogy ez az alkotás Európában a mozifilmek forgalmazásában eljusson minél több emberhez. Számunkra ez az értelme egy ilyen nemzetközi koprodukciónak, amelyben német-magyar-osztrák-francia pénzekkel támogatva sikerült megalkotnunk egy európai filmet” – mondta Sőth Sándor producer, aki a cseh fürdővárosban megrendezett filmünnep díjátadóján az alkotók nevében átvette az elismerést. „A nagy füzet a világirodalom fontos darabja, azonban a film megvalósítása igen nagy feladatnak bizonyult. 2006-ban megpróbáltam megvásárolni a jogait, de kiderült, hogy egy nappal korábban eladták azokat a Constantin Filmnek. 2009-ben, amikor a jogok ismét elérhetővé váltak, kedvenc rendezőm, Szász János és én meggyőztük Agota Kristofot, hogy írja alá a papírokat. Rendkívül fontos volt a kezdetektől létező támogatás a Media Programme, a Mitteldeutsche Medienförderungés a Medienboard Berlin-Brandenburg részéről. Ezzel a fantasztikus regénnyel a tarsolyunkban nem okozott problémát meggyőzni a csodálatos színészgárdát és a szakmai partnereket Magyarországon, Franciaországban és Ausztriában, hogy csatlakozzanak a nagy kihívást jelentő feladathoz. Ez a film tulajdonképpen egy univerzális történet, egy parabola, amely arról szól, hogy a háború a gyerekek lelkében milyen pusztítást visz végbe. Mert a háború először az erkölcsöt ássa alá, s az embereket először lelkileg teszi tönkre. Ez nem pusztán egy második világháborús történet, hanem jóval túlmutat a koron, hiszen a világban ma is nagyon sok háború van, és gyerekek szenvednek tőle” – fejtette ki Sőth Sándor.

Szász János: A nagy füzetAz Agnieszka Holland lengyel filmrendező által vezetett nemzetközi zsűri „háború nélküli háborús film”-ként jellemezte A nagy füzetet.

A Trilógia több országban kötelező iskolai olvasmány, A nagy füzet számos helyen, különösen az ázsiai országokban a kortárs világirodalom egyik alapművének számít. Magyarországon ajánlott olvasmány a 12. évfolyamosoknak.

A svájci állampolgárságot kapott írónő Neuchatelben élt. 1988-ban Olaszországban Alberto Moravia-díjjal, Németországban életművéért 2001-ben Gottfried Keller-díjjal, majd 2005-ben Schiller-díjjal tüntették ki, 2008-ban megkapta az Európai Irodalom Osztrák Állami Díját, idén, halála előtt Kossuth-díjjal tüntették ki. Egyéni stílusú és szerkezetű műveit számos nyelvre lefordították. Agota Kristof idén július 27-én hunyt el, életének 76-ik évében svájci otthonában, végakarata szerint a kőszegi temetőben helyezték örök nyugalomra.

A francia kritikusok a XX. század végének egyik legjelentősebb alkotójának tekintik, Becketthez és Ionescohoz hasonlítják. Trilógia című regényét negyven nyelvre fordították le, a világ számos országában a kortárs irodalom alapművének számít.

„Tizenegykor elindulunk. Mi visszük a deszkákat.
Apánk nem visz semmit. Csak arra kérjük, hogy ne csapjon zajt. A határhoz érünk. Azt mondjuk Apánknak, hogy feküdjön le a nagy fa mögé, és ne moccanjon.
Kisvártatva két járőr halad el alig néhány méternyire tőlünk. Beszélgetnek. […]
Az őrjárat eltávolodik. Azt mondjuk:
– Rajta, Apa! Húsz percünk van a következő őrjáratig.
Apa hóna alá veszi a két deszkát, odamegy a drótakadályhoz, az egyiket nekitámasztja, felmászik.
Hasra fekszünk, a nagy fa mögött, befogjuk a fülünket, kitátjuk a szánkat.
Robbanás.
A szögesdróthoz futunk a két másik deszkával meg a vászonzacskóval.
Apánk a második akadály előtt fekszik.
Igen, át lehet jutni a határon: valakit előre kell küldeni.
Egyikünk a vászonzacskóval a kezében, Apánk nyomaiba és holttestére lépve átmegy a másik országba.
Másikunk marad, visszamegy Nagyanya házába.”

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com