Nincs kategorizálva

A részletekben rejlik – 4K-körkép, 1. rész

4K

4KMostanában szinte mindenre, ami árammal megy és képeket jelenít meg, ráírják, hogy 4K. Kétrészes cikkünk első felvonásában megnézzük, hogy honnan jön és mi is ez az egész, meg egyáltalán, mi értelme van. A folytatásban pedig az fogjuk körüljárni, hogy kell-e nekünk, mozi- és tévénézőknek a nagyobb felbontás, vagyis jó-e a minden eddiginél több pixel.

A Filmtekercs cikksorozatot indított a mozi technikai forradalmairól. Az eddigi részek itt olvashatók.

Bár manapság elsősorban az egymás hegyén-hátán bemutatott óriástévék kapcsán lehet ismerős, a 4K felbontás természetesen a moziból ered. A kétezres évek fordulóján kezdtek el az igazán nagy közönséget vonzó filmek a digitális képrögzítéssel komolyabban kísérletezni, ezen belül is elsősorban George Lucas említésre méltó. Már az 1999-es Star Wars I: Baljós árnyak is használt digitális felvételeket, de a 2002-es Star Wars II: A klónok támadása volt az első, teljes egészében digitálisan (1080p-ben) felvett Csillagok háborúja-rész. Ekkoriban merült fel az a kettős igény, hogy egyrészt nagyobb felbontásokkal is próbálkozzanak a vetítésnél, másrészt hogy szabványosítsák a technológiát.

2002-ben a nagy hollywoodi stúdiók létrehozták a Digital Cinema Initiatives (DCI) nevű tömörülést, hogy kidolgozzák a digitális mozivetítés sztenderdjeit. Ennek eredményeként 2005-ben először meghatározták a 2K, majd később a 4K vetítési szabványt. Hosszú viták folytak arról, hogy melyik legyen az uralkodó, de végül a szervezet úgy döntött, hogy meghagyják a választás lehetőségét a moziknak.

Az egyik első, igazán népszerű, 4K felbontást megérő film a Szárnyas fejvadász 2007-es rendezői változata volt, de akkoriban még nagyon kevés mozi vetített ilyen méretben. Az első 4K vetítőgépekkel felszerelt mozitermek 2007 nyarán jelentek meg, az Egyesült Államok első teljes egészében 4K-képes mozija pedig azév őszétől működik. 2012 végén a világ körülbelül 130 000 moziterméből nagyjából 90 000 volt digitális, ebből olyan 20 000-ben lehetett 4K-ban mozizni. Egy évvel később, vagyis tavaly év végén már 112 000-re nőtt a digitális vásznak száma világszerte, a 4K további mozis terjedését pedig várhatóan nagyban segíteni fogja, hogy James Cameron bejelentette: az Avatar 2-t már ilyen felbontásban forgatják majd.

James Cameron

Méretes káosz

De mekkora is az akkora? A 2K mozisztenderd felbontása 2048×1080 pixel, vagyis maga az elnevezés is a kép hosszanti oldalának nagyjából 2000 pixelére utal. A 4K ennek mindkét irányban duplája, vagyis 4096×2160 pixel. Ez tehát azt jelenti, hogy egy 4K kép összességében a 2K négyszerese.

Bonyolítja a helyzetet, hogy mindez csak a mozinál érvényes, hiszen az eltérő képarányok miatt a tévék esetében kicsit más számok jönnek ki, és a különböző felbontások elnevezései is kuszábbak. 640×480-tól indul az SD, vagyis a sztenderd felbontás, később jött az első HD-kép 1280×720 pixeles méretben, majd az 1920×1080 pixel, ami aztán már igazán HD, ahogy a neve is jelzi: ez a Full HD. Ezeket a HD méreteket a rövidebb oldal alapján is szoktuk emlegetni: 720p és 1080p – vagyis pont fordítva, mint a mozis elnevezések esetében.

Itt jön a (tévé)képbe a 4K, ami az 1080p négyszerese, vagyis 3840×2160 pixel. Érthető marketinges okokból (vagyis hogy tudjuk, mit kell megvenni), a tévés sztenderdekért felelő Consumer Electronics Association (CEA) azt javasolta, hogy legyen az új felbontás neve inkább Ultra HD. A Sony viszont alig egy nappal később bejelentette, hogy inkább minden létező hívószót összesűrítene, és „4K UHD”-ként árulná a tévéit. Végül ez vált általános gyakorlattá.

4k felbontás

Vagyis – kibogozva a szálakat – a lényeg: a mozis 4K 4096×2160 pixellel a 2K négyszerese, a tévés 4K pedig 3840×2160 pixellel az 1080p négyszerese.

De azzal, hogy magát a felbontást tisztáztuk, még nem kerültünk sokkal közelebb a lényeghez. Az új formátum egy hosszú láncolat minden szakaszára hatással van, lehet, vagy szeretne lenni. Nézzük át tehát röviden, hogyan készül a 4k kép, miért jó ez (vagy miért nem), hova kerül ezután, hogy jut el hozzánk, vagyis a nézőhöz, és végül mit tudunk vele kezdeni.

Felvétel indul!

Az első fontos kamera, amely képes volt 4K-ban (egészen pontosan 4.5K-ban) rögzíteni, a 2007-ben megjelent Red One volt. A Red első kamerája egyébként is felforgatta a piaci viszonyokat, mert bár előtte is lehetett találkozni digitális kamerával, ezek minősége még elmaradt attól, amit a legtöbb filmkészítő elégségesnek tartott egy egész estés mozifilmhez.

Az új cég első eszköze tehát nagy előrelépésnek számított, rögtön el is kezdtek vele olyan nevek dolgozni, mint Peter Jackson vagy Steven Soderbergh, később pedig David Fincher is Red kamerákkal forgatta több filmjét. Ennek a minőségi ugrásnak természetesen sok összetevője volt, amelyek között a felbontás csak a képminőség egyik eleme, ugyanakkor a 4K mégis ezzel kezdett bekerülni a filmes köztudatba mint valós opció. (Szintén fontos volt egyébként, hogy ezek a digitális kamerák már kompatibilisek voltak a már bevett, sztenderd filmes lencsetípusokkal.) Azóta számos más cég is belépett a 4K kamerák piacára – köztük például a 4K teljes körű terjesztésében élen járó Sony is –, és még idén sok további kamera várható.

Red One kamera

Jól mutatja a technológia általánossá válásának folyamatát, hogy egyre több eszköztípusra terjed ki. Elkezdtek megjelenni a megfizethetőbb 4K kamerák, mint a februártól kapható Blackmagic Production Camera 4K vagy az áprilisban debütáló Panasonic Lumix GH4. Ez utóbbi a tükörreflexes (DSLR) kategóriába tartozik, ahol az első 4K gép a Canon tavaly márciusban megjelent EOS-1DC-je volt. Ez kis mérete és az ebből adódó mobilitása miatt nagyon kedvelt filmes eszközzé vált, például a mozikban éppen futó Need for Speed forgatásán is használták. De ha már mobilitás: néhány okostelefonban is található már 4K kamera, ilyen mobillal készült például a híres-hírhedt Oscar-szelfi is.

Nem elhanyagolható járulékos előnye a 4K kamerák terjedésének, hogy ettől a 2K gépek olcsóbban hozzáférhetővé válnak, ami bizonyára még a nagyobb felbontás hasznával kapcsolatban szkeptikus filmesek számára is jó hír.

Utómunka, nem kis munka

A forgatás után jön a neheze, a nagyobb felbontás ugyanis több technikai nehézséget is szül. Egyrészt a rögzített adatot (vagyis a leforgatott anyagot) továbbítani kell utómunkára, és ott a különböző feladatok között mozgatni; másrészt az egész folyamat alatt meg kell oldani a megnövekedett adatmennyiség tárolását is. A 4K-munkamenet optimalizásása tehát kulcskérdés, hiszen már így is fuldoklunk a sok adatban. Ez a fő oka annak, hogy még ma is jóval gyakoribb a 2K felbontású digitális utómunka.

Az első hollywoodi produkció, amelyet teljes egészében 4K-ban dolgoztak fel, a 2004-es Pókember 2 volt, de itt is jól látszik a film átmeneti helyzete: még kizárólag nyersanyagra forgott, a szkennelés után a digitális fényelés már 4K-ban folyt, de a vizuális effektek még 2K-ban készültek, ezután „skálázták fel” őket, vagyis hozzánagyították a 4K felbontású végtermékhez.

Az ezt követő években is különböző hibrid helyzeteket találunk. Filmre forgott, de 4K-ban fényelték például a Lincolnt vagy az Éhezők viadala – Futótűzt; és részben filmre, 2.8K-ban és 4K-ban készült, majd 4K-ban fényelték A Wall Street farkasát. Tisztán digitálisan, 4.5K-ban és 5K-ban rögzítették a Social Network – A közösségi hálót és A hobbit – Váratlan utazást is, de mindkettő utómunkája 2K-ban folyt. De már találni számos olyan filmet is, amelyek elejétől a végéig óriásfelbontásban készültek, ilyen a Túl a csillogáson a már említett Soderberghtől, vagy A tetovált lány amerikai változata.

Ez utóbbi, vagyis David Fincher 2011-es filmje volt az első nagyobb kaliberű produkció, amely teljes egészében 4K vagy nagyobb digitális formátumban jött létre, a képrögzítéstől egészen a terjesztésig. Michael Cioni, az utómunkát lebonyolító Light Iron vezetője, azóta többször is beszélt a film kapcsán a teljes 4K munkafolyamat követelményeiről és sikeres lebonyolításáról.

utómunka

Bár az adatmennyiség valóban óriási (körülbelül 45MB/képkocka, vagyis 1GB/másodperc, ami összesen nagyjából 6 teljes 2K film!), Cioni szerint nem ez a legfontosabb szempont, hanem először is, hogy biztosított legyen a megfelelő minőségű lejátszás, mert a korábbi rendszerek nem biztos, hogy elbírják ezt a terhelést. Másrészt alapvető fontosságú az olyan hálózat kiépítése, amely elég nagy sávszélességet tud produkálni ennek az adattengernek a folyamatos mozgatásához a különböző, párhuzamosan futó munkafázisok között. Anélkül, hogy belemerülnénk a különféle adatátviteli protokolok közötti különbségekbe (Cioni egybként megteszi), 4GB/másodperces adatfolyamra kell az utómunkalaboroknak felkészülni. Egyrészt tehát érthető, hogy miért is vonakodnak sokan a szakmában a teljes 4K munkafolyamattól, másrészt az elkészült filmek azt is bizonyítják, hogy a feladat megfejelő tervezéssel és felkészüléssel költséghatékonyan is megoldható.

Pláne, hogy a Brevity nevű, kifejezetten a digitális munkafolyamat hatékonyabbá tételére szakosodott cég tavaly év végén bejenlette, hogy a szoftverük most már képes arra, hogy akár 95%-kal csökkentse a 4K fájlok átviteli méretét különösebb minőségvesztés nélkül. Ráadásul már adatátvitel közben át is átalakítja az utómunkánál használt különböző formátumokra a felvételeket, hogy ezzel is gyorsítsa a munkafolyamatot. Ilyen és hasonló fejlesztések nyomán nem lenne meglepő, ha néhány éven belül megugrana a forgatástól egészen a moziig 4K felbontású filmek száma.

Már csak azért is, mert bár folyamatos a vita arról, hogy mit érzékel a mozi- és tévénéző a 4K felbontásból (lásd később), az mindenesetre világos, hogy a technológia már most is kínál számos kreatív alkalmazási lehetőséget.

Kreatív kezekben

A legfőbb előny értelemszerűen a részletgazdagság. Az, hogy a képbe nagyjából 8 millió pixel van belesűrítve, azt jelenti, hogy az egyes apró részletek jobban kivehetők, tehát jobban ki is hangsúlyozhatók, kiemelhetők. (Nem meglepő, hogy az új technológiákra mindig nyitott pornóipar is kísérletezik vele.) Ezért mondja egyébként a fent idézett Cioni, hogy a 4K képrögzítésnek hatással kéne lennie arra is, hogyan alkalmazza egy film a sminket, jelmezeket, és gyakorlatilag minden olyan filmes kifejezőeszközt, amelyet befolyásolhat ez a részletgazdagság.

Különösen hasznos lehet az extra pixel az élő sportközvetítéseknél, ahol a kamera nem tudhatja előre, a pálya és az események melyik részletére kellene összpontosítani. A Sony kísérlezik is egy olyan rendszerrel, amely együtt az egész pályát belátó több 4K kamera képét valós időben összefűzi egyetlen óriásképpé. Így történhet egy meccsen bármikor bármi, egy – ebben a létrehozott egységes térben mozgó – virtuális kamerával bármelyik részlet megmutatható. Érthető tehát, hogy a brit Sky Sports tévéadó is teszteli a 4K közvetítéseket.

Mindez felidézheti a Szárnyas fejvadász (egyik) ikonikus jelenetét, amelyben Deckard az Esper nevű géppel egy fénykép szabad szemmel láthatatlanul apró részleteibe hatol. A teljes jelenet ugyan még mindig megvalósíthatatlan a valóságban, de a hasonlóan részletgazdag mozgókép már egyáltalán nem sci-fi:

De nem kell feltétlenül 4K-ban vetíteni ahhoz, hogy kiaknázhatók legyenek a nagyobb felbontás előnyei. Egy 2K mozikép is élesebb, kevésbé zajos lesz, ha 4K-ban rögzített alapanyagból állítják elő, mivel több képinformációból jobb minőségben lehet tömöríteni is, és nyilván a CGI-utómunka során is jól jönnek az extra részletek.

Ugyanakkor még ennél az utólagos felbontáslebutításnál is jobb minőséget jelent, ha az utómunka során a készítők egyszerűen kivágják a tágabb képből a hasznos részt, vagyis a mozivászonra szánt pixeltartományt. A tetovált lány esetében például Fincherék nagyrészt a Red Epic nevű, 5K-ban rögzítő kamerájával dolgoztak, így a 4K-s végtermékhez képest nagyjából 20%-kal nagyobb képet kaptak. Úgy döntöttek, hogy nem méretezik át a képet, hanem csak a fennmaradó körülbelül 80%-ot használják, így lehetőségük volt az utólagos újrakeretezésre a már felvett anyagon belül. Ez egyrészt nagyobb kreatív szabadságot jelentett (és szebb textúrájú képet is kaptak, mint a szokásos zsugorítás esetében), másrészt így rugalmasabban lehetett a különböző kiadások eltérő képarányaihoz igazítani a filmet.

4k újrakeretezés

A Feledés stábja pedig a másik végéről közelített a kérdéshez, és már a forgatás előtt kamatoztatta a 4K előnyeit. A film központi helyszínének számító, felhők fölé nyúló toronyban játszódó jeleneteket nem zöld háttér előtt vették fel, hanem előre rögzítettek három kamerával, nagy felbontásban körpanorámás képeket egy vulkán tetejéről, többféle napszakban és fényviszony mellett. Ezeket vetítették aztán a jelenetek forgatása alatt a díszletet köbevevő óriási körképernyőre. Így a színészek sokkal organikusabb környezetben dolgozhattak, a képernyők pedig természetesebb megvilágítást adtak a jeleneteknek. Sőt, az utómunka során a zöld vászonról visszatükröződő, zöldes fénnyel sem kellett megbirkózni, ugyanakkor a hagyományos háttérvetítésnél nagyobb alkotói kontrollt és jobb minőséget kaptak.

Persze ez csak néhány példa arra, hogyan használható kreatívan az új technológia. Reméljük, idővel egyre több újszerű megoldás jön még, és mindez a 4K-val kapcsolatos diskurzust lassan a miértről a hogyan felé mozdítja majd.

Nézni, mint a moziban

A nagy adatmennyiség problémája visszaköszön a terjesztés során is, ráadásul hatványozottan, hiszen nagy filmgyártó cégek infrastrukturális kihívásai helyett itt átlagnézők millióiról van szó, akik egyszerűen filmet, sorozatokat, vagy tévéközvetítéseket szeretnének nézni. A 4K-ökoszisztémában még manapság is ez jelenti tehát a szűk keresztmetszetet: az egyre szaporodó óriástévékhez (és 4K-moziprojektorokhoz) képest viszonylag kevés a valóban ilyen felbontásban fogyasztható tartalom. Az utóbbi időben persze a 4K minél szélesebb körű elterjesztésében érdekelt cégek sokat tesznek a helyzet javításáért.

Az első, 4K felbontásban megvehető film a TimeScapes című, 2012-es természetfilm volt. A legjobb minőségű változata még mindig csak külön merevlemezen érhető el, mert nincs még olyan optikai lemez, amely alkalmas lenne ekkora fájlok tárolására. A Sony ugyan kiadott több Blu-ray lemezt a „Mastered in 4K” szlogennel, de ez csak annyit jelent, hogy a lemez tartalma 4K méretű forrásból előállított, Full HD felbontású anyag, amelyet arra optimalizáltak, hogy a 4K UHD tévék algoritmusa jó minőségben nagyítsa fel – vagyis ez is a jelen állapot átmenetiségét jelzi. Ugyanakkor januárban megszületett a bejelentés arról, hogy még idén év végéig várható az új, négyrétegű Blu-ray lemeztípus, amelytől azt várják, hogy a HD-hez hasonlóan megint meg fogja dobni az új felbontás elfogadottságát.

De 2014 az optimista jóslatok szerint azért is lehet a 4K-tartalomrobbanás éve, mert több streaming – vagyis online nézhető tartalmat kínáló –  szolgáltatás is még idénre ígéri a néznivalót. A Netflix 4K-zászlóshajója egyik saját gyártású sorozatuk, a Kártyavár lesz, később pedig több sorozat és film is várható. Mindez a cég saját okostévés alkalmazásán lesz elérhető, több gyártó (Sony, Samsung, LG, Vizio) készülékén is.

Az Amazon videoszolgáltatása is tervez idén több saját sorozatot indítani, ezek mind 4K-ban fognak készülni, és a cég több nagy stúdióval is megállapodott (Lionsgate, Warner Brothers, 20th Century Fox and Discovery). De hasonló együttműködések születtek több más szolgáltató esetében is: az M-GOt a Technicolor és a Dreamworks támogatja; a Vonetize egyelőre a Warnerrel, a Disneyvel és a Miramax-szal szerződött. Több kábelszolgáltató is tervez tévés 4K-appokat, és a Youtube is megállapodott már több nagy gyártóval. Emellett a Sony és a Red is elindította saját letöltős tartalomszolgáltatását még 2013-ban.

Végül a már említett, 4K sportközvetítésekkel kapcsolatos kísérleteken kívül is várható, hogy a tévéadók is beszállnak a 4K tartalomszolgáltatásba. Tavaly januárban már el is indult egy műholdas, európai 4K tesztadó, az Eutelsat, amely éppen arra szolgál, hogy a piac minden szereplője megnézhesse, hogy is néz ki egy ilyen csatorna a gyakorlatban. De Dél-Koreában is kísérleteznek egy csatornával, a BBC híres természetfilmes stábja is 4K sorozaton dolgozik, és Japánban még 2014-ben teljes 4K csatornát terveznek indítani. Sőt, már Magyarország is próbálgatja a technológiát, például az idei brazíliai focivébét 4K-ban is nézhetjük majd.

Loading, please wait…

Tehát várhatóan nem kell már olyan sokat várni arra, hogy meginduljon a 4k néznivaló. Addig is, az Ultra HD tévék fontos tulajdonsága, hogy visszamenőlegesen is kompatibilisek, vagyis kisebb felbontás is nézhető rajtuk. Arról, hogy ez megfelelő minőségű is legyen, a készülékbe épített chipek gondoskodnak, ezt hívják felskálázásnak (upscaling). Ennél a nappalinkban történő, algoritmikus konvertálásnál jobb minőséget ad, ha magát a forrásanyagot alakítják optikai szkennerrel 4K felbontásúra (repurposing), persze ez a gyakorlatban ritkább.

Ahhoz pedig, hogy a natív 4K tartalom lejátszható legyen otthon, több kisebb technológiai feljesztés is kellett még. Ilyen volt egyrészt a tévét a jelforrással összekötő HDMI-kábel új, 2.0-s verziójának kiadása, mert a korábbi változat csak korlátozott másodpercenkénti képkockaátvitelt tett lehetővé ilyen felbontás mellett, vagyis lassú volt a kép. Ezen kívül szükség van még új kodekre, vagyis tömörítő algoritmusra, hiszen ezen múlik, hogy a már említett, óriási adathalmaz milyen végső méretben és minőségben érkezik meg. (Az új szenderdnek szánt H.265/HEVC mellett a Sony saját XAVC és a Google Youtube-on is futó VP9 kodeke jöhet még szóba.)

Ezzel pedig összefügg, hogy a streaming szolgáltatások használatához mekkora sávszélességre lesz szüksége az otthoni nézőnek. Elvileg 15 Mbps-os sebességű netkapcsolat elég lesz, de valószínűleg több fog azon múlni, hogy mennyire bírják majd a streaming szolgáltató szerverei, és hogy mennyire sikerül megegyezni a netszolgáltatókkal az akadálymentes működés biztosításáról (a hírek szerint a piacvezető Netflixnek már jelenleg is vannak gondjai).

De ha már a 4K a moziból az otthonainkba költözik, miért is állna meg a tévénknél? A házi filmprojektortól a PlayStation 4-en és a táblagépeken keresztül egészen a mobiljainkig meg akarják sokszorozni a pixeleket a gyártók, és a tervek szerint persze a Facebook által frissen felvásárolt virtuálisvalóság-szemüveg, az Oculus Rift is ilyen felbontással készül majd.

A kérdés már csak az, hogy mindennek mennyi értelme van. Erről fog szólni cikkünk hamarosan érkező második része.

Bolcsó Dániel

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com