Fókuszban Ráadás

Adaptációözön mindhalálig – Sikerkönyvből sikersorozat

Napjaink nagy divatjává vált híres-hírhedt regényekből filmadaptációt, avagy még inkább sorozatot készíteni. Ez a trend olyannyira felerősödött, hogy a Filmtekercs őszi filmklubja is könyvekből készült filmadaptációkat tűzött a műsorára

November 4-én debütált az HBO GO-n a Philip Pullman nagy sikerű regényfolyama alapján készült Az Úr sötét anyagai című sorozat, melynek premierje alkalmából az HBO meghívására szakértők beszélgettek könyvek és képregények mozgóképes adaptációiról. A beszélgetést Gyárfás Dorka moderálta, résztvevői Kovács Gellért, Tasnádi István és Angyalosy Eszter voltak. Gyárfás Dorka a beszélgetést indító bevezetőjét azzal indította, hogy a filmes adaptációk gyakorlatilag egyidősek a mozi megszületésével, a sorozatok formájában való feldolgozások azonban csak az utóbbi években szaporodtak meg.

A „fantoméhség” kialakulása

Kovács Gellért véleménye szerint amiatt, hogy manapság számtalan felületen nézhetünk történeteket, egyfajta „fantoméhség alakult ki” bennünk, a minket elárasztó, szinte korlátlan tartalom miatt. Tasnádi István szerint viszont ez a történetéhség évtizedekkel ezelőtt is jellemző volt, csak akkor monopolizált volt a piac. Abban majdnem valamennyien egyetértettek, hogy a sorozat formájában történő adaptációk felvirágzása köthető a Trónok Harca őrületes sikeréhez is -, ami utóbb még a film készítőit is meglepte. Velük szemben Tasnádi István kicsit korábbra datálta e tendencia kezdetét, véleménye szerint a 90-es években az egymással versenyhelyzetbe került kábeltévék megjelenése indította be ezt a folyamatot.

A könyv és a belőle készült film kapcsolatáról szólva Angyalosy Eszter szerint az emberek először szívvel és nem ésszel reagálnak a tartalomra.

„Minden történetnek van egy érzelmi palettája, amit aktivál. Ha adaptálsz valamit, ahhoz kell hűnek lenni”, mert a történet ugyanazt az érzelmi hatást kell, hogy kiváltsa sorozatként, mint regényként. Tasnádi István azt tette ehhez hozzá, hogy míg a forgatókönyvírók a leíró részekkel alig tudnak mit kezdeni, addig a karakterekkel és a fordulatokkal tudnak dolgozni, ezek viszont gyorsan elfogynak. Mert míg a regények jelentős része egy-két főszereplővel operál, a sorozatváltozatban minimum 5-6 központi figura szükségeltetik.

Trónok harca

Ezért volt jó „trükk” a Trónok harca részéről, hogy messzire helyezte le egymástól a főszereplőket, így a konfliktusok száma nem merült ki hamar, így később interakcióba tudtak lépni olyan figurák, akik korábban még nem is találkoztak. Tasnádi István a saját kárán tanulta meg azt, hogy egy művet szét kell szedni, és újra összerakni, hogy az működőképes legyen mozgóképként is. „Az elején nem volt ehhez szívem, és rá is fáztam.” Ezzel a saját darabjából írt filmjére, a Nexxtre utalt, ami a színházban sikeres volt, a moziban viszont nem teljesített jól.

A Watchmen-képregény írója előre menekül

A beszélgetés során felmerült az adaptáció jogi aspektusa is: mit lehet, és mit nem lehet megtenni egy alapanyaggal? Tasnádi István elmondta, hogy könyv alkotója és adaptáció megrendelője is égette már meg magát, ezért ma már minden részletre kiterjedő szerződéseket kötnek a felek. De ezek a szerződések nagyon különbözőek lehetnek, attól függően, hogy ki az író. Az ismertebb írókat szinte mindig bevonják az alkotói folyamatba, legtöbbször kreatív producerként. De például a Watchmen-képregény alkotója, Alan Moore nem csak hogy az adaptáció folyamatában nem vesz részt, de még a nevét sem engedi kiírni, és sosem nézi meg a végeredményt. Így védi ki az elkészült mű esetleges kudarcát, és azt, hogy az ő hírnevére bármilyen hatással is legyen az adaptáció. „Ezzel gyakorlatilag előre menekül”.

Watchmen

„A nézettségnek ugyanolyan a zamata”

Az adaptációk pénzügyi megvalósításának kérdése is felmerült a beszélgetés során.  Kovács Gellért rávilágított, hogy a megrendelők ódzkodnak a sci-fi és fantasy zsánerektől, mert ezek magasabb költségvetést igényelnek, és ha nem sikerül a CGI, az elkedvetleníti a nézőket. Véleménye szerint nem érdemes például összevetni Trónok harcát a Hatalmas kis hazugságokkal, mert „A nézettségnek ugyanolyan a zamata”, és az HBO portfóliójában elfér mindkettő.

Az HBO-nál még mindig kitalálnak olyat, amit előttük nem nagyon lépett meg még kábeltévé sem” – mondta Kovács Gellért, majd a Mrs. Fletcher című dramedyről kifejtette, hogy

művészileg indokolt volt a pornójelenetek bemutatása is, mert a katarzishoz az kell, hogy ne rejtsék el a néző elől azt, amitől Mrs. Fletcher jól érzi magát.

Tasnádi István ezzel kapcsolatban elmondta, hogy napjainkban azért is fordulnak gyakrabban a jól megírt regények felé, mert az utóbbi években már rétegsorozatok is létrejöhettek, és még művészfilmes szériák is születhetnek. „Feldolgozásban és szemléletben is azt érzem, hogy olyan megoldásokat hoznak, ami manapság csak egy független színházi társulatban van”.

mrs fletcher kathryn hahn
Mrs. Fletcher

A szakértők kedvencei

A beszélgetés zárásaként a meghívott szakemberek megneveztek néhány szerintük tökéletesen sikerült adaptációt. Kovács Gellért a Ragyogás, Állj mellém! és a Végtelen történet mellett felhívta rá a figyelmet, hogy élt egy magyar „adaptációkirály” is, Fábri Zoltán, akinek többek között Az ötödik pecsétet is köszönhetjük, aminél tökéletesebb feldolgozás kevés van. Angyalosy Eszter az HBO GO-n nézhető Gomorra című sorozat mellett tette le a voksát, ami nem csak remek, de ráadásul elképesztően bátor adaptáció is, hiszen az eredeti mű tényirodalmon alapszik. Tasnádi István a Végtelen történettel kapcsolatban nem értett egyet, mert szerinte a „mai a gyerekeket már olyan impulzusok érik, hogy kiszúrják a turpisságot”, azaz a regény technikai megvalósítása nem állta ki az idő próbáját. Viszont Az ötödik pecsét szerinte mai szemmel is tökéletes, illetve Várkonyi Zoltánt is kiemelkedő adaptálónak tartja, és neki az HBO-gyártású True Blood – Inn és élni hagyni jött be nagyon.

Alaska nyomában

Az HBO GO az utóbbi években nagyon sokat tett a híres és nagy sikert elért regények adaptációja terén. A sorozatok alapjául szolgáló valamennyi könyv – egy kivételével – megjelent magyarul, különböző kiadók gondozásában.

További könyvadaptációk a közelmúltból:

Alaska nyomában,

Briliáns barátnőm

Gentlemen Jack

Gentleman Jack

A szolgálólány meséje

A 22-es csapdája 

Éles tárgyak

Orgyilkos osztály

A boszorkányok elveszett könyve

A boszorkányok elveszett könyve

C.B. Strike 

Patrick Melrose

Argejó Éva

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

FM ‘tekercs Podcast

 

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..