Fókuszban Ráadás

Cyberpunk cikkcunami 2.

Elysium – Zárt világ

Cyberpunk, sci-fi, kultfilmek és trendkövetők: a kortárs kultúra kiberőrületét nem lehet kikerülne és nem is érdemes, hiszen olyan alkotások látnak napvilágot lelkesített gép és gépesített ember témakörében, amelyeknek hatása rendkívüli.

A frissen bemutatott élőszereplős Ghost in the Shell új lépést jelenthetett volna a cyberpunk világában. Hogy miért fulladt be, azt kritikánkban elemezzük, a GiTS-univerzum jelentőségét pedig ebben a cikkünkben mutatjuk be. De már a Ghost in the Shell kapcsán indított tematikus hetünk előtt is sokat foglalkoztunk a cyberpunkkal – miért viseljük szívünkön a műfajt? Mert még a legelrugaszkodottabb cyberpunk alkotás is a reális közeljövőnk kérdéseiről mondhat valami fontosat.

Íme 19 írás a cyberpunk témájában: elemzések és látványos rövidfilm-válogatások, fiktív történelem, filmkritikák és könyvkritikák a Filmtekercs elmúlt évtizedéből! (Cikkünk első felét az első tíz írással itt találod.)

 

Öt nagyszerű sci-fi ingyen a neten! (Rövidfilm-válogatás.)

„Nem találok szavakat. Micsoda látványvilág! A True Skin a cyberpunk szerelmeseinek testet öltött nedves álma, ami a grafikát illeti – ami a történetet, nos, legyünk nagyvonalúak és feledkezzünk el róla. Miért ne tehetnénk? Ezzel a látvánnyal még a nagyvásznon is megbocsátanánk a film hiányosságait, nem hogy apró monitoron.

true-skin

Stephan Zlotescu, a new yorki Pratt Institute volt növendéke megütötte a főnyereményt az alkotásával. A Warner Brothers stúdió már dolgozik a True Skin nagyfilm forgatókönyvén (nos, jó munkát), és az egész estés filmet is Zlotescu rendezi majd.” (Havasmezői Gergely)

 

Mátrix (Larry Wachowski, Andy Wachowski, 1999)

„A Mátrix a huszonegyedik század kezdete a filmes világban. Minden idők egyik legrajongottabb alkotása, melyre igaz a közhely: vagy nagyon utálni kell, vagy nagyon imádni, de ha láttad, nincs középút. Kék pirula vagy piros: vagy megnézed újra és újra, vagy soha többé egyszer sem.

matrix

Mátrix saját világot teremtett, száz film utánozta már, de meg egy sem közelítette. Divatot kreált: a mátrixos stílus évekig felismerhető volt öltözködésben, életfilozófiában, fiatalok világfelfogásában. Olyannyira beépült egy egész generáció kultúrájába, mint előtte talán egy film sem.” (Havasmezői Gergely)

 

Páncélba zárt szellem – Az új fejezet (Kazuchika Kise, Kazuya Nomura, 2016)

„A Páncélba zárt szellem – Az új fejezet tematikai frissítést hoz a Ghost in The Shell világába, és bitang jól adja elő.

A The New Movie rögvest új témák ígéretével nyit. Már a bevezető monológok (és a trailer) felvázolják a kérdéskört: „abban a jövőben, ahol a hálózat sosem látott szintre emelte a cégek hatalmát, de még épp nem törölte el az államokat, van-e feladata az államnak?” Ez a pillanat a cyberpunk egyik kényes határvidéke. A klasszikus, gibsoni gyökerű cyberpunkban az állam már meghalt és a cégek uralják a világot, a mai valóságunkban viszont még az állam a legnagyobb hatalmú szereplő, övé az erőszak és a szabályozás monopóliuma – mi történik az átmenetkor?

A The New Movie meglepően bátran állást foglal: az Őrnagy csapata és a Section 9 az állami rend fenntartásáért küzd akkor is, ha a korrupció az egészet behálózza a fejük fölött.” (Havasmezői Gergely)

 

Feljövök érted a város alól (Pék Zoltán, 2015)

„A közeljövőben kettészakad Budapest, és egyik oldalon sem lesz jó: Budán egy teokratikus, fundamentalista rendszer jön létre, míg Pesten egy technokrata mintagazdaság szélsőséges társadalmi különbségekkel. Ebben a disztópiában játszódik Pék Zoltán első regényének története, egy megfilmesítésért könyörgő hazai sci-fi.

Különösen Philip K. Dick és a cyberpunk érhető tetten a főhős, az álnevet használó Corvinus jellemvonásain és a cselekmény alakulásán, de nem elhanyagolható Gaiman és kortársainak, például China Mieville-nek a hatása. Az eredmény egy sodró lendületű, már-már egy lélegzetvételű történet, amelyet utalások tömege tarkít. Fővárosunk jövőbeli torzulásai többnyire a háttérben maradnak, és onnan kacsingatnak az olvasóra (nagyjából úgy, ahogy az cikk elején idézetben kitűnik), szájbarágós társadalomkritikát nem is érdemes keresni, Pék messziről elkerüli azt.” (Tóth Nándor Tamás)

 

Automata (Gabe Ibáñez, 2014)

„Ha ezt a sztorit egy amatőr megírná valamelyik sci-fi magazin olvasói pályázatára, nem fogadnák el. Elavult, közhelyes, sablonos. Százszor megvolt már.

De persze csalás egy filmet a spekulatív fikciós irodalomhoz mérni: az irodalom sokkal, de sokkal gazdagabb. A mozivásznon sorra jelennek meg a filmek, amelyek vetítve frissnek hatnak, leírva azonban avultak lennének: ilyen volt a Csillagok között, a Chappie, A holnap határa és a kétezer-tízes években induló új sci-fi hullám kábé összes darabja. Mozis viszonylatban így az Automata csaknem elfogadható: újat épp itt se mond, de legalább pontosan ugyanilyen és pontosan így még nem készült.” (Havasmezői Gergely)

 

Moxyland (Lauren Beukes, 2008)

„A cyberpunk állítólag halott. Már a csontvázát is lerágták a fantáziátlan szerzők. Legalábbis mindenki ezt mondja, és mindenkinek nyilván igaza van. Aztán azt is mindenki mondja, hogy a Moxyland új életet lehelne a csontvázba (?), node itt már megállj van a mindenkinek. A Moxyland legföljebb közepes cucc. Rövid és közepes.

Moxyland

Nem vágyom gibsoni magasságokra, mert az a kikötő fölött szürkéllő ég még mindig túlságosan is beborítja a cyberpunkot (legalábbis mindenki azt mondja, és mindenkinek nyilván igaza van), de valami sztori azért mégsem ártana. Valahová tartsanak a szereplők, valami változzon vagy fejlődjön, legalább csírájában – ám a Moxylandben nem történik semmi sem. A végén pont ott tart a világ meg az olvasó, mint az elején. Tudod, mit? Igenis vágyom a gibsoni magasságokra!” (Havasmezői Gergely)

 

Ready Player One (Ernest Cline, 2011)

„Végy egy nagy adag tájékozottságot, vegyítsd bőséges megszállottsággal, az elődök által használt film, könyv és zene perspektívát pedig tágítsd ki és bumm, már kész is a bombabiztos recept.

Persze az sem árt, ha mindemellett borzasztóan tehetséges írói vénával áldott meg a sors, mint ahogy tette ezt Ernest Cline esetében. A semmiből feltörő fiatalember ugyanis gondolt egyet, és először egy forgatókönyvvel (Rajongók háborúja, 2008), most pedig egy regénnyel bizonyította be, hogy valamivel többre hivatott videotékás állásánál. Elsőkönyves írótól talán szemtelenül merész húzásnak is nevezhető egy ilyen kezdés, hiszen a Ready Player One egy remekül megírt fiktív történet, melynek hivatkozási alapjai egy az egyben a valóságban, azon belül is főképp a ’80-as években gyökereznek.” (Hancsók Barnabás)

 

Elysium – Zárt világ (Neill Blomkamp, 2013)

„Kevésbé okos, inkább ütős. Az Elysium mögött ugyanaz a tehetség áll, mint a District 9 mögött, csak most az erőt és a tüzet használja az ész helyett.

Emlékeztek a District 9 klimatikus harcjelenetére? (Naná, hogy.) Az Elysium végig olyan. Ütött-kopott rendőrrobotoktól az exoskeletonon át az űrhajókig itt végre minden olyan jószág zúzni, vágni és lőni fog, ami zúzni, vágni és lőni tud, és a hideg D9 után jól esik az Elysium profin koreografált, tüzes hajszája. Neill Blomkamp, a dél-afrikai csodagyerek tehát ismét remek sci-fi akciófilmet készített, de mielőtt rohannál jegyet venni: sajnos jócskán eltávolodott a District 9 intelligenciájától.

Elysium – Zárt világ

Az Elysiumban jóval gyöngébb az alapfelvetés, eredetiség sehol, és a sztori is sokkal-sokkal hollywoodiasabb – átlagosabb, kiszámíthatóbb. A film világképe is primitívebb. Blomkamp vagy veszített az igényességéből, vagy csak egy ütős filmet akart készíteni világmegváltás nélkül.” (Havasmezői Gergely)

 

Az elíziumi katasztrófa (Elemzés az Elysium – Zárt világ történetéről.)

„Száz évvel az események után, ha még lesz funkcionáló civilizáció, a történészek alighanem „az elíziumi katasztrófa” néven írják majd le az eseményt.

Elysium ‒ Zárt világ

Elysium eleste a túlélőkből katonákat farag. A henye milliárdosok viszonylag ártalmatlan rétege helyett bosszúért üvöltő, traumatizált farkasokat állít a társadalom csúcsára. Ötvenezer Tony Stark, ötvenezer Bruce Wayne várja majd, hogy visszaállíthassa a világ rendjét minden rendelkezésére álló eszközzel. Amiből is az a tanulság, hogy egy forradalomból hosszú távon még senki se jött ki jól.” (Havasmezői Gergely)

 

***

A Páncélba zárt szellem tiszteletére tematikus hetet tart a Filmtekercs – Scarlett Johanssontól a cyberpunk műfaján át a filmek és a mesterséges intelligencia viszonyáig izgalmas témákkal készülünk. Játssz és kövesd cikkeinket ide kattintva!

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..