Nincs kategorizálva

Ezerarcú detektív – Sherlock Holmes és adaptációi

Sherlock Holmes minden idők legtöbbet mozgóképre adaptált irodalmi hőse – már a film történetének hajnalán készültek kalandjaiból feldolgozások és napjainkban is számos megfilmesítés van folyamatban – a héten éppen animációs figuraként születik újjá a nagy detektív a Sherlock Gnomes című mesefilmben. Lássuk, honnan indult és hová érkezett a britek leghíresebb detektívje.

Sherlock Holmes először 1887-ben lépett színre Sir Arthur Conan Doyle, skót származású író A bíborvörös dolgozószoba, A brixtoni rejtély vagy a Tanulmány vérvörösben magyar címen is futó Study in Scarlet című regényében. A karakter legfőbb jellemzői már ekkor napvilágra kerültek: a rendkívüli magas intelligenciájáról híres londoni konzultáns detektív a bűnügyeket megfigyelés és logikai következtetések, dedukció segítségével fejti fel. A négy regényben és ötvenhat novellában megírt eseteit – négy kivételével – barátja és életrajzírója, a szerzőhöz hasonlóan orvosként praktizáló John H. Watson narrálja. Az 1878 és 1914 között játszódó történetek több mint negyven éven keresztül a The Strand Magazine lapjain, folytatásokban jelentek meg.

Sidney Piget illusztrációinak köszönhetően pontos elképzelésünk lehet a szereplők megjelenését illetően is:

a magas, szikár testalkat, a jellegzetes kalap és kabát, Watson doktor bajsza olyan visszatérő elemek, melyek segítségével szinte az első pillanatban életre keltek a történetek hősei.

Talán ez is közrejátszott Holmes népszerűségében. Conan Doyle az 1884-ben megjelent Az utolsó eset című novellában le akarta zárni hősének történetét, de a felháborodott londoniak nem engedték neki – így eshetett meg, hogy Holmes kalandjai tíz évvel később folytatódtak.

Sherlock Holmes mint popkulturális ikon

Arthur Conan Doyle már életében sokat tett azért, hogy Sherlock Holmes karakterét leválassza önmagáról. Amellett, hogy hősét színdarabokban is kipróbálta, saját szórakoztatására egy amatőr követő nevében is publikált Holmes történetet – sőt, nem egyszer nem átallotta kiparodizálni Watson és Holmes kettősét.

Talán pont ez a megközelítés – és a tény, hogy a karakter jogai számos alkalommal, volt, hogy évtizedeken keresztül ingyen hozzáférhetőek voltak – is hozzájárult ahhoz, hogy Sherlock Holmes egyfajta „népmesei” hőssé vált, akinek kalandjai nem értek véget Arthur Conan Doyle halálával. Többek között olyan nagynevű szerzők, mint Anthony Burgess, Neil Gaiman, Stephen King, A.A. Milne és P.G. Wodehouse, írtak Sherlock Holmes pastiche-t, születtek novellák, regények, az eredetitől messzire sodródott sci-fi, de még képregény is a karakter szerepeltetésével. Megdöbbentő, de az évek során 4000-nél is több imitáció született a témában – írja Simon Walker Sherlock Holmes’ Popularity Is No Mistery című cikkében.

Mi lehet ennek a népszerűségnek az oka? Mitch Cullin, a 2015-ben Ian McKellennel a főszerepben forgatott Mr. Holmes című film könyv eredetijének szerzője nyilatkozott erről, miszerint már a puszta gondolat, hogy létezhet olyan karakter, aki valamennyi problémát, ami az életünket komplikálja, ki tud bogozni akár egy csomót, rendkívül vonzó. Caleb Carr, aki az The Italian Secretary: A Further Adventure of Sherlock Holmes című regényt jegyzi, úgy véli, nincs benne semmi titokzatos, hogy ennyi szerzőt inspirált Holmes karaktere: „Azt hiszem, napjainkban, egy 9/11 utáni világban, amikor az ésszerűség és a racionalitást oly nagy veszélyben van, az emberek, akik még mindig hisznek az értelem hatalmában, most még komolyabban veszik Holmes alakját. Ebben a légkörben Holmes igazi világítótoronyként fog ragyogni az emberek számára.

Filmes adaptációk

A legelső mozgóképi Sherlock Holmes adaptáció, a Sherlock Holmes Baffled már a filmtörténet hajnalán, 1900-ban megszületett, ezt aztán több száz újabb feldolgozás követte a világ számos országában. Sherlock Holmes kétségkívül az egyik legnépszerűbb kitalált detektív – amit az is bizonyít, hogy a karakter egy Guiness Rekord tartója is:

a 2012-es jegyzékbevételig több mint 75 színész 254 alkalommal keltette életre a filmvásznon és a televízióban, így ezzel egyidejűleg a legtöbbször alakított tévés detektív címét is elnyerte.

A Sherlock Holmes történetek közül egyértelműen A sátán kutyája a legtöbbször feldolgozott, több tucat alkalommal kelt életre a televízió képernyőjén vagy a mozi szélesvásznán. A feldolgozások számát tekintve ugyancsak népszerű történetek A Négyek jele, a Botrány Csehországban és Az utolsó eset is. Ez utóbbi történet megragadta Guy Ritchie fantáziáját is, és a Sherlock Holmes 2. – Árnyjáték című filmben elmondta a saját verzióját.

Az első mozgóképes adaptáció megjelenése óta folyamatosan készülnek Sherlock Holmes feldolgozások, a karakter azonban az ezredforduló óta sosem látott reneszánszát éli. Az imdb.com adatbázisa szerint 2000-től kezdve közel 80 különböző film és sorozat épült a detektív személye köré, jelenleg pedig öt produkció készül hozzá kapcsolódóan. Az új ezredévi feldolgozásokban nem ritka, hogy a szereplők kortárs környezetbe kerülnek, és hogy Sherlock vagy Watson, esetleg mindkettejük nő.

A feldolgozások műfajukat tekintve is sokszínűek: a klasszikus krimiktől kezdve a vígjátékon, animációs mesefilmen, sci-fin és pornón keresztül egészen a thrillerig mindent találunk közöttük

Ahogy időben és térben egyre jobban eltávolodunk Sir Arthur Conan Doyle eredetijétől, egyre színesebb, egyre változatosabb verziókra bukkanhatunk. Népszerűségüket tekintve mind az IMDb pontszámai, mind a 2011-es nagy Sherlock Holmes vita (the Great Sherlock Holmes Debate) alapján, ahol szakértők és rajongók foglaltak állást, melyik a legjobb adaptáció, egyértelműen a BBC 2010-től futó sorozata, a Benedict Cumberbatch és Martin Freeman főszereplésével futó Sherlock lett a befutó – mindamellett, hogy a klasszikus, viktoriánus adaptációk közül a Granada Televízió Jeremy Brettel futó, Sherlock Holmes kalandjai címet viselő szériája is mindmáig igen népszerű.

A Sherlock Holmes kalandjai éppen szöveghűségének köszönhetően vált népszerűvé – sem előtte, sem utána nem találunk olyan adaptációt, mely ennyi alázattal közelített volna Arthur Conan Doyle nyersanyagához. A Sherlock ezzel szemben nagymértékben eltávolodik már az eredeti szövegtől – sorvezetőként azonban megtartja Doyle történeteit, és úgy gazdagítja azokat kortárs elemekkel, hogy nem érezzük, hogy az alkotók megerőszakolták volna az eredetit. A BBC sorozatában a thriller elemek száma gyarapszik, népszerűségét elsősorban ennek köszönheti a széria. Szintén népszerű a Jonny Lee Miller és Lucy Liu nevével fémjelzett Sherlock és Watson, ez azonban egy-két történettől eltekintve már teljesen maga mögött hagyja Doyle szövegeit és csak a karakterek tartja meg – azokat is megcsavarva.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com