Amilyen ismert Fábri Zoltán (1917-1994) rendezőként, oly kevéssé festőként, pedig képei is figyelemre méltóak. Ha az utóbbiak kimaradtak volna idáig, most részben bepótolhatjuk a hiányosságainkat a november 21-től december 7-ig látogatható „Ez is ember műve” c. kiállításon.
Ennek megrendezésével az örökös, Fábri Péter bízta meg a Kiskép Galériát, mely a Civil Alap – 2014, Holokauszt 70 elnevezésű, állami pályázaton nyert támogatást a tervekhez.
Az Ez is ember műve az egyik kép címe eredetileg, mely meztelen, szenvedő női alakot ábrázol, aki görnyedezve kaparja a földet – hullákat temet? –, háttérben pedig a háború nyomai: tűz, romok, halottak. Ez a rövid leírás talán már előre is vetítette, miről szól a kiállítás: az erőszakról, megalázottságról, kiszolgáltatottságról, árulásról, félelemről, szenvedésről és még sorolhatnánk a szörnyűségeket. Ennél sokkal konkrétabbakat is: a Halálmenet c. kép, mely a kiállítás honlapján is látható, Fábri saját élményén alapul: szemtanúja volt, amint Linznél a németek zsidók és kommunisták elgyötört, rongyos tömegeit terelik le egy uszályról.
Jóllehet, a megtekinthető darabok a nyolcvanas évekből származnak, expresszionista stílusuk azt a korszakot idézi, amikor Fábri a Képzőművészeti Főiskolán Réti István festő növendékeként tanult – az 1930-as években –, témáik pedig a rendezői életmű folytatásaként olvashatók. Ennek szellemében a rendező unokája videóösszeállítást is készített a rendező filmjeiből és egy vele készült riportfilmből, Nádasy László Történetek a magyar filmből I.-éből.
Fábri Zoltán: Halálmenet
A kiállítás a Vár egy talán kevéssé ismert, látogatott épületében, a neogótikus palotába oltott művházszerűségben, a Magyarság Házában kapott termet. De ez ne riasszon el senkit! Bár a neoncsövekkel megvilágított terem maga nem a legalkalmasabb galériának, a képek a lehetőségekhez képest egyenletesen vannak elrendezve, kellemes, ízléses összhatást nyújtva. A montázs és a képek megnézése mellett olvashatunk Fábri Zoltán egy-egy a témába vágó szövegéből is. A kiállításhoz ugyancsak igényes és ingyenes katalógus is készült, mely az összes kiállított képet tartalmazza – részletfotókkal kiegészítve –, valamint olvasható benne Fábri Péter örökös, El-Chami Mária kurátor és Barabás Klára filmtörténész egy-egy erre az alkalomra írt szövege is.
Szép, gondos, izgalmas kiállítás, örülhetünk. Legutóbb a 38. Magyar Filmszemlén (2007) voltak láthatóak Fábri-anyagok: díszletterveket, forgatókönyvek, festményeket is, viszont koránt sem mindent a gazdag hagyatékból, melynek bemutatása még várat magára. De ez el- és jól kezdődött.
„Kedves európai (ejtsd: ejrópai) barátom! … Önnek tehát öt perce van, hogy eldöntse”, egyelőre nem azt, hogy Gugyu, Tomóceusz Katatiki bőrében támadjon-e föl, hanem azt, hogy elmegy-e megnézni Az ötödik pecsét rendezőjének festményeit?
Bővebb információ a www.fabrizoltan.org-on érhető el. Az oldal egyben a most induló Fábri Zoltán Digitális Archívum honlapja is, melyet Fábri Péter azzal a céllal hozott létre, hogy lépésről-lépésre digitalizálva a hagyatékot, elérhetővé tegye azt a kutatók és érdeklődők számára.