Nincs kategorizálva

Fábri Zoltán: „Ez is ember műve” – festménykiállítás

Fábri Zoltán

Fábri ZoltánAmilyen ismert Fábri Zoltán (1917-1994) rendezőként, oly kevéssé festőként, pedig képei is figyelemre méltóak. Ha az utóbbiak kimaradtak volna idáig, most részben bepótolhatjuk a hiányosságainkat a november 21-től december 7-ig látogatható „Ez is ember műve” c. kiállításon.

Ennek megrendezésével az örökös, Fábri Péter bízta meg a Kiskép Galériát, mely a Civil Alap – 2014, Holokauszt 70 elnevezésű, állami pályázaton nyert támogatást a tervekhez.

Az Ez is ember műve az egyik kép címe eredetileg, mely meztelen, szenvedő női alakot ábrázol, aki görnyedezve kaparja a földet – hullákat temet? –, háttérben pedig a háború nyomai: tűz, romok, halottak. Ez a rövid leírás talán már előre is vetítette, miről szól a kiállítás: az erőszakról, megalázottságról, kiszolgáltatottságról, árulásról, félelemről, szenvedésről és még sorolhatnánk a szörnyűségeket. Ennél sokkal konkrétabbakat is: a Halálmenet c. kép, mely a kiállítás honlapján is látható, Fábri saját élményén alapul: szemtanúja volt, amint Linznél a németek zsidók és kommunisták elgyötört, rongyos tömegeit terelik le egy uszályról.

Jóllehet, a megtekinthető darabok a nyolcvanas évekből származnak, expresszionista stílusuk azt a korszakot idézi, amikor Fábri a Képzőművészeti Főiskolán Réti István festő növendékeként tanult – az 1930-as években –, témáik pedig a rendezői életmű folytatásaként olvashatók. Ennek szellemében a rendező unokája videóösszeállítást is készített a rendező filmjeiből és egy vele készült riportfilmből, Nádasy László Történetek a magyar filmből I.-éből.

Fabri Zoltan_Halalmenet

Fábri Zoltán: Halálmenet

A kiállítás a Vár egy talán kevéssé ismert, látogatott épületében, a neogótikus palotába oltott művházszerűségben, a Magyarság Házában kapott termet. De ez ne riasszon el senkit! Bár a neoncsövekkel megvilágított terem maga nem a legalkalmasabb galériának, a képek a lehetőségekhez képest egyenletesen vannak elrendezve, kellemes, ízléses összhatást nyújtva. A montázs és a képek megnézése mellett olvashatunk Fábri Zoltán egy-egy a témába vágó szövegéből is. A kiállításhoz ugyancsak igényes és ingyenes katalógus is készült, mely az összes kiállított képet tartalmazza – részletfotókkal kiegészítve –, valamint olvasható benne Fábri Péter örökös, El-Chami Mária kurátor és Barabás Klára filmtörténész egy-egy erre az alkalomra írt szövege is.

Szép, gondos, izgalmas kiállítás, örülhetünk. Legutóbb a 38. Magyar Filmszemlén (2007) voltak láthatóak Fábri-anyagok: díszletterveket, forgatókönyvek, festményeket is, viszont koránt sem mindent a gazdag hagyatékból, melynek bemutatása még várat magára. De ez el- és jól kezdődött.

„Kedves európai (ejtsd: ejrópai) barátom! … Önnek tehát öt perce van, hogy eldöntse”, egyelőre nem azt, hogy Gugyu, Tomóceusz Katatiki bőrében támadjon-e föl, hanem azt, hogy elmegy-e megnézni Az ötödik pecsét rendezőjének festményeit?

Bővebb információ a www.fabrizoltan.org-on érhető el. Az oldal egyben a most induló Fábri Zoltán Digitális Archívum honlapja is, melyet Fábri Péter azzal a céllal hozott létre, hogy lépésről-lépésre digitalizálva a hagyatékot, elérhetővé tegye azt a kutatók és érdeklődők számára.

Szatmári Zsófi

Szatmári Zsófia francia főszakot és film minort végzett az ELTE-n, majd francia irodalom mesterszakot a Sorbonne-on. A kortárs francia és amerikai költészet és a film kapcsolatáról ír disszertációt. Specializácója a szerzői film, érdekli pedig a film és az irodalom viszonya, a filmek kapcsán felmerülő nyelvi és fordítási kérdések. szatmarizsofi@filmtekercs.hu

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com