Magazin

Hatszáz tündefül a hobbit forgatásán – avagy amit A hobbitról tudni kell

2012 és az elkövetkező évek leginkább várt filmje minden bizonnyal A hobbit-trilógia, ami A Gyűrűk Ura-sorozat kritikai és nézői sikerét látva egyáltalán nem meglepő. A rendező – még ha nem zökkenőmentes úton is – Peter Jackson maradt, és a stáb legnagyobb része is visszatért Tolkien művének feldolgozására. A Collider című online filmes lap szerkesztője két napot töltött a forgatáson, s bár a készítők által aláíratott szerződése miatt rengeteg mindenről nem beszélhet, így is sok érdekességről számolhat be.

Az interjúk készítésekor a film még csak két részes volt az alkotók fejében, de mint már azóta tudjuk, változtattak terveiken, így A hobbit három részben kerülhet vászonra: ez év december 13-án A hobbit: Váratlan utazás, jövő ilyenkor a The Hobbit: The Desolation of Smaug, 2014 júliusában pedig a The Hobbit: There and Back Again lesz látható a mozikban.

Mit kell tudni a filmről, az alkotókról és a szereplőkről?

A főbb szerepekben olyan színészeket láthatunk, mint Martin Freeman, Ian McKellen, Richard Armitage, Peter Hambleton, John Callen, Ken Stott, Graham McTavish, James Nesbitt, William Kircher, Aidan Turner, Dean O’Gorman, Mark Hadlow, Jed Brophy, Adam Brown és Stephen Hunter.

A film 3D-ben készült, másodpercenkénti 48 filmkockával. Egyidejűleg két stáb forgatta a jeleneteket 254 napon keresztül, az egyiket Peter Jackson, a másikat Andy Serkis (Gollam) vezette.

Peter Jackson ún. „slave motion cam” technikával forgatott, ami a különböző méretű vagy magasságú szereplők egyazon jelenetben való szerepeltetését könnyítette meg. Két kamerát használtak, amelyek közül az egyik mindig alá volt rendelve a másiknak, így akár két helyszínen is játszhattak a színészek, végül mégis egy képen szerepeltek. Például ilyen módon kerültek egymás mellé Gandalf és a törpök.

A hobbit A Gyűrűk Ura eseményei előtt hatvan évvel játszódik. Peter Jackson rávilágított a két film közötti különbségre: míg utóbbi a jó és a rossz, a fekete és fehér közötti ellentétről szól, addig az utóbbi inkább tündérmese-jelleggel rendelkezik, sárkányok is szerepelnek benne, s a kincskeresés-motívum is erősen jelen van.

A gyűrű a filmben először csak sima varázsgyűrűnek tűnik, s a cselekmény előrehaladtával alakul majd ki fokozatosan az az erő, amelyet A Gyűrűk Urában is láthattunk. Elmélyedtek a Tolkien által írt függelékben is, hogy jobban megértsék, Gandalf miért Bilbót választotta küldetéséhez.

A rendező először vonakodott a pozíció elvállalását illetően, még Guillermo del Toro távozása után is, mivel megijesztette a tizenhárom törp szerepeltetése. Végül megváltoztatta döntését, s kiderült, a kis csapat szolgáltatja a film savát-borsát.

A vizuális effektusokért felelős Matt Aitken elmondta, nem tervezték újra Gollamot, de a technikai fejlődésnek hála élethűbb lett. Bár a 48 képkocka/másodperc kétszer annyi munkát adott nekik, kreatív szempontból a 3D-s technikára váltás volt keményebb dió. Az előző trilógiából viszont nem vettek át sem hátteret, sem digitális terveket.

Martin Freeman (Zsákos Bilbó) az idős Bilbót alakító Ian Holm A Gyűrűk Ura-beli játékából merített, de nem aggódott sokat azon, mennyire lesz más a két alakítás. Első forgatási napján a barlangi jelenetet készítette Gollammal. Ian McKellen (Gandalf) külön helyszínen forgatott tőle és a törpöktől, még ha később a vásznon egy jelenetben is fognak szerepelni.

Ian McKellennek először elkülönülve, zöld háttér előtt kellett forgatnia, de ettől annyira „szerencsétlenül” érezte magát, hogy Peter Jackson változtatott a módszeren. A színész nem köti össze Szürke Gandalfot és Fehér Gandalfot, de inkább az előbbihez húz a szíve. Úgy érzi, a forgatókönyv kevésbé parancsolgatóvá tette a szereplőt, mint ahogy a könyvben meg van írva.

A színész amúgy szívesen látna egy kb. 13 óra hosszúságú minisorozatot a tévében, a könyv minden részletét feldolgozva.

Richard Armitage (Tölgypajzsos Thorin) inkább saját szakállat növesztett, mintsem hogy maszkmesterek által készítettet hordjon. 188 centijével sosem gondolta volna, hogy törpöt fog játszani, Thorin 157 centijével még így is magasnak számít társai között. Első leforgatott jelenete (és a többi törpé is egyben) az előzetesben is látható, Zsáklakban játszódó volt, ahol a közös dalt is énekelték.

A Thorin és Gandalf közötti kapcsolatot a filmek során végig egyfajta ellentét és hatalmi harc jellemzi. A forgatókönyvben elég sok változtatást eszközöltek a forgatás során, hogy a szövegek illeszkedjenek a színészek hangjához és alakításához. Armitage egy munkahelyi balesetről is beszámolt: egyik alkalommal szájba verte magát pajzsával, így véres ajkakkal kellett újrakezdeni a felvételt.

A maszkmesterek munkája is könnyebb lett A Gyűrűk Ura óta: az újfajta szilikon nem igényel annyi karbantartást, mint elődje, hő-, víz- és tűzálló is egyben. Míg Gimli maszkját három és fél órán át készítették, Thoriné egy óra alatt megvolt. A leghosszabb sminkelést Bomburon kellett elvégezni (egy óra és negyvenöt perc), a legrövidebbet pedig Kilin, akinek csak egy új orrot kellett formálni. A 48 fps technika miatt több vörös színt kellett keverniük a maszkba, mivel a kamera sárgás színnel kimutatta, pontosan hol van az arcon a műbőr. Az egyetlen technika, amin nem változtattak az előző trilógia óta, az a tündék füle: ugyanúgy zselatint használtak hozzá. Ezekből összesen hat-nyolcszáz darabot gyártottak a filmhez.

A törplábak is sokkal kényelmesebbek lettek: míg korábban ragasztót kellett használniuk, most egy könnyen levehető lábbeli volt a színészeken, amelyben a lábujjaik is szabadon mozoghattak. A törpök keze és karja is mű volt, hogy a kamera által generált méretkülönbségek okozta arányeltolódás ne látszódjon.

Thorin kinézetét volt a legnehezebb tető alá hozni, mivel rajta esett a legtöbb változás a forgatás alatt. Galadriel, Legolas és Frodó parókája is ugyanaz volt, mint korábban, viszont volt olyan karakter, aki a fején tízezer dollár értékű műhajat viselt.

Míg a vizuális effektusok tervezői A Gyűrűk Urához ötszáz tervrajzot készítettek, addig A hobbit esetében már nyolcezer digitális festményről beszélhetünk. Minden egyes törpöt felismerhetővé kellett tenniük, és a testi arányokra is oda kellett figyelniük.

A tizenhárom törpnek összesen 800 fegyvert készítettek, amelybe beletartozik a színészek és az összes dublőr fegyvere is. A díszlet több darabja is már 3D-s nyomtatással, illetve egy kevés utómunkával lett elkészítve. Az így létrejött kellék természetesen függött a szoftvertől és a nyomtató méretétől is. A kardok éle például kovácsok kétkezi munkája, a markolat viszont már nyomtatva volt: sokkal hatékonyabb, mintha mindent kézzel készítettek volna.

A jelmeztervezők a világosabb tónusok miatt élesebb színeket használtak, mint A Gyűrűk Urában. Gandalf jelmeze ugyanaz maradt, csupán egy tünde sállal gazdagodott.

Bilbó ruhájának tervezésénél Peter Jackson Tolkient idézte meg, ugyanis szerinte mindketten vidéki úriemberek voltak. Hat változatot készítettek a törpnek, amelyeket a történet alakulását követve használtak. A jelmezek minden részlete, még a gombok is, saját kezűleg készültek. A tervezőknek számításba kellett venniük, hogy az új technika sokkal részletesebb képet ad a ruhákról. Kissé nagyobbra tervezték őket, hogy úgy tűnjön, kövér ujjú emberek varrták minden darabját, így sokkal realisztikusabbak lettek. A Gyűrűk Ura összes jelmeze, beleértve Gandalfét is, egy raktárban van elzárva, hogy ne lehessen újra felhasználni őket.

Völgyzugoly a nyár közepei időpontnak köszönhetően világosabb fényben pompázik (A Gyűrűk Urában ősszel láthatjuk), Suhatag városa pedig a tervezők saját ötletei alapján lett kialakítva, mivel a könyv nem ír róla részletesen. Alapul vettek néhány tényt (Középföldi elhelyezkedése, hegyvidéki város, sok víz folyik rajta keresztül), így kissé velencés dizájnt kapott.

A forgatási helyszínekből is kettő volt: egy kisebb és egy nagyobb, így két méretben különböző díszletben ugyanazt a jelenetet egyszerre vették fel. Az új technika a látványtervezők munkájára is kihatott: műanyag helyett több természetes anyaggal, úgy mint üveggel és kerámiával kellett dolgozniuk.

Ahogy látjuk, a rendezőtől kezdve a jelmez- és látványtervezőkön át egészen a dublőrökig mindenki beletette a lelkét ebbe a filmbe, s mindez csak még inkább jelzi nekünk, hogy az év filmjét (és majd a következő évek filmjeit) köszönthetjük decembertől a mozikban.

Szűcs Tamás

Szűcs Tamás a Corvinus Egyetemen végzett kommunikáció szakot és az ELTE-n filmelmélet és -történet szakot. Korábban a Filmtekercs hírrovatának vezetője volt, jelenleg kommunikációs tanácsadó egy PR ügynökségnél. Specializációja Hollywood, a közel-keleti filmek, az amerikai talk showk és sitcomok.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com