Ráadás

Kingsman-hét: Aki Daniel Craiget James Bonddá avanzsálta – Matthew Vaughn-portré

Matthew VaughnGuy Ritchie produceréből nőtte ki magát tehetséges rendezővé az a Matthew Vaughn, aki most éppen a Kingsmannel robbantott. Számomra ő a képregények David Finchere: az a tehetséges rendező, aki patikamérlegen adagolja minden mozijához a különböző műfajokból az összetevőket rendkívül szórakoztató filmjeihez.

Volt egyszer egy angol férfi, aki a gimi és az egyetem között Los Angelesbe utazott, és rögvest elkezdett rendezőasszisztensként dolgozni. A szülői nyomás azonban elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a tékozló fiú hazatérjen, és Londonban kezdje el felsőfokú tanulmányait antropológia és ókori történelem szakon. Az egyetemet sosem fejezte be, és a mesebeli fordulatra is várnia kellett, de már nem sokáig. 1998-ban ugyanis Matthew Vaughn 9 millió fontot keresett A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső producereként egyetlen filmmel, nem sokkal később pedig elvette feleségül Claudia Schiffer német szupermodellt.

A történet nemcsak azt mutatja meg, hogy van remény a bölcsészeknek, még ha antropológiát tanulnak is, hanem azt is, hogy az életben elég egyszer jókor jó helyen lennünk a sikerhez. Persze a főhős ennél jóval többet tett le terülj-terülj asztalára: producerként az ő kezei között készült el a Blöff, a Gépállat SC és a kevésbé sikeres Hullámhegy. Talán pont az utóbbi, Madonna főszereplésével készült Guy Ritchie film bukása kellett ahhoz, hogy utána bele merjen vágni a rendezésbe.

Torta (Layer Cake)
Torta (Layer Cake)

2004-ben készült el a Torta, amelyen igen erősen érződik régi barátjának hatása. Az angol gengsztervilágban játszódó mozi igazi kultfilm lett, aki még nem látta, annak mindenképp érdemes pótolnia, mert szórakoztató, pörgős, jól sikerült darab. Ezt bizonyítja az is, hogy itt mutathatta meg talán legjobban Daniel Craig, hogyan feszít öltönyben és pisztollyal a kezében. Bátran kijelenthetjük: a Torta nélkül ma nem ő lenne James Bond (árnyékában egyébként egy másik színész is bemutatkozott: itt kapta meg Tom Hardy egyik első fontos szerepét). Már ekkor látszott továbbá, hogy egyrészt Vaughn nem riad vissza a vértől, másrészt különös tehetséggel mozgat több színészt és történetszálat egyetlen filmben.

Utóbbi képességére később gyakran volt szüksége. Következő filmje, a Csillagpor, még mindig velejéig brit film, de már jóval nagyobb dobás (költségvetése a Torta teljes bevételének hatszorosát tette ki). A fantasy abban az évtizedben készült, amikor A Gyűrűk Ura hatására szédületes dömpingben gyártották a hasonló alkotásokat. De ki emlékszik már Az arany iránytűre, a Tintaszívre vagy az Eragonra? Biztos vagyok benne, hogy kevesen. A Csillagpor minőségét éppen az mutatja, hogy maradandóbb a felsoroltaknál. Egyszerűen volt benne annyi szeretet vagy törődés, amivel képes volt belopni magát a nézők szívébe.

Csillagpor (Stardust)
Csillagpor (Stardust)

A Neil Gaiman írta regény adaptációja fektette azt az irányt, amelyen a direktor azóta is halad: egy remek alapanyagot ő maga dolgoz át forgatókönyvvé Jane Goldmannel, mondhatjuk, minden esetben sikerrel. Első két filmje után már csak képregényt válaszott: először egy revizionista szuperhősöset, utána egy hagyományosat. A Ha/Ver a gyerekszínész szájából elhangzó káromkodásaival kavart nagy botrányt, véres akciójelenetei és különleges hangulata pedig igazi, régimódi, DVD-n terjedő kultfilmmé tették.

Egy sima, egy fordított: egy kis költségvetésű filmet mindig egy nagyobb durranás követ Matthew Vaughn pályájában. A Ha/Ver utáni évben azonnal érkezett a direktor eddigi legnagyobb produkciója. Az X-Men: Az elsők a képregényhősök felemelkedésének (is) köszönhette létrejöttét, Vaughn pedig valódi bátorsággal ugrott fejest a Brian Singer által megteremtett univerzumba. Persze azt rögtön a maga képére is alakította: több akcióelemet, kevesebb moralizálást vitt bele. Abból a szempontból ismét bevált a recept, hogy az X-Men: Az elsőket a rajongók alapvetően szerették.

De ez igaz Vaughn eddigi összes filmjére: mindegyik mozi az IMDb-n legalább 7.4-es átlagon áll. A direktor tehát továbbra is szállítja a könnyen emészthető popcorn mozikat és a kultfilmeket. Egy sima, egy fordított – ez alapján a Kingsman igazi kultfilm lesz. Egyelőre nagyon úgy tűnik, megmarad a sorminta.

kingsman2

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. tothnandor@filmtekercs.hu

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés