Fókuszban Ráadás

Ide velük! – 2019 legvártabb új sorozatai

Idén sem fogunk unatkozni a tévéképernyők előtt. A legjobban várt idén induló sorozatokat gyűjtöttük össze számotokra!

Egyre jobban érzik a tévés és streaming cégek a potenciált a sorozatokban. Talán nem véletlen, hogy annyi van belőlük, amennyit képtelenség megnézni. Fontos tehát, hogy tudjunk válogatni közülük, ezért igyekszünk irányt mutatni: mi az

a 9 induló széria, mely érdemes lehet a figyelmetekre.

 

Catch-22

Joseph Heller klasszikus regényét már többször filmre adaptálták, ezek közül mindenképpen Mike Nichols 1970-ben bemutatott alkotása a leghíresebb, a főszerepben Alan Arkinnal. Ő játszotta Yossariant, a katonát, aki mindenáron ki akar bújni a katonai szolgálat alól, azonban bármit tesz, mindig beleütközik a 22-es csapdájába: ha bolondnak tetteted magad, hogy ne kelljen harcolnod, akkor nem vagy bolond, hiszen csak a bolondok akarnak harcolni.

2019 politikai klímája, és úgy általában a világ állapota szinte ordít azután, hogy újra elővegye valaki ezt a pengeéles szatírát – és szerencsére a Hulu jó csapatot toborzott össze hozzá: főszerepben az HBO-s Csajokból és a többszörös díjnyertes James White-ból megismert Christopher Abbott látható majd, de ott lesz majd Hugh Laurie, Kyle Chandler és George Clooney is. Utóbbi az első két rész rendezését is magára vállalta, a maradék négy epizódból kettőt Clooney régi alkotótársa, Grant Heslov (Az Argo-akció Oscar-díjas producere is egyben), kettőt pedig a leginkább operatőrként és dokumentumfilmesként ismert Ellen Kuras vezényel majd le, a forgatókönyvet pedig többek között az ausztrál fenegyerek, az Animal Kingdom és az Országúti bosszú mögött álló David Michod jegyzi majd.

Ilyen gárdától joggal várható el, hogy kilépjenek a komfortzónából, és az eredeti regényhez méltó szókimondó és provokatív sorozattal rukkoljanak elő. Reméljük, így is lesz majd. (Németh Barna)

 

 

Lovecraft Country

Matt Ruff azonos című bestsellere a polgárjogi mozgalmak előtti Amerikába vezet, abba az Amerikába, ahol a bőrszín alapú szegregáció a mindennapok része volt. Ebben a környezetben indul neki Atticus Black egy barátjával és a nagybátyjával, hogy megkeressék a férfi eltűnt édesapját, csakhogy a rút valóságon túl valami olyasmi vár rájuk, ami akár a híres horroríró, Lovecraft történeteiből is származhatna.

Jordan Peele

Nem csoda, hogy a Tűnj el! után Jordan Peele került közelebbi kapcsolatba a regénnyel, aki Misha Greennel (ő korábban a Sons of Anarchy egyik írója volt) közösen adaptálja majd sorozattá azt az HBO számára. Ezzel a háttérrel pedig nem csoda, ha mindenki az imént emlegetett Tűnj el! találkozását várja a Carnivale – A vándorcirkusszal, no meg az Amerikai Horror Story gótikusabb fejezeteivel. És akik így gondolják, valószínűleg nem is csalódnak majd a valóságot és a misztikumot ötvöző szériában, amelyben nagy örömünkre szerepet vállalt az American Crime Storyért Emmy-díjat nyert Courtney B. Vance és szintén az HBO színeiben, tavaly A történettel nagyot dobbantó Elizabeth Debicki is. (Németh Barna)

 

I Am the Night

Igaz történetet feldolgozó 6 részes misztikus drámasorozat Chris Pine főszereplésével. Ha őszinte akarok lenni, nekem ennél több nem is kellene ahhoz, hogy várjam a TNT minisorozatát, de persze ennél azért egy hajszálnyit több érv szól a lelkesedés mellett.

Az I Am the Night az USA talán leghíresebb évtizedekig megoldatlan gyilkossága köré építkezik, de a történetet egy fiatal lány és egy bukott újságíró szemszögéből mutatja be. Az 1947-es Fekete Dália-gyilkosság sokkolta az akkori közvéleményt, leginkább a különös kegyetlenség miatt, amellyel egy fiatal nővel végeztek. A történet egy örökbe adott lányról szól, aki múltját kutatva ismerkedik meg egy újságíróval, hogy aztán együtt egyre közelebb jussanak egy rejtélyes nőgyógyászhoz, akinek köze lehetett a hírhedt bűnesethez. Izgalmas és felkavaró cselekményt ígér a sorozat erős színészi alakításokkal. Pine mellett szerepel még India Eisley, Jefferson Mays és Dylan Smith.

A produkció mögött ráadásul nagy nevek sorakoznak fel: a Wonder Womant rendező Patty Jenkins, illetve a sorozatokban igen jártas Victoria Mahoney és Carl Franklin áll majd a kamerák mögött. Mahoney olyan alkotások epizódjait hozta el nekünk, mint a Seven Seconds vagy a Power, míg Franklintől láthattunk Kártyavár, Mindhunter, A hátrahagyottak és Homeland részeket is. Ehhez jön hozzá David Lang zeneszerző, aki mind az Ifjúság, mind A nagy szépség zenéjéért felelt. Azt hiszem, ennél már tényleg nem kell több! Az I Am the Night január 28-án indul. (Kajdi Júlia)

 

Watchmen

Sokak szerint Alan Moore és Dave Gibbons alkotása, az 1986. szeptembere és 1987. októbere között 12 részben megjelent Watchmen minden idők egyik (ha nem „a”) legjobb képregénye. Én is osztozom a lelkesedésben, hiszen a szuperhőszsáner dekonstrukciójára használt alternatív valóságban játszódó hidegháborús történet tökéletesen egyesíti a képregény képzőművészeti, filozófiai és szórakoztató oldalát. A műből 2009-ben Zack Snyder vegyes fogadtatású adaptációt készített – sokáig volt róla szó, hogy a sorozatot is ő vezényli majd. Végül elhagyta a projektet, helyette Damon Lindelof érkezett a fedélzetre, aki olyan szériáknál bábáskodott már, mint a Lost vagy egyik személyes kedvencem, A hátrahagyottak. Én – bár értem a különösen az eredetitől eltérő végkifejletet bíráló kritikai hangokat is – a magam részéről szerettem Synder feldolgozását, mégis nagyon  kíváncsi vagyok, mit hoz ki az alapanyagból Lindelof és az HBO kooperációja.

Az HBO új szereplő a képregénysorozatok terén, de ha csak fele olyan igényesen állnak a feladathoz, mint a korábban a legkülönfélébb műfajokban jeleskedő saját gyártású produkcióihoz – gondoljunk csak a Trónok harcára, a Szex és New Yorkra, a Drótra, a Hatalmas kis hazugságokra vagy akár a hazai csillagra, az Aranyéletre –, akkor jó eséllyel ismét sorozattörténeti mérföldkövet avathatunk: egy ilyen bitang erős alapanyagból egy olyan profi csapattal, mint amit a kábelcsatorna magáénak tudhat, már előre helyet csinálhatunk a szívünkben az új kedvenc sorozatunknak. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a színészgárda is igen erős: az Ozymandias szerepében feltűnő Jeremy Irons neve mellett Don Johnson (!) és Regina King nevét is olvashatjuk a stáblistán. (Molnár Kata Orsolya)

 

What We Do in the Shadows

A Thor: Ragnarök és a Vademberek hajszája előtt az új-zélandi Taika Waititi a legnagyobb nemzetközi sikert a Hétköznapi vámpírok című zseniális ál-dokumentumfilmjével érte el, ami szerencsétlenkedő wellingtoni vámpírok mindennapjait mutatja meg, akik egy ósdi kúriában élnek együtt. Waititi a Hétköznapi vámpírokat együtt írta és rendezte a Slágermájerekből és a Légióból ismerős Jemaine Clementtel, és mindketten színészként is részt vettek a produkcióban. Pont emiatt tölt el egyszerre várakozással és félelemmel az amerikai remake, ami sorozat formájában fűzi majd tovább a modern világban helyüket nem találó vérszívók történetét. Vajon Waititi és Clement nélkül is működni fog a „varázs”?

Azért nem tűnnek el teljesen a produkcióból: mindketten rendezőként és íróként is részt vettek a sorozatban (bár nem lehet tudni, milyen mértékben), így van okunk feltételezni, hogy a film humorát sikerült átültetni az FX sorozatára, ez esetben pedig lehet, hogy 2019 legviccesebb szériái közé fog tartozni a What We Do in the Shadows első, tízrészes évada. A szereposztás megváltozott, de a helyszín és az alapkonfliktus megmaradt, ami bőséges alapanyaggal szolgál a több epizódon átívelő narratívához. A vámpírok, a dokumentumfilmek és a vígjátéksorozatok rajongóinak igazi csemegét tartogat ez az év. (Rácz Viktória)

 

The Witcher

Ha a videójátékok mozivászonra adaptálása már évtizedek óta biztos minőségi csődöt jelent, sorozatként kell megpróbálni. Erre vállalkozott a Netflix, mégpedig nem kisebb címet adaptálnak, mint a The Witcher szériát. A lengyel szerepjáték egy szürkés tónusú fantasy világba kalauzolja majd a nézőjét. A több tízórás játékmenet annyira ambiciózus, hogy szinte biztosan képtelen lesz minden rajongó várakozását kielégíteni. Viszont ha sikerül, akkor Trónok harca szintű élményben is részünk lehet.

Henry Cavill alakítja majd Ríviai Geraltot, az utolsó mágikus erővel rendelkező szörnyvadászok egyikét, aki annyira jó abban, amit csinál, hogy biztos nem dolgozik ingyen. A vidékeket járva válogatva öli a mindenféle bestiákat, de meg kell tanulnia, hogy az emberek is tudnak olyan veszélyesek lenni, mint az óriási varázslények. Nem mellesleg a sorozatot Magyarországon forgatják, és ez az erősen kelet-európai alapokkal rendelkező játék hangulatában biztosan segíteni fog. (Szécsényi Dániel)

 

Good Omens

Az Antikrisztus 11 éves, Angliában él, és legszívesebben kalózosat meg indiánosat játszik a bandájával. Mit sem sejt arról, hogy ő hozza el a világvégét, átlaggyerekként nevelkedik. Sajnos a „születésekor” a kórházban sürgölődő sátánista apácák saját magukat is megkavarva elbénázzák a feladatukat, és nem ahhoz a családhoz csempészik, ahova rendeltetett – és ez senkinek nem tűnik fel, egészen addig, míg az Armageddon megjósolt időpontja vészesen el nem közeleg.

Azt, hogy „senkinek nem tűnik fel”, nem úgy kell érteni, hogy a halandóknak nem tűnik fel. Nekik nyilván nem tűnik fel az ilyesmi. A probléma az, hogy az illetékeseknek sem. Mármint a Menny és a Pokol erőinek. Mindkét fél képviselői jelen vannak az emberiségben, a kezdetektől egészen a végső időkig. A probléma csak az, hogy a „terepen lévő” ügynökeik annyi időt töltenek el az emberek között, hogy végül egészen megkedvelik ezt a világot, ahol jó éttermekben ehetnek, jó zenéket hallgathatnak, meg úgy egyáltalán, részt vehetnek az élet örömeiben. Így aztán a két veterán ügynök, Azirafael, az angyal, és Crowley, a démon egymással kényszerű szövetséget kötve próbálják megakadályozni az elkerülhetetlent…

Ezt a feje tetejére állított, sötét humorú, frenetikus sztorit Terry Pratchett és Neil Gaiman hozta össze még ’90-ben. Ahogy írják, „Terry Pratchett korán reggel kel, Neil Gaiman pedig kora délután. Ez a könyv abban a négy-öt órában született, amikor mindketten ébren voltak.” A Korongvilág-regényekkel akkortájt Pratchett már befutott – Neil Gaiman pedig épp a Sandmant írta (amivel aztán ő is befutott, és jól tudjuk, azóta ő is mennyi nagyszerű írásával véste be a nevét a legnagyobbak közé).

Pratchett halála után indultak be a regényből készült sorozat előkészítési munkálatai – mostanra érett be ezek gyümölcse. Hogy ez mennyire lesz édes, és mennyire savanyú gyümölcs, azt nem tudni: az előzetesek csak az angyal-démon ügynökök küzdelmére koncentrálnak, és nem mondhatni, hogy (például a CGI terén) nem adnak okot némi aggodalomra az Elveszett próféciák igazzy rajongói számára. David Tennant, Michael Sheen mint főszereplők, és a tény, hogy a showrunner maga Gaiman viszont éppen elegendő súlynak tűnik a mérleg másik serpenyőjébe ahhoz, hogy mindenképp meg akarjuk nézni. (Pásztor Balázs)

 

Cosmos: Possible Worlds

Kezdetben volt Carl Sagan és a Kozmosz. Sagan megteremté a modern asztrofizikai dokumentumsorozat műfaját, az emberek edukálódának, és ő látá, hogy ez jó. Este lőn és reggel; első nap. Aztán egészen sok minden történt a kozmológiában, és harmincöt év múlva Sagan utóda, Neil deGrasse Tyson elérkezettnek látta az időt a teremtés folytatására.

Tyson sorozata, a 2014-es, 13 epizódos Cosmos: A Spacetime Odyssey napjaink egyik legjobb dokumentumműsora. Maga Tyson a bolygó valószínűleg legismertebb tudomány népszerűsítő híressége, akárcsak a maga idejében Sagan (bár Tyson hírnevét a tavalyi évben megkoptatta néhány vád, ami a nőkkel szembeni viselkedéséről szólt). Ez a sorozat is nagyszerű grafikát használ és közérthető magyarázatokat kínál. És ahogy Sagan sorozatát Vangelis zenéje, úgy Tysonét Alan Silvestri művei festik alá – ami nem utolsó szempont.

A sorozat most második évadot kap. Amit jobb lenne úgy megfogalmazni, hogy gyerekek, ismét fejest ugorhatunk a világegyetembe, juhúú!!! A Cosmos: Possible Worlds 2019 tavaszán érkezik, és jóval spekulatívabb természetű lesz elődeinél: exobolygókra, a Föld lehetséges jövőibe, a kvantumlépték birodalmába is kirándulást tesz. Egy epizód az agyról szól majd. Egy másik „a fák hihetetlen szervezetéről”, tekintve, hogy az erdő nem más mint „óriási, idegen organizmus”. Tyson az intellektualitás mellett fel akarja kelteni nézői érzelmeit is – és még spiritualitását is, ami nála ritka szó. Az egyik rész egy 2019-ben született baba két lehetséges jövőjét vázolja majd; egy olyat, amiben az emberiség hatékonyan tett a klímaváltozás ellen, és egy olyat, amiben nem; a sorozat tehát az ésszel érdeklődők mellett azoknak is szól, akik a világot személyesebb, érzelmesebb módon közelítik meg.

A valódi világ bizony érdekesebb hely a legjobban felépített fiktív univerzumoknál is. Sagan öröksége az, hogy a világot igenis be lehet mutatni kreatív, érzékeket és értelmet lebilincselő módon, és bár ebből az örökségből azóta sok-sok-sok széria táplálkozik, még mind a Cosmos dobbantja meg leginkább az ember szívét. 2019-ben a Cosmos várhatóan lenyűgözőbb lesz, mint bármelyik szuperhős- vagy fantasysorozat. (Havasmezői Gergely)

 

Fosse/Verdon

A Fosse/Verdon mint az FX stúdió legújabb drámasorozata a világhírű rendező és koreográfus Bob Fosse és a színész, táncosnő Gwen Verdon kapcsolatát mutatja be a magánéletben és a színpadon egyaránt. Mindeközben pedig megelevenedik a ’70-es évek táncos, színházas, éledező filmes világa. Egy eddig kevéssé feltárt korszak, benne egy házasság részleteivel, vonzó lehet a musicalek kedvelőinek.

Bob Fosse neve az ő körükben nagyon népszerű. Már az ’50-es években feltűnt színészként és táncosként, később a ’60-as és a ’70-es években koreográfus és rendező, előbb színházban, később filmen. Pályája csúcsán olyan filmek rendezője, mint a neki Oscart hozó Kabaré, a Lenny vagy a Mindhalálig zene. 1960-ban vette el harmadik feleségét, Gwen Verdont, akitől nem sokkal később gyereke született, a szintén táncos és színésznő Nicole Fosse. Kicsapongó élete, magánéleti problémái, megromlott viszonyuk, korai halála mind dramatizálható események, így valójában idő kérdése volt, mikor kerül valamilyen feldolgozásra ez a történet.

Sam Wasson 2013-ban megjelent Fosse című könyve adja a 8 részes első évad alapját. A sorozat producere az az Erica Kay, aki az extravagáns New York-i történetként leírható Pose és a Rami Malek főszereplésével készült Mr. Robot készítéséért is felel. A színészi gárda itt is első osztályú: Fosse-t a Három óriásplakát Ebbing határábanért frissen Oscar-díjjal jutalmazott Sam Rockwell alakítja, Gwen Verdont pedig a négyszeres Oscar-jelölt Michelle Williams. Ezért a szerepért nyilván egyikük sem fog újabb Oscart nyerni, de reméljük, az idei Emmy-díjátadón számíthatunk ennek az izgalmasnak ígérkező projektnek a megjelenésére. (Sergő Z. András)

Filmtekercs.hu

Filmtekercs.hu

A Filmtekercs.hu Magyarország legnagyobb független online filmes lapja és a te kedvenc újságod.

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..