Fókuszban Ráadás

Mad Max hét: Posztapokaliptikus western – Mad Max 2. – Az országúti harcos

mad max2 Valójában George Miller 1981-es alkotása teremtette meg a máig élő Mad Max univerzumot. Az oly jellegzetes, erős hangulatú, posztapokaliptikus (csonka) western miliőt, amit mindenki köt a trilógiához.

Max (Mel Gibson) karaktere a második részben teljesedik ki valójában. A fonalat a sivár, homokos és kihalt, végtelen pusztaságot járó férfival vesszük fel, aki az üzemanyag megszerzéséért folyó élet-halál harcban, eggyé válva a fosztogató, gyilkoló motorosokkal kizár magából minden emberséget. Legalább is látszólag. Amikor azonban egy hatalmas tartálynyi olajat védő apró közösség segítségre szorul, Max feladja elveit és beáll közéjük. Bár eleinte nem önzetlenül ajánlja magát, a játékidő előrehaladtával bekövetkező jellemfejlődése során  felelősséget vállal értük. Egyszerűen gyönyörű, ahogy Miller átülteti a western alapkövét képező magányos, sebzett hőst a 19. század második felének Vadnyugatáról a jellegzetes ausztrál tájra – az Outbackre –, hogy ott nyújtson neki lehetőséget egy jobb életre, amelyet ő természetesen elutasít.

madmax2theroadwarrior

Noha egy igazi western esetében ez a jellemfejlődés általában egy női szereplőhöz is kötött, a Mad Max 2 szembemegy a hagyománnyal. Bár kétségkívül a második epizódban is találunk erős női karaktert, a film nem teszi a nővel a változást annyira csábítóvá, hogy a főhős valóban elbizonytalanodjon. Ilyen szempontból csonka az alkotás, olyanból viszont nem, hogy az örök országúti harcos megmarad annak, aki mindig is volt és lesz.

Ez az a film, amely hihetetlen erős vizuális világgal, különös járművekkel, jelmezekkel és sminkkel megteremti azt a közeget, mely azonnal az eszünkbe jut, ha a trilógiára gondolunk. A látványos üldözések és robbanások pedig még élvezetesebbé teszik az amúgy is igen feszült tempójú (a játékidő mindössze 90 perc!), akciófilmnek is beillő művet. Nem is beszélve az ikonikussá váló foglyok kifeszítéséről az autók elé, vagy Max aranyos keverék kutyusáról.

madmax orszaguti

George Miller ugyanakkor különösen bánik a negatív karakterekkel, akik a film finom humora miatt sokszor inkább kissé komolytalan, őrült szereplőknek tűnnek. Ez teljesen ellene megy az akciófilmek nagy részének, melyekben veszélyesen intelligens és megfontolt ellenfeleket láthatunk. Igaz persze – ahogy erre mi sem jobb példa, mint az első rész –, hogy ez a kiszámíthatatlanság is bőven szülhet erőszakot. A humorral operáló jelenetek viszont jó ütemben törik meg a komoly cselekményt, olyan apró mozzanatokkal mint egy hajigazítás, vagy egy hátsó felet nem teljesen eltakaró nadrágköltemény az egyik főgonoszon.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne izgalmas, mély vagy elgondolkodtató a film, hiszen tetszik vagy nem, korunk egyik legnagyobb problémája az olaj hiánya. Persze ne szaladjunk előre, reméljük, odébb van még, hogy a pusztákat kelljen róni üzemanyag után vadászva, de hangolódni sosem árt. Erre pedig keresve se találhatnánk jobb filmet, mint a Mad Max 2-t.

(A Mad Max: A harag útja május 21-én kerül a magyar mozikba. A várva várt film tiszteletére a Filmtekercs egy tematikus hetet tart, amelynek keretében terítékre kerülnek a széria egyes részei mellett különböző színészportrék, toplisták és a poszt-apokaliptikus sci-fikről szóló esszék is.)

Kajdi Júlia

Kajdi Júlia

Kajdi Júlia az ELTE-n végezte el a filmes alapszakot, majd az Edinburgh-i Egyetemen a mesterszakot. 2014 óta tagja a ‘tekercsnek. Specializációja a thriller, a krimi és Alfred Hitchcock. Horrort nem néz, mert fél tőlük.