Ráadás

Magyar Filmszüret: A magyar animáció története 10 lépésben

9549_608x456102 év. Ennyi ideje született a magyar animáció, akadtak hullámhegyei – egykor a „big five” tagjaként emlegették Japán, az Egyesült Államok, Franciaország és Spanyolország mellett  –, de sajnos a hullámvölgyek sem kerülték el. Napjainkban sajnos örömünnepnek számít, ha egészestés magyar animáció készül, miközben a fiatal tehetségek fesztiválról fesztiválra járva gyűjtik az elismeréseket. 102 év – 10 meghatározó állomás a magyar animáció történetében.

A kezdetek

A magyar animáció története nemzetközi viszonylatban későn, 1914-ben Kató Kiszly István grafikus munkásságával indult, akitől sajnos nem maradt fenn egyetlen film sem – nagy veszteség, különösen, hogy 1921-es fekete-fehér Rómeó és Júlia és 1932-es Bogárorfeum című árnyfilmjeihez hasonló azóta sem készült.

Az első évtizedeket elsősorban Halász János, Vásárhelyi Viktor, Kassovitz Félix, Szénásy György, Macskássy Gyula, Hajdú Jenő és Pál György munkája határozta meg. Az első generációból többen külföldön próbáltak szerencsét: Vásárhelyi Viktor Victor Vasarelyként futott be Párizsban, Halász János Londonban Joy Batchelorral közösen megalapította a Halas and Batchelort, ami elkészítette az első egészestés angol rajzfilmet, az Állatfarmot George Orwell regényéből. Hajdú Jenő a francia rajzfilmgyártáshoz járult hozzá, Pál György pedig George Palként a holland animációnak szerzett hírnevet, és Oscar-díjat is nyert.

Az első időszakban a magyar animáció elsősorban alkalmazott művészetként létezett: Macskássy, Kassovitz és a még akkor idehaza tartózkodó Halász 1932-ben megalapították a Coloriton reklámfilmstúdiót, ehhez csatlakozott Szénásy is, és együtt olyan gyöngyszemeket alkottak az 1945-ös államosításig, mint amilyen az Izzó szerelem, az Estétől reggelig vagy a Szerencsés flottás is voltak.

 

Az amerikai barát

Az animáció drága műfaj, sokáig nem is készültek Magyarországon nagyobb filmek – a II. világháború utáni államosítás hozott változást, de még ekkor is nagyon kevés filmre volt keret. Az első kísérleti bábfilmek Olcsai Kiss Zoltán nevéhez köthetők, 1948-ban készült el a Megy a juhász szamáron, két évre rá pedig a Vitamin abc.

A rajzfilmeket Macskássyék becsempészett Disney filmeken tanulmányozták. 1951-ben készült el az első rajzfilm, A kiskakas gyémánt félkrajcárja Macskássy és Fekete Edit közös munkájaként. Ezen is és a rákövetkező Macskássy és Fekete darabokon, mint az Erdei sportverseny, a Kutyakötelesség, a Két bors ökröcske, A telhetetlen méhecske, sőt, Csermák Tibor alkotásain, A török és a tehenek és a Kismalac és a farkasok című rajzfilmeken még erősen érződik az amerikai hatást.

Az animáció 1959-től kapott nagyobb teret, amikor a rajz- és bábfilmek a Pannónia Filmstúdió külön szakosztályához kerültek. Ugyanebben az évben Macskássy az oberhauseni európai rövidfilmfesztiválra látogatott, ahol rádöbbent, mennyi lehetőséget tartogat még ez a kifejezési forma, ezért úgy döntött, szakít a Disney-stílussal. 1960-ban megalkotta az örök klasszikus A ceruza és a radírt, majd a Párbajt, mellyel elsőként hozott haza rövidjátékfilmesként Cannes-ból díjat.

 

Gusztáv színre lép

Ekkor új korszak kezdődött. Az Iparművészeti Főiskolán rajzfilmes képzés indult, és egy olyan új generáció robbant be, mely alapjaiban alkotta újjá mind tartalmilag, mind formailag az animációt. Macskássy műhelyébe járt Gémes József, Richly Zsolt, Nepp József, Dargay Attila, Kovásznai György, Szoboszlay Péter, Reisenbüchler Sándor és Jankovics Marcell. A korszak legmeghatározóbb műfaja az egyedi film lett – ezek a 8-10 perces társadalomkritikus alkotások már a felnőtt közönséget szólították meg.

A sort 1961-ben Nepp József első Gusztáv-filmje, a Szenvedély nyitotta, és olyan alkotások folytatták 1966-ban, mint Nepp Öt perc gyilkossága, a Macskássy–Várnai alkotópáros Tíz deka halhatatlansága vagy Foky Ottó Ellopták a vitaminomat című filmje.

 

Esztétizálás mesterfokon

A szatirikus alkotások mellett megjelentek a szerzőiséget az esztétikum oldaláról megközelítő alkotók. Megfogalmazódtak az emberi lét többdimenziós problémái – sokszor olyan szinten, amely felülmúlta a színészekkel játszatott drága játékfilmek lényeglátását. Az animáció akkori mesterei nem egyszálbél történetecskéket fabrikáltak, hanem gondolatokat, csodákat, spirituális titkokat álmodtak filmvászonra– mondta Reisenbüchler Sándor, az 1968-as, csodálatosan megkapó A Nap és a Hold elrablása alkotója a szemléletváltásról.

A hatvanas évek elején alkotott Kovásznai György is, aki legkülönfélébb technikákkal dolgozott. Az 1963-as Monológban papírkivágást és kollázs technikát alkalmazott, az 1964-es Átváltozásokban már a festményanimációval kísérletezett, az 1967-es Hamletben pedig állóképek segítségével mesél.

 

Telev, atom fémkasz, kacs?

1968-ban megalakult a Magyar Filmtröszt és ezzel párhuzamosan szinte teljesen megszüntették a sorozatfilmek támogatását – az űrt a Pannónia Stúdió televíziós animációk gyártásával kívánta kitölteni. A kezdeményezés hozta létre dr. Agyat, akit aztán sok már kedvenc követett. Megszületett Nepp Józsefnek és Romhányi Józsefnek köszönhetően Dr. Bubó, Macskássy Gyula pedig létrehozta az első papírkivágásos sorozatot, a Frakk, a macskák rémét, ami akkora siker lett, hogy utat nyitott a gyerekeknek szánt szériák tucatjai előtt.

Frakkot Mata János madarai, Kukori és Kotkoda és Foky Ottó bábfilm figurája, Mirr-murr, a kandúr követte, de a kedvencek között ott volt Szabó Attila Süsü, a sárkánya, Imre István és Romhányi Mekk mestere, Richly Zsolt Kockásfülű nyúl című meséje, Jankovics Marcell elévülhetetlen klasszikusa, a Magyar népmesék, Cakó Ferenc Sebaj Tóbiása, Szabó Szabolcs Vizipók-csodapókja és Dargay Attila Pom-pom meséi és A nagy ho-ho-horgász című alkotása is. Szintén ekkoriban született Nepp és Romhányi másik közös munkája, a Mézga család, ami minden idők egyik legnépszerűbb magyar animációs sorozata volt: a 2004-es ismétlés során is közel félmillióan nézték.

 

Az aranykor

A nyolcvanas évek elejére a Pannónia Filmstúdió a világ egyik legjelentősebb rajzfilmműhelyévé vált, ami rendszeresen kapott megbízásokat a világ minden tájáról, az elkészült filmek pedig sorra nyerték a díjakat. Az alkotók harmadik generációja is bemutatkozott ekkorra – ekkor indult többek között Varsányi Ferenc, Lisziák Elek, Richly Zsolt, Macskássy Kati, Ternovszky Béla, Hernádi Tibor, Cakó Ferenc és Rofusz Ferenc is. A magyar animáció egyik legnagyobb sikere ez utóbbi alkotóhoz köthető: 1981-ben A légy című háttéranimációs filmje elnyerte az Oscart.

A hagyományos technikák mellett újabb és újabb eszközökkel kísérleteztek az alkotók: Cakó homokanimációkat készített, Csáji Attila lézeranimációt, Zoltán Annamária textilanimációt és gyurmaanimációt is.

 

Egészestét élvezet

Már a hetvenes évektől kezdve rendszeresen készültek egészestés produkciók is. A sort Jankovics Marcell János vitéze nyitotta. Ezt követte 1973-ban Gémes József filmje, az amerikai megrendelésre készült Hugó, a víziló, 1976-ban Dargay Attila óriási sikere, a Lúdas Matyi, 1979-ben Kovásznai György a korát erősen megelőző, festményanimációs elemeket is használó filmje, a Habfürdő.

A nyolcvanas években folytatódott a tendencia: olyan klasszikusok születtek ekkor, mint 1981-ben Jankovics Marcell filmje, a Fehérlófia, 1982-ben francia koprodukcióban a ma már szinte kultikusnak számító Az idő urai vagy 1983-ban Nepp József alkotása, a Hófehér. Dargay Attila 1984-ben készítette el a Szaffit (a felső képen), Ternovszky Béla pedig 1986-ban a Macskafogót.

 

A leáldozás évei

1986 után jelentősen csökkentek az állami támogatások, a rendszerváltás után pedig teljesen megvonták azokat – ezért sok alkotó külföldre távozott. Az itthon maradt művészek változatlanul sorra készítették a díjnyertes filmeket, ilyen volt Cakó Ferenc Ab Ovója, Nagy Gyula Ujjhulláma, Reisenbüchler Sándor Allegro vivaceje és Jankovics Marcell Az ember tragédiájának első darabja.

Természetesen szervezeti átrendeződés is történt. A régi stúdió Jankovics Marcell vezetésével Pannoniafilm Kft.-vé alakult, és számos új filmes műhely is született. Változatlanul üzemelt a 1971-ben született Kecskeméti Animációs Filmstúdió, mely 1985-től kétévente (ma már) nemzetközi animációs filmszemlét rendez, és az 1988-ban Pécsen indult Varga Stúdió, ami 2002-ben a Mr. Bean sorozatot készítette.

Miközben idehaza vergődött a szakma, egy messzire szakadt magyar filmes, Csupó Gábor világuralomra tört. 1982-ben Arlene Klaskyval közösen megalapította a Klasky Csupó animációs filmstúdiót, mely az évtized végén elindította minden idők egyik legnépszerűbb, máig futó animációs sorozatát, A Simpson családot. Csupónak azóta számos már ismert produkciót is köszönhet a világ, többek között ő készítette a Fecsegő tipegőket és a Jaj, a szörnyek! című szériát is.

 

Az ezredforduló utáni magyar nagyjátékfilmek

A megcsappant támogatás rögtön megmutatkozott az egészestés filmek számának visszazuhanásában. Az ezredforduló után vérverejtékkel készültek animációs nagyjátékfilmek idehaza – méghozzá közel sem olyan színvonalon, mint amit a közönség korábban megszokott. Sem 2001-ben Foky Ottó műve, Süsüke, a sárkánygyerek, sem a korábbi sikerek folytatása, Ternovszky Béla rendezésében 2007-ben a Macskafogó 2: A sátán macskája, sem Gát György és Uzsák János rendezésében 2008-ban a Kis Vuk nem tudta beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Két évvel ezelőtt a semmiből érkezett Miklósy Zoltán Manieggs – Egy kemény tojás bosszúja című filmje – ami a legkevésbé sem nyerte el tetszésünket.

Természetesen most is akadtak kivételek: a mindig páratlan színvonalon alkotó Jankovics Marcell 2001-ben Gémes Józseffel közös filmjével, az Ének a csodaszarvasról című alkotással, majd tíz évre rá az életműre feltett koronával, Az ember tragédiájával kényeztette a nézőket. Nagy meglepetést 2007-ben Magyar Ádám okozott, aki igazi modernkori klasszikus alkotott az Egon és Döncivel – majd 2012-ben Sóstai Zoltán, aki az érdemtelenül kis visszhangot keltett Cycle-lal egészen elkápráztatott minket.

 

Új tehetségek a láthatáron

Soha annyi stúdió és műhely nem működött Magyarországon, mint napjainkban, rengetegen dolgoznak a szakmában – de sajnos többnyire megrendelésre, mert szerzői filmekre nincs pénz. Ennek ellenére sok-sok tehetséges fiatal készít évről évre rövidfilmeket – hogy ha egészestés alkotásra nincs is keretük, mégis megmutassák magukat. Nem is hiába: szerte a világon örömmel látják ezeket a kisfilmeket, s bár kisebb a visszhangjuk, mint az aranykor filmjeinek, mégis igen gyakran honorálják őket díjakkal.

Az utóbbi évek legnagyobb sikerét egyértelműen Bucsi Réka mutatta fel, akinek Symphony no. 42 című alkotása felkerült az Oscar-jelöltek shortlistjére. Sajnos az öt közé nem tudott bekerülni – de ez így is óriási eredmény. Az alkotó hamarosan a hazai mozikba is kerülő, következő filmjét is hatalmas érdeklődés övezi, a LOVE több mint 50 fesztiválra kapott meghívást.

Természetesen nem Bucsi Réka az egyetlen tehetség, akire érdemes odafigyelnünk: legutóbb Bognár Éva Katinka Hugo Bumfeldt című alkotása nyert az Austini Filmfesztiválon, tőle, de Vácz Pétertől, a Nyuszi és őz alkotójától vagy Takács Anikó, a Cosmic Jacuzzi rendezőjétől is szívesen látnánk egy egészestés alkotást – bízunk benne, hogy ennyi érdemes művésszel, világszínvonalú infrastruktúrával és némi támogatással végre megint születnek majd legalább olyan jó egészestés alkotások, mint az említett kisfilmek.

Felhasznált irodalom:

Lendvai Erzsi: A magyar animációs film

(Október végén 1956-os forradalom és Zsigmond Vilmos emlékére magyar témájú tematikus hetet tart a Filmtekercs: a Magyar Filmszüret keretében a hazai filmélet aktualitásaihoz kapcsolódóan kritikákkal, elemzésekkel, toplistákkal és interjúkkal készülünk.)

[author_bio author=”kataorsolya”]

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. kataorsolya@filmtekercs.hu

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..