Ráadás

Magyar Filmszüret: Ezeket a magyar filmeket várjuk leginkább

Sopsits Árpád: A martfűi rém (2016)

mart-2Filmszüretünk keretében már  végigjártuk a közelmúlt és a jelen eseményeit – most ideje a jövőbe tekinteni! Összegyűjtöttük, melyik készülő magyar filmekre vagyunk a leginkább kíváncsiak.

Kincsem (Herendi Gábor)

Az utóbbi évtizedek legnagyobb vállalkozásaként beharangozott Kincsem egyszerre lesz lovasfilm és romantikus kalandfilm: a történet főszereplője a csodaló gazdája, Blaskovich Ernő, aki beleszeret halálos ellensége, Otto von Oettingen lányába, Klarába. Így a lóversenyek izgalmai mellett a szerelmi bonyodalmak dominálnak a Kincsemben, melynek már premierdátuma is van: 2017. március 16-tól láthatjuk a mozikban. Bár az ehhez hasonló reprezentatív gigaprodukciók (A hídember, Szabadság, szerelem) gyakran felemásra sikerednek, jogos az igény, hogy nekünk is legyen ilyenünk – hátha most összejön!

Bár Blaskovich valós történelmi személy, a történet 90 százaléka fikció lesz – nyilatkozták korábban az alkotók. A film forgatókönyvét Hegedűs Bálint (Liza, a rókatündér, Parkoló) még 2008-ban kezdte írni, végül Herendivel (Valami Amerika, Magyar vándor) közösen, a Filmalap forgatókönyv-fejlesztése segítségével véglegesítették. A film főbb szerepeiben Nagy Ervint, Petrik Andreát, Gáspár Tibort, Keresztes Tamást és Gyabronka Józsefet láthatjuk, a további szerepekben pedig Kovács Lehel, Rátóti Zoltán, Balsai Móni, Makranczi Zalán, Scherer Péter és Papp János tűnik fel. Jelenleg a film utómunkálatai zajlanak.

kincsem_szabo_adriennA helyzetet bonyolítja, hogy Herendi filmje mellett egy másik is készülhet Kincsemről; bár a milliárdos költségvetésű, Bereményi Géza írta, Oscar-díjas színészeket ígérő produkcióról az utóbbi időben nem érkeztek friss hírek. (Gyöngyösi Lilla)

A rossz árnyék (Jeles András)

A József és testvérei (2003) után főleg színházi rendezéssel foglalkozó Jeles András 13 év után újra filmet rendez, melyet a Filmalap 250 millió forinttal támogatott. Úgy hírlik, a forgatás véget ért, és feltehetőleg 2017-ben mutatják be A rossz árnyékot. Az operatőr Medvigy Gábor, a producerek Ferenczy Gábor és Muhi András.

A film főhősei egy restaurátor apa és különleges képességekkel rendelkező fia. Az apát egy barátja megkéri, hogy készítse el ifj. Hans Holbein, német reneszánsz festő leghíresebb képének, a Követeknek a másolatát. A munka nem csak technikai kihívás, hanem valódi kutatómunka lesz a restaurátor számára, melynek során a festmény titkaira keresi választ. A kép az anamorfózis egyik leghíresebb példája: a két követ figurája előtt van egy elmosódott, kivehetetlen forma, amely szintén alakot ölthet, ha a megfelelő tükörtárgyat állítjuk a közelébe.

hans_holbein_kovetekKorábbi filmjeihez hasonlóan (pl. A kis Valentino, Álombrigád, Angyali üdvözlet) művészettörténeti és irodalmi utalásokban gazdag filmre számíthatunk, és mint a cím is sugallja, Jeles a világképéhez hűen komor és filozofikus hangvételű szerzői művet tár elénk. Reméljük, hogy a közönség nagy kíváncsisággal fogadja majd visszatértét a moziba. (Szatmári Zsófi)

Sunset (Nemes Jeles László)

A Saul fia elsöprő sikere után Nemes Jeles László filmjét nemcsak a magyar filmszeretők, hanem az egész nyugati filmes világ türelmetlenül várja. Nemes Jeles korábbi társforgatókönyvírójával, Clara Royer-val, és Matthieu Taponier-val dolgozik együtt a Sunset című filmjén. A film magyar producere, mint a Saul fiáé, a Laokoon, Sipos Gábor és Rajna Gábor cége.

A Saul fia rendezője, Nemes Jeles László az Oscar-díjjal
A Saul fia rendezője, Nemes Jeles László az Oscar-díjjal

A történet a századelő Budapestjén játszódik. Egy árvaházból Pestre került fiatal varrónő, Iris szülei régi üzlettársáról kér segítséget, hogy New Yorkba utazhasson a jobb élet reményében. Ám hirtelen bátyja nyomára bukkan, akinek addig a létezéséről sem tudott. Hogy megismerhesse, mégsem utazik el. Nappal pártfogója kalapüzletében dolgozik, éjjel bátyja kilétét kutatja, míg egy lebujban rá nem talál más bűnözők társaságában. Természetesen az élet nem fekete-fehér, és Iris képe is árnyalódik az őt körülvevő világról, így lesz a kosztümös krimi egy fiatal lány fejlődésregénye. (Szatmári Zsófi)

Sóhajok hídja (Szász János)

Szász János szinte mindegyik filmjében a bűn és gyilkosság természetrajzát vizsgálja, aprólékosan végigköveti azt a folyamatot, ahogyan az ember a körülmények szerencsétlen összejátszása és saját döntése folytán hidegvérű gyilkossá válik. A Witman fiúk és A nagy füzet az ártatlanság elvesztését és a gyerekek kegyetlen ösztönlénnyé alakulását mutatta be egy fiktív, irodalmi mű adaptációján keresztül, míg a Woyzecket egy valós gyilkosság inspirálta. Csakúgy, mint legújabb filmjét, a Sóhajok hídját, amely a 20. századi Magyarország legbrutálisabb emberölését meséli el.

Salgótarján, 2016. február 10. A Léderer szerepét alakító Nagy Zsolt (b) és a Kudelka szerepét alakító Hegedûs D. Géza Szász János Sóhajok hídja címû filmjének forgatásán Salgótarján Rónabánya városrészében 2016. február 9-én. MTI Fotó: Kallos Bea
A Léderer szerepét alakító Nagy Zsolt (b) és a Kudelka szerepét alakító Hegedûs D. Géza Szász János Sóhajok hídja címû filmjének forgatásán Salgótarján Rónabánya városrészében 2016. február 9-én.
MTI Fotó: Kallos Bea

Szász János keze alatt egészen biztos, hogy ez az olcsó hatásvadászat veszélyét magában rejtő alaptörténet egy felkavaró, gondosan felépített tanulmány lesz az ember sötét oldaláról. A forgatókönyvet Szász az Isteni műszakot is jegyző Bodzsár Márkkal írta, míg a látványvilágért többek között az a Szöllősi Géza felel, akinek a Taxidermia húsbavágó képeit is köszönhetjük. A gyilkosságot elkövető házaspárt Nagy Zsolt és Gryllus Dorka, a meggyilkolt hentest pedig Hegedűs D. Géza alakítja, úgy tűnik tehát, minden adva ahhoz, hogy Szász János Karlovy Vary meghódítása után Cannes vagy Berlin felé vegye az irányt új filmjével. (Dunai Marcell)

Testről és lélekről (Enyedi Ildikó)

Enyedi Ildikó első mozifilmjével, Az én XX. századommal rögtön nyert egy elsőfilmes díjat Cannes-ban, de az ezt követő filmjei (Bűvös vadász, Simon mágus) is nagy sikert arattak. Az utóbbi időben a Terápia című sorozaton dolgozott – nagyjátékfilmet viszont az 1998-as Simon mágus óta nem rendezett. Ezért is nagy szó, hogy végre megvalósulhat régóta dédelgetett, az MMKA megszűnése miatt is hátráltatott filmterve.

A Testről és lélekről története az eddigi nyilatkozatok alapján nehezen megfogható, de annál izgalmasabb. De aki látott már Enyedi-filmet, annak valószínűleg ennyi is elég ahhoz, hogy elképzelje, mire számíthat. Enyedi csupa ellentétpárral írja le a filmet: álom és ébrenlét, ösztönvilág és valóság, test és lélek kettőssége határozza meg a készülő „fanyar humorú szerelmesfilmet”, melyben az ellentétes személyiségű szereplők előbb csak álmukban, majd a valóságban is találkoznak.

MTI Fotó: Kallos Bea
MTI Fotó: Kallos Bea

Annyi bizonyos, hogy a Testről és lélekről főszerepeit a Magvető Kiadó egykori igazgatója, Morcsányi Géza, illetve Borbély Alexandra alakítják, de feltűnik még benne Nagy Ervin és Nyakó Júlia is. A film operatőre Herbai Máté (A nyomozó, Utolsó idők), producerei pedig Mécs Mónika, Muhi András és Mesterházy Ernő. (Gyöngyösi Lilla)

Hazatérés, 1945 (Török Ferenc)

Szántó T. Gábor Hazatérés című novellájából készíti legújabb filmjét Török Ferenc. A rendezőre az elmúlt másfél évtizedben ráaggatott korosztályi filmes jelző általában valamilyen társadalmi kórtünetet is tartalmazott. Török első alkalommal nyúl történelmi témához – már amennyiben a Moszkva tér nem annak tekinthető, de most ne tekintsük annak –, ezért sokkal inkább lekopni látszanak a korosztályi kérdések. Az 1945 augusztusában játszódó történetben, közvetlenül a német elnyomás vége és az orosz tankok megérkezése után a vihar előtti csendben, pattanásig feszült helyzetben készül egy kis tokaj-hegyaljai falu a jegyző fiának esküvőjére. A háború után vagyunk, és van még esély arra, hogy egy szabad ország útvonalán induljunk el.

hazateres_1945A kis faluban játszódó történet tehát amolyan parabolája az egész társadalmat és nemzetet érintő kérdéseknek, amelynek forgatókönyvét az eredeti novella írójával együtt Divinyi Réka fejlesztette. Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra és Tasnádi Bence főszereplésével pedig igazán jó szereposztás várható. Külön öröm Tasnádi komolyabb szerepben: a Katona József Színház fiatal színésze a kamera előtt eddig csak kisebb szerepeket kapott, azokat azonban mindig hiánytalanul teljesítette, így tett most is az Aranyélet 2. évadának HÖK vezetőjeként. Sajnálatos körülménye a filmnek a producer, Angelusz Iván halála, aki Törökkel számos filmet készített, ezt a legutóbbit azonban már nem láthatja egészben. (Sergő Z. András)

Vándorszínészek (Sándor Pál)

Klasszikus-romantikus mese várható Sándor Pál legújabb alkotásában. A Vándorszínészek a 19. századi kosztümös történeteket idézi, amolyan korabeli road movie-ként mutatja be az ország állapotát valamikor a reformkor idején. Tipikus Petőfi-történet, amiben noha a költőkirályt nem biztos, hogy említik, a korszak kérdései, esetleg némely parafrázis azért vaskosan benne van a lehetőségek között.

vandorszineszekA történet szerint egy vándorszínész-társulat Pestre igyekszik, hogy egy kőszínházban szerepelhessen, ahol a kőszínház a valószínűleg maga az út vége, a megérkezés lesz. A lassan 80 éves rendező a Régi idők focija vagy a Szerencsés Dániel alkotójaként a ‘70-80-as években volt pályája csúcsán, legutóbb 2007-ben készítette el Garassal, Kállaival és Törőcsikkel a Noé bárkáját, de azelőtt még hosszabb ideig nem nyúlt nagyjátékfilmhez. Ma már egy másik generációval dolgozik: az idősebbeket a Rudolf – Nagy-Kálózy páros, a fiatalabbakat pedig többek között a Nemzeti Színház két színésze, a Veszettek főszereplője, ifj. Vidnyánszky Attila vagy a Társas Játékból ismert Martinovics Dorina képviseli. (Sergő Z. András)

Rossz versek  (Reisz Gábor)

A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan hatalmas sikere után Reisz azt csinálhatott volna, amit akart – ő pedig úgy döntött, leforgatja még egyszer a VAN-t. Jó, ez így természetesen túlzás, de a Rossz versek főszereplője is egy harmincas éveiben járó fiatalember, aki „élete mélypontján utazásra indul gyerekkori és tinédzserkori emlékeibe”. A történet napjainkban játszódik, de az emlékezés hatására a ’90-es és 2000-es évek Magyarországáról is képet kapunk.

rossz_versekA Rossz versek cannes-i szinopszisa szerint a főszereplő, Merthner Tamás kispályás vízilabdázó, aki béna verseket ír, és akit még egy rablásra is megpróbálnak rávenni. Gyaníthatjuk, hogy a bölcsészlétet belülről bemutató VAN után Reisz ennek a témának is szakértője, hiszen ő maga is sportolt, illetve saját bevallása szerint rossz verseket is írt.

A film francia-magyar koprodukcióban készül, a gárda pedig nagyjából megegyezik a VAN csapatával: a vágó Tálas Zsófia, az operatőr Becsey Kristóf és Bálint Dániel lesz, a Van filmzenekar pedig már a filmzenén dolgozik. Az utolsó hírek a castingról szóltak, de a tervek szerint még idén elkezdődik a forgatás is. (Gyöngyösi Lilla)

A Viszkis (Antal Nimród)

Miért várom olyannyira A Viszkist? Antal Nimród miatt. A rendező személyén túl minden más érdekesség csak pikáns ráadás. A magyar fenegyerek kiállta a hollywoodi próbát: hitchcocki ihletést mutató thrillere (Elhagyott szoba) és egy hangulatos heistfilm (A szállítmány) után lepacsizott Robert Rodriguezzel (Ragadozók) és a Metallicával. 2016-ban pedig hazatért, hogy egy veretes darabbal végleg a helyes irányba terelje a magyar műfaji filmeket.

Antal Nimród 2003-ban már véghezvitt egy csodát: a Kontrollért nem egyszerűen rajongtak a magyarok, de szeretetüket mozi-látogatással is hajlandóak voltak kifejezni. A Viszkis esetében hasonló jelenséget várok, sőt, meggyőződésem, hogy a gengszterfilm a formálódó magyar zsánerfilmgyártás megkerülhetetlen darabjaként fog bevonulni a filmtörténetbe. A Viszkis sikere kulcsfontosságú lesz. Egyik oldalról a kimagasló nézettségi adatok az ellenzék előtt is bebizonyíthatják, a Filmalap tényleg a megfelelő lépéseket teszi ahhoz, hogy a magyar film újra Európa élvonalába kerüljön. A másik oldalról pedig vérprofi filmes szakembereink is a hazai közönség látóterébe kerülhetnek ahelyett, hogy elvesznek valamelyik Budapesten forgatott hollywoodi produkció stáblistáján.

viszkisMindemellett kíváncsian várom, hogy A Viszkis mennyiben lesz realista felütésű, pimasz gengszterfilm, és mennyiben valóságtól elemelt, hollywoodi mintára épülő, látványos akciófilm? Az első sajtóértesülések ugyanis mindkét irányba mutatnak. Antal Nimród nemcsak a bankrablásokra koncentrál, a legérdekesebb életrajzi elemeket is filmjébe szövi a ’90-es évek hírhedt bűnözőjéről, Ambrus Attiláról. Csak egy példa: nem merül majd feledésbe „a viszkis rabló” újpesti hokis múltja. Ugyanakkor arról is hallani, hogy Antalék 12 autót törtek rommá a forgatások alatt. Lehet, hogy a magyar nézőnek már nemcsak Ötvös Csöpi balatoni száguldásain kell mosolyognia? Én, aki rajongok az autósüldözésekért, már csak a kaszkadőrmunka miatt is üdvözölni fogom A Viszkist. (Kiss Tamás)

A martfűi rém (Sopsits Árpád)

Ritkán adatik meg, hogy egy magyar film köszörülhessen ki egy izgalmas alapanyagon ejtett angolszász csorbát. A 44. gyermeket politikai töltete tehette volna különleges sorozatgyilkosos thrillerré, hiszen a sztálini Szovjetunió „paradicsomában” hivatalosan nem is létezhetett bűnözés, Daniel Espinosa rendezésében azonban az érdekfeszítő alapötlet csak középszerűen futott ki egy bűnhosszú filmben. Sopsits Árpád (A hetedik kör) előtt azonban most ott a lehetőség: meg kell mutatnia, milyen feszültséggel is lehet ütköztetni egy sorozatgyilkost a kommunista diktatúra berendezkedésével.

A rostovi hasfelmetsző után tehát a martfűi rém, azaz Kovács Péter is a mozivásznakon fog öldökölni. A férfi 1957-1967 között mintegy féltucatnyi nőt erőszakolt és ölt meg. Esetével azonban egy óriási bűnüldözési hiba is szorosan összefügg: mivel az első brutális gyilkosságot villámgyorsan meg kellett oldani, a bíróság kezdetben egy ártatlan cipőgyári munkást juttatott börtönbe, 11 évre. Mindebből következik, hogy Sopsits – nem mellesleg 18-as karikát kapó – filmje egyszerre fog sorozatgyilkosos thrillerként és tárgyalótermi krimiként működni. S ha ez a műfaji párosítás még nem lenne elég szenzációs, a történelmi periódusra is érdemes felfigyelni. Kovács Péter 10 évig tartó gyilkosságsorozata a Kádár-rendszer egymással szöges ellentétben álló szakaszaira esik. Kíváncsian várom, hogy mennyiben fog tükröződni A martfűi rémben az ’56 utáni megtorlás és a konszolidáció különbsége? A filmet november 10-én mutatják be, így hamarosan minden kérdésre választ kapunk. (Kiss Tamás)

Aurora Borealis – Északi fény (Mészáros Márta)

Új tétellel bővül Mészáros Márta nőtörténeteinek sora: a Napló-filmek és az Utolsó jelentés Annáról 85 éves alkotója a „háborús gyerekek” nyomába ered. Az Aurora Borealis történetét egy osztrák történésznő kutatásai inspirálták (aki a második világháború alatt a megszállók és az osztrák nők kapcsolatából született gyerekekkel foglalkozott), de a film fikció. Az Aurora Borealis a rendezőnő korábbi filmjeihez hasonlóan tabudöntögető és drámai történetnek ígérkezik, amely – akárcsak a Nagy Imre-portré, A temetetlen halott – ismét a huszadik század egy kibeszéletlen traumájával, a háborús nemzedék identitásválságával szembesít; erre pedig igencsak nagy szükség van.

A történet szerint a Bécsben élő sikeres ügyvéd, Olga (Tóth Ildikó) idős anyja, Mária (Törőcsik Mari) váratlanul kómába esik. Amíg Mária élet és halál közt lebeg, Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan anyja múltjában. A két idősíkon, az ötvenes években és napjainkban játszódó történetben tehát felvonulnak Mészáros állandó témái: a háború hatása, születés, szerelem, halál.

AuroraBorealis_TothIldiko_TorocsikMari_foto_KurtiIstvan_FilmteamMária fiatalkori énjét Törőcsik Franciska alakítja, és felbukkan még a filmben Wunderlich József, Cserhalmi György, Fekete Ernő, Bereczki Zoltán, valamint Mészáros Márta állandó szereplői, Monori Lili és Czinkóczi Zsuzsa is. De lengyel, spanyol és osztrák színészek is szerepelnek a „tudatosan multikulturális” színészgárdájú filmben, melynek forgatókönyvét Mészáros Márta, Pataki Éva és Jancsó Zoltán írta. A forgatás már tavaly év végén befejeződött, a tervek szerint az Aurora Borealis premierje egy A kategóriás filmfesztiválon lesz, a magyar mozikban pedig jövő tavasszal láthatjuk. (Gyöngyösi Lilla)

Felesleges ember (Mundruczó Kornél)

„A kutyákkal való forgatás után megtanultam egy újabb később teljesen használhatatlan forgatási képességet: levitáló embert kamerával venni. De most ezt a filmet akarjuk megcsinálni” – nyilatkozta nyáron Rév Marcell operatőr a legújabb Mundruczó-film sajtónyilvános forgatásán. A Felesleges ember egy csodás film, már amennyiben a menekült fiúról szóló történet egyik pillanatában a főszereplő rájön, hogy tud repülni.

feleslegesember021Nem menekültfilmről van szó, szögezi le a rendező, a dolgok viszont a valóságra hajaznak. Mundruczóék másfél évvel ezelőtti nagy bumm előtt kezdték el fejleszteni a Felesleges ember történetét, de azután sem szerettek volna letenni a megvalósításáról, hogy „bekerült” a híradók adásai közé. A képernyőn látszó narratíva sokban követi a hírekben a hallottakat: forgatások a határon, a Keleti pályaudvaron, szerte Pesten a városban. A sok valós helyszín fog keveredni a csodás elemekkel. Az alkotók szeretnék elhitetni velünk, hogy a csoda valóban köztünk él. (A forgatásról készült helyszíni riportunk itt olvasható.) (Sergő Z. András)

(Október végén 1956-os forradalom és Zsigmond Vilmos emlékére magyar témájú tematikus hetet tart a Filmtekercs: a Magyar Filmszüret keretében a hazai filmélet aktualitásaihoz kapcsolódóan kritikákkal, elemzésekkel, toplistákkal és interjúkkal készülünk.)

Filmtekercs.hu

Filmtekercs.hu

A Filmtekercs.hu Magyarország legnagyobb független online filmes lapja és a te kedvenc újságod.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya