Magazin

Mars rendezni! – Len Wiseman videoklipjei

Augusztus 16-án került bemutatásra a Philip K. Dick Emlékárusítás nagyban és kicsiben című novellájának második filmes adaptációja (Az emlékmás), amelyet Paul Verhoeven után egy kevésbé ismert rendező, Len Wiseman készített. Marc Webbhez hasonlóan ő is videoklip-rendezőként kezdte pályáját, hogy aztán eljusson egy jól ismert sztori újrájának levezényléséig. Lássuk tehát, mit hozott magával a zeneiparból!

Wiseman nem rendelkezik hatalmas videográfiával, összes zenei rendezését le lehet tudni egy kis esti sorozatnézés helyett. Ennek tekintetében annál nagyobb dicsőség, hogy két klipjéért is díjra jelölték: 2002-ben az MTV Video Music Awards-on a Quarashi Stick Em Upjáért nyerhette volna el a legjobb művészi rendezés díját, illetve ugyanabban az évben az MVPA (Music Video Production Accociation) is a legjobb rendezők között tartotta számon a Rufus Wainwright Across The Universe című Beatles-feldolgozás klipjéért.

Nem sok zenei műfajhoz nyúlt hozzá, ezek közül is a metál (nu és heavy), az elektronikus zene és a pop van túlsúlyban, de például az említett Quarashi-dal egyfajta keményebb hip-hopot képvisel. Az az érzésünk, hogy Wiseman nem akar ízlést diktálni, sem kinyilvánítani, teljesen véletlenszerűnek tűnik a dalok és bandák választása, bár a Static-X énekesével kétszer is sikerült együtt dolgoznia (Crash, Black and White). Az együttesek inkább csak ürügyként szolgálnak a rendező technofíliájára, szinte bárkit elhelyezhetett volna a videoklipeknek nevezett elektrotechnikai bemutatótermekben.

Elképzelem, ahogy a kis Len hason fekszik az ágyában, éppen befejezi a pár nappal korábban elkezdett Asimov-könyvet, elismerően bólint, elfut a könyvespolcig, visszanyomja a helyére, majd hosszabb gondolkodás nélkül nyúl a következő sci-fi-kötetért. A visszaúton átugorja a padlón hagyott alien-figurát, megkerüli az R2-D2-alakú szemétkosarat, majd visszahuppan az űrhajókat és robotokat ábrázoló nagy halom gyerekrajz közé. Egészen a 90-es évek végéig kellett várnia, hogy saját gazdag fantáziavilágát valahogy nagyobb közönség elé tárja.

A legtöbb klip ennél nem szól többről, az előadók futurisztikus közegben táncolnak, énekelnek és zenélnek, amivel talán az ezredforduló környékén még fel is lehetett vágni, ma viszont már idejétmúltnak neveznénk. A 2000-es Dedicated to You (Kiss Destination) például az akkor rendkívül népszerű robotkutyát szerepelteti, ma már viszont valószínűleg Wiseman sem adná alább egy eredeti közegében tevékenykedő Mars-szondánál.

Úgy érzem, Az emlékmásra jobb rendezőt aligha találhatott volna a Sony. Len szinte minden videoklipjében egy ilyen fantáziavilág megrendezéséért kiált, s most talán egy gyerekkori álom is teljesült a stúdió jóvoltából. A történet adott, így nem is kell egy már bizonyított szerzőért nyúlni, de a világot, azt mindenképp tökélyre kell gyúrni, azzal el lehet adni egy filmet. Nem tudom elképzelni, hogy a klipeknél más szempontok is szerepet játszottak a kiválasztásban, ugyanis a rendezés nem éppen kimagasló, igaz, a futurisztikus elemeket nélkülöző videók azért tartalmaznak némi kreativitást.

Az egyik a már kétszer is említett, a Blöff paródiájának szánt Stick Em Up (most már tényleg nézzétek meg!), a másik pedig a Nevem Sam filmzenei albumára készült, szintén díjra jelölt Across the Universe (a még nagyon fiatal Dakota Fanning is látható benne). A filmes vonzódást jelzi még a Crash az erőteljes Batman-utalásokkal (a 90-es évek rajzfilmsorozatához készült), a Terminátorra emlékeztető robottá alakuló Wayne Static a Black and White-ban, illetve a Jean-Claude Van Damme ökölcsapásaival tarkított Crush ’Em (Megadeth), amelyet a Tökéletes katona: A visszatérés betétdalaként hallhattunk.

Egyáltalán nem csodálkoznék, ha a stúdiók a készülő sci-fijeik számára szem előtt tartanák Lent. Persze ez függ Az emlékmás sikereitől is. A linken egyébként elolvashatjátok kollégám kritikáját is, aki a filmről szinte ugyanazt írja, amit a rendező videográfiája alapján én is várok a filmtől. Vajon ennyire könnyű biztosra menni egy klipkészítő esetében? Ha négy-öt perc alatt ennyire képes, akkor azt szorozzuk meg x-szel, és megkapunk egy kész mai sci-fit? Remélem, nem ilyen egyszerű a képlet, mert az csak még több tucatfilmet és csupán látványorgiára épülő mozit jelentene.

Szűcs Tamás

Szűcs Tamás a Corvinus Egyetemen végzett kommunikáció szakot és az ELTE-n filmelmélet és -történet szakot. Korábban a Filmtekercs hírrovatának vezetője volt, jelenleg kommunikációs tanácsadó egy PR ügynökségnél. Specializációja Hollywood, a közel-keleti filmek, az amerikai talk showk és sitcomok.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com