Ráadás

Meseszerű valóságok – Végecsapó (6×6 SzFE-diplomafilmek)

Madárijesztőnek álcázott szökött legény, sárkányokkal küzdő lovag, halálos titkok és ármánykodó családtagok. A Színház- és Filmművészeti Egyetem első 6×6-os évfolyamának diplomavetítésén hét, a mese és valóság határait feszegető kisfilmet láthattunk.


Hirdetés

A vetítésen a már tavaly is tapasztalt kellemes ismerős hangulat volt érezhető (amikor ugyanennek a filmes csapatnak a féléves vizsgafilmjei voltak terítéken). Ilyenkor mindenki összefut pár rég nem látott ismerőssel, várakozás és izgalom uralkodik, majd ahogy Szász János és Janisch Attila a színpadra lépnek, szépen lassan elcsendesedik a tömeg. Az osztályvezető tanárok röviden ismertetik a 6×6-os rendszert. A 2011 óta működő struktúra lényege, hogy a három éves képzésen egyszerre indítanak hat szakot, amelyre egyenként hat tanuló nyer felvételt, így a korábbi berendezkedésnél jóval szorosabbá válhat a kommunikáció a rendezők, operatőrök, vágók, forgatókönyvírók, hangmérnökök és gyártásvezetők között. A tavalyi vizsgafilmeken a suspense volt a téma, idén már semmilyen megkötés nem állt a fiatal tehetségek kreativitásának útjába. Ez meg is látszott az alkotásokon: a hét kisfilm stábja hét teljesen különböző témához nyúlt.

A vetítés erősen indított. Visky Ábel Romanian Sunrise című filmje Daniról szól, a magyar fiúról, aki fogja magát és vonattal leutazik a román tengerpartra. A történet és az indítékok egészen lassan bukkannak a felszínre, a rendező az információkat egészen finoman adagolva teszi nyilvánvalóvá a fiú motivációját. A közös nyelv hiánya elősegíti, sőt kiköveteli a szereplők közti gesztusnyelvet, így apa és fia pár óra leforgása alatt rendkívül közel kerülnek egymáshoz. A komoly tartalom mellett szerencsére kapunk pár abszurd és humoros pillanatot is, ilyen, amikor az utazás során Dani a telefonján nézegeti apja fotóit, majd krimibe illően próbálja feltűnés nélkül követni apját, illetve az apa és fiú igyekezete a verbális kommunikációra négy nyelv, a magyar, a román, az angol és a német segítségével.

A humor Szabó Mátyás Határ című filmjében csak fokozódott. Csuja Imre a tőle megszokott természetességgel és tökéletességgel egy szerencsétlen, hatalmát fitogtató, szerethető és egyben sajnálatra méltó őrmestert alakít, aki butaságának és jólelkűségének köszönhetően gyakran marad alul az eszes és fiatal rabbal, Majdánnal szemben. Persze a hatalom az őrmesternek kedvez, így az mindig vissza tud vágni, egészen addig, míg bele nem esik a folyóba. Ekkor folytatódik a népmese, a legény elmenekül és álruhába bújik, hosszú útja során találkozik egy szépséges leánnyal. A film befejezése is meseszerű, annak ellenére, hogy az őrmester megjelenésével visszatérünk a valóságba.

Az őrmester figurája, pontosabban jelleme és a mese is visszaköszön Fila Zsófia Két vödör című filmjében, amelyben apa és fia élnek együtt egy tanyán, nagy szegénységben. Az apa katonához illően parancsolgat a fiúnak, akinek így nem marad más, akivel megoszthatja legtitkosabb álmait, mint szeretett lovával, Ambrussal. A meg nem értett fiút apja állandóan megalázza, a leghidegebb időben küldi ki a fiút vízért a kútra. A kút feneketlen mélységével és körülötte az óriás fákkal, szélzúgással és csillagokkal mintha a valóságtól távol eső, meseszerű világba vezetnének bennünket, ahol kívánságok teljesülnek. A fiú belép ebbe a világba, a kút és a csillagok segítségével valóra válik, amit teljes szívéből kívánt, így végre többé nem kell elviselnie apja megaláztatásait. Az ötlet – a realista, rideg valóság és a mesebeli varázslat összekötése – eredetisége ellenére nem működik olyan jól, mint Szabó Mátyás filmje, habár az elképzelés hasonló. A két rendkívül különálló világ, mintha csak alibiként szolgálna a film befejezéséhez, előzmény nélkülinek érezhető. A főszereplő fiúra marad a feladat, hogy egyesítse a két világot, aki viszont nem hat elég hitelesnek szerepében. A film realista rétege azonban szépen működik, a környezet, a táj, a fiú kapcsolata Ambrussal elhiteti velünk a fiú csoda utáni kiérdemelt vágyakozását.

A szerzői filmek sorát egy kevert műfajú film szakította meg. Badits Ákos Boglárka című filmje a fantasyt veszi elő, pontosabban parodizálja. Igazi királylány mesét láthattunk, de valami nem stimmel: a királyfi nem vakmerő, a sárkány nagyon is szerethető. Kiskori kedvencemre, a Sárkányszívre emlékeztet, amelyben a sárkány és az őt üldöző egyfajta társulást alapítanak, amelyben a sárkányölő sem veszíti el a munkáját és a sárkány is megmutathatja, mire képes. A Boglárka is erre hajaz kedvesen, de még tovább megy: alaptétele, hogy az összes motívumot kifigurázza, ami mindig újabb és újabb fordulatokat eredményez. Éppen elég van benne ahhoz, hogy felvidítsa a közönséget és sok esetben nagy kacagás törjön ki.

Kemény Lili Zsibvásár című filmje abszurd allegória, egy felidézett végtelenül ismétlődő történet a múltból, tragikus kórkép. Mindenki magában dönti el, melyik értelmezést választja, az elzárt vidéki kastélyban játszódó kamaradráma nézése közben figyelünk és gondolkodunk, kapaszkodókat keresünk, önmagunkra ismerünk. Tarr Béla Őszi almanachja juthat eszünkbe, összezárt emberek soha véget nem érő mindennapjai, amely során képtelenek szabadulni egymás szétszaggatásától, kihasználásáról. A teljes művi környezet az, ami leginkább kifejezi nem létező érzelmi világukat. Lili filmje azért nem ennyire éles, mégis érezhető a megaláztatás és a megfigyeltség, a játszmázás és a hazudozás. A történet, akárcsak Tarrnál, le nem zárul, csak spirálszerű mélyülésbe kezd.

Hartung Attila filmje, a Mindig csak egy fiatal, a hivatását komolyan vevő fiatal papról szól, akinek még sok mindent kell tanulni, jó szándékához viszont kétség sem fér. Akad is egy alany, akin a naiv, lelkes pap mérhetetlen segíteni akarását csillapíthatja: egy idős férfi (Bodrogi Gyula személyében). Felesége meghalt és lassan kiderül, a férfi titkot őriz, amely nem hagyja lelkét nyugodni. Talán ezért enged végül a pap kitartó ostromának, mely feloldozást ígér és nyugalmat a feleségének a másvilágon, a titok feloldásáért cserébe. A rövid játékidő nem igazán adott alkalmat arra, hogy a döntések és a motivációk mögé lássunk, így több fordulóponton rajtunk áll, hajlandóak vagyunk-e elhinni a filmnek, ami történik és haladni tovább, vagy kinn rekedünk. Ráadásul, aki nem figyel eléggé, az a titokról is lemaradnak. Ettől eltekintve élvezetes alkotás, nagyjátékfilmként a drámai helyzetek jobban kifejtettekké, ezáltal mélyebben átélhetővé válhatnának.

Kovács István Betonzaj című filmje igazán összeszedett alkotás. A történet ütős és hihető. Diáról, a bokszolóról szól, aki véletlenül teherbe esik. Ez a többletinformáció bőven elég ahhoz, hogy innentől kezdve mindent másképp nézzünk a filmben. A tavalyi suspense tematika idéződik fel: mi tudjuk Diával az igazat, viszont rajtunk kívül senki más nem: sem az edzéseken a hasra rugó barátnő, sem a mérkőzésen az ellenfél, sem az apuka. És mire mindenki megtudja, addigra már lehet, hogy késő. A Flórián-tér betonnegyedében élő lány, elesik, de hogy ezután mi történik, azt már nem tudjuk meg. Sztarenki Dóra az egész filmet uralja, a filmnek érzésre több, mint a fele Dóra közelképeire épül, sportos alkata, arca, egész lénye lüktet a vásznon.

Az első 6×6-nak vége, azonban a képzés folytatódik, így reméljük hamarosan újabb alkotásokat láthatunk tehetséges fiataloktól, akik fél lábbal a valóságban, de szerencsére fél lábbal a csodák világában járnak, így az ideihez hasonló kreatív filmek kerülhetnek ki a kezeik közül.

Szin Karolina

Szin Karolina az ELTE filmtudomány szakán végzett, majd grafikai- és product design tanulmányokat folytatott, többek között MOME-n. Jelenleg a filmgyártásban dolgozik. Szereti a szép grafikájú filmeket, animációkat (Tomm Moore, Sylvain Chomet, Gabrielle Vincent munkái), a magával ragadókat (Iñárritu, Jamin Winans), a kortárs magyart, illetve az ehhez részben viszonyítási pontként szolgáló rendszerváltó alkotásokat. szin.karolina@gmail.com

Feliratkozás
Visszajelzés
guest

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

0
Kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is, szólj hozzá!x
()
x