Ráadás

Rajzolt univerzumok – Legyél Te is Képregényhős! Mi már azok vagyunk…

Korábban már hírt adtunk az Intel® Hungary játékáról, amelynek köszönhetően bárki képregényhőssé válhat. Ezúton örömmel jelentem, mi már azokká váltunk! Ráadásul a három stílushoz három cikk is kapcsolódik, csakhogy ezúttal a szerzők le is lepleződnek – vagyis kirajzolódnak. 

Szuperhős

Doug Moench – Paul Gulacy – Jimmy Palmiotti: Batman – Terror

A kilencedik művészet mindig is karöltve járt a filmmel, nem véletlenül foglalkozunk mi is ennyit vele. A Képes Kiadó a hazai képregény fanok egyik legfontosabb dílere, megbízható minőségben szállítja a mindennapi betevőt. Most a Kiadó egy korábbi, 2008-as kiadványát, a Batman sorozat Terror című füzetét vettük górcső alá.

A történet nagyon egyszerűen összefoglalható. A Préda című kötet folytatásában Batman még mindig Doktor Hugo Strange-dzsel viaskodik, akit azonban a Jonathan „Madárijesztő” Crane egy kicsit hamarabb kap el a bőregérnél. Hogy Bruce Wayne megszorongassa az Arham Elmegyógyíntézetből alig a világra szabadult Crane-t, kénytelen összefogni kutya-cica barátnőjével, a Macskanővel.

Ne tévesszen meg minket a high concept, Doug Moench igazán szépen összerakott kis sztorit kanyarított az ismert szereplők köré különösen nagy gonddal építve fel azok motivációit. Már ez is elég lenne egy kielégítő képregényhez, de Moench ennél sokkal többet ad nekünk: nagyon jól adagolja a suspense-t, s ezzel mindvégig fenntartja olvasói figyelmét. Sajnos ennek ellére sem ez lesz a legemlékezetesebb Batman történet az életünkben, ami egyértelműen a komolyan vehetetlen antagonistáknak köszönhető. Látszik, hogy Moench, nem kevés lelkizést csepegtetve a dologba, igyekezett komolyabbra hangolni a történetet, a néhol már-már nevetséges gonoszok azonban erősen bagatellizálják Bruce Wayne örlődéseit.

Nem lehet azonban panasz Paul Gulacy és Jimmy Palmiotti rajzaira, melyek a legklasszikusabb iskolából valók. A képkockák szervezése rendkívül sűrű, az akciók részletesen és érzékletesen kidolgozottak. Én személy szerint jobban kedvelem a kevesebb több elvén szerveződő modernista ábrázolást, de aki a tradícionális stílust és a precízen rajzolt akciókat kedvelik, a Terrorban nem fognak csalódni. (Molnár Kata Orsolya)

Ráadás rajz a cikk szerzőjével:

Manga

Takizava Szeihó: A sötétség mélyén

A Képes Kiadó jóvoltából Takizava Szeihó három művét tartalmazó kötet magyarul is elérhető. A három mangában a háborús tematika a közös, ugyanis mindegyik a II. világháború borús éveiben játszódik, s ha nem is valós történelmi események nyomán, ihletettségüket tekintve mindenképp. Az első történet, a Tűzharcos, egy repülőpilótáról szól, akinek sikerül lelőnie egy fénygömbnek tűnő repülő tárgyat, ám ezzel rémálomszerű események veszik kezdetüket: jelek, személyek, halálok és a megmagyarázhatatlan jelenségek. Minden azt sugallja, hogy a háború sokkal nagyobb mederben zajlik, mint ami látszik, s „Az égbolt tágasabb, mint gondolnánk”.  A harmadik történet egy pár oldalas tank-sztori, afféle extra a kötet végén, mely által keretet kap a fő rész, vagyis a leghátborzongatóbb történet, a Francis Ford Coppola által is átélhető vált (Apokalipszis most) Joseph Conrad mű: A sötétség mélyén.

Elképesztő, hogy ugyanaz a vészjósló, emberi határokat súroló hangulat uralkodik a manga képsorain is, mint a nagyszabású mozisiker képkockáin. Persze vannak párhuzamok és különbségek a sztori szempontjából, ám nem ez az igazán izgalmas, hanem az, hogy Takizava Szeihó miként tud ilyen egyértelmű atmoszférát teremteni négy rajzzal és három mondattal, s miként tudja azt a szívet tépő mondanivalót és háttérgondolatot belehelyezni alkotásába. Merthogy teljes mértékben átérezhető az őrület és nem-őrület harca, vagyis a háború abszolút veszteseinek érzései, akik a sötétség olyan mélyén járnak, hogy a történetük semmiképpen nem végződhet jól: a halál nem megnyugvás, az életben maradás nem kegyelem. A manga egyedül maradt ezredese (Kurucu ezredes), nem igazán őrült, igaz isten-komplexusa van, de inkább az a katona, aki tisztánlátása miatt vált veszélyessé. Vesznie kell, így vagy úgy, a kérdés nem is ez, hanem az, hogy felismerései ismeretében hogyan lehet tovább élnie másoknak, vagyis a küldetését végrehajtó katonának, s azoknak, akiknek meséli a történetét..

Takizava Szeihó hangulatteremtésben kiváló, ám karakterei néhol túlságosan hasonlatosak, de összességében a manga magával ragadó. Ráadásul egy újabb aspektusát ismerhetjük meg A sötétség mélyén gondolatainak, ami igencsak álmatlan éjszakákat okozhat az emberiség lelkiismeretének. (Keller Mirella)

Ráadás rajz a cikk szerzőjével:

Napirajz

Merényi Dániel: Napirajz

Valamennyien Tiborok vagyunk a Gébicsben, Szultán kutyával nem szórakozol, mert BBC-vel aljasították, és a lazacnál nincs gonoszabb élőlény, legföljebb a bányászvonat. A Napirajz tele van életre szóló tanulságokkal.Gébics borozó az egész világ, Szecső pedig az univerzum, mert a Napirajz a diavetítőlábú alkeszoktól kábé a Plútóig mindent magába foglal, amiről érdemes egyáltalán tudomást venni, súlyosbítva közben azt, ami amúgy is. Tehát a mindenséget.És ha a mindenség önmagában is súlyos, akkor minek még súlyosbítani?Mert Napirajz nélkül nem fogod érteni, azért! Tibim! Vagy Klárám. Szociológus-szociálpszichológus-antropológus doktori VAGY Napirajz, ha valamit fel akarsz fogni az emberlakta részeiből. És a Napirajz szórakoztatóbb. Egyetemi posztgraduális szakokon nem csapják agyon a hülyéket, a Napirajzban viszont menetrendszerűen és irgalmatlanul.

Az oldalt, amelyik feltalálta a pusztítással kapcsolatos legjobb magyar szót („lemészárlak”) egy galamblelkű reklámszakember-biciklista rajzolja: Merényi Dániel, alias „Grafitember”. Grafit eleve nem hétköznapi sztori: jól menő reklámgrafikusi állását a kiégés veszélye miatt hagyta ott, elment Olaszországba inaskodni egy kerékpárváz-építő mellé, most pedig Miskolcon hozta létre a saját kerékpárépítő cégét. A rajzai munkahelyi firkákként kezdték. 2005 óta teszi közzé őket – sajnos nem éppen naponta, de azért elég szép ütemben ahhoz, hogy aktív rajongótáborra és négy kiadott gyűjteményes kötetre tegyen szert. A rajzok többsége vagy illetlen, vagy trágár, vagy véres, vagy leginkább mindhárom. Értéket az éles társadalmi megfigyelésre alapuló célzott humor ad neki: a legjobb szociális szatírák hagyományait követve a Napirajz nem tisztel semmilyen határt és nem riad vissza a szarkazmus semmilyen szintjétől.

A blog többnyire önálló, képregényes módon szerkesztett rövid sztorikat tartalmaz, néhány azonban visszatérő (és összeérő) történetszálakat alkot. Ilyen a Gébics „eszperszó” és közönsége, valamint Szultán, a Gébics szuperkutyája. Ilyen a trükkös lazacra hiába vadászó medve, aki egy maffiakölcsön reményében zenei karrierbe kezd. Vagy például az első NASA-kutatócsoport a Marson, akikhez autóval akar felugratni egy Klára. Az olvasást emiatt az archívum elejétől érdemes elkezdeni, és vigyázva, mert igen addiktív élmény: a Napirajz történetmesélő, verbális és grafikai kreativitása páratlan.

Merényi Dániel mostanra több oldal vendégművésze is lett, a Napirajzot azonban folytatja, ehhez járul hozzá a mostani promóciós esemény, és benne a Filmtekercs ismertetője – hogy tovább súlyosbítsuk a mindent. (Havasmezői Gergely)

Ráadás rajz a cikk szerzőjével:

Keller Mirella

Keller Mirella az ELTE-n végzett filmelmélet és filmtörténet, illetve magyar nyelv és irodalom szakon. 2008 óta publikál, 2011-ben Országos Diákzsűri tag volt. Jelenleg egy tajvani egyetemen tanul. A Nagyítás rovatot vezeti. [email protected]

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Hirdetés

Hirdetés