Fókuszban Ráadás

A világhírű magyar zeneszerző – Rózsa Miklós szerzeményei

A dzsungel könyvétől a Ben Hurig. A magyar zeneszerző, Rózsa Miklós legkiemelkedőbb filmjeiből válogattunk.

A világviszonylatban leghíresebb magyarok listáján előkelő helyen szerepelhet, filmzenéi a negyvenes és ötvenes évek Hollywoodjának meghatározó darabjai. Itthon mégsem ismerik annyian a nevét. Rózsa Miklós a nagysikerű és sokszor filmtörténeti mérföldkőnek számító kísérőzenék komponálása mellett nem hagyta el a komolyzenei előadótermek közönségének szánt műveket sem. Ki tudja, talán ez a pozitív szakmai és közönségfogadtatás nyitja.

Magyarországon született, de el kellett hagynia hazáját, így először Londonban, a Korda stúdióban kapott lehetőséget filmzenét írni, később Hollywoodban teljesedett be a karrierje. Majdnem száz film zenéjét jegyzi, és egészen addig dolgozott, amíg egészsége engedte.

Rózsa Miklós filmzenéit négy nagy korszakra lehet osztani: a keleties hangok korszaka, a patopszichológia a lélektani zenék időszaka; a rövid, de jelentős gengszternoir korszak; valamint az utolsó nagyszabású történelmi filmek által körvonalazott alkotások.

A következő listát kiemelkedő kritikai és közönségsikerei alapján válogattam, szigorúan nem rangsorolva. A vezérelv a műfaji változatosság, valamint az adott filmek rendezőinek markánsan eltérő látásmódja, ezzel is bizonyítva, hogy Rózsa Miklós

a legkülönfélébb filmekben is kiváló zenei munkákat komponált.

 

A dzsungel könyve (Korda Zoltán, 1942)

Rudyard Kipling klasszikus története mindenki által ismert, de azt már kevesebben tudják, hogy az 1942-es filmváltozatot Korda Zoltán rendezte, sőt testvére Sándor volt a film producere. (A fokozás kedvéért érdemes megemlíteni, hogy Vincent Korda, a harmadik testvér pedig a díszlettervezésért felelt.) Még egy magyar vonatkozása van a filmnek: a zenéjét Rózsa Miklós szerezte. A sokszor keleties hangzású mű rendkívül jól illeszkedik a finom, játékos jelenetekre, de ugyanolyan jól kíséri a feszültséggel teli eseményeket is. A score filmzenetörténeti mérföldkőnek is számít, hiszen ez volt az első külön kiadott filmzenealbum, bár dalokat, a csalóka megnevezéssel ellentétben nem tartalmazott, csupán a főszereplő meséli el a történetet, amit kísér némi zene is.

 

Elbűvölve (Alfred Hitchcock, 1945)

A trópusi mesevilág mellett Rózsa a mélyebb lélektani bűnügyi filmekhez is komponált zenét. A sötétebb tónust vonósok, megbúvó fúvósok szolgáltatták, amelyek olykor energikusan felemelkednek a cselekményben indokolt pontokon. Alfred Hitchcock misztikus film noirjáért a zeneszerzőt Oscarral jutalmazták. A komponista nagyszerűségét példázza, hogy filmzenében világon elsőként használta a teremint, egy korai, félelmetesen természetellenes hangú elektromos hangszert. A zeneszerző állítólag legtöbbet előadott koncertműve is a filmhez íródott, a Spellbound Concerto. Az érzelmi és stiláris sokszínűség itt sem öncélú, a különböző hangulatú jelenetek mindegyikéhez mesteri zene párosul.

Gyilkos vagyok (Billy Wilder, 1944)

Billy Wilder 1944-es Gyilkos vagyok (vagy másik nevén Kettős kárigény) című filmje a noir iskolapéldája. A vonósjáték, amit Rózsa a filmhez komponált, rendkívül pontosan leképezi a bűnbe involválódó férfi lélektani útját. A húrok visszafogott hangjai a törvénytisztelő biztosítási ügynökhöz tartoznak, majd ahogy a femme fatale az ujjai köré csavarja a férfit a vonósok úgy váltanak egyre erőteljesebb tónusba. Véleményem szerint az egyetemes filmtörténet egyik, ha nem a legkiválóbb témáját hallhatjuk ebben a filmben. Nem véletlen, hogy az úgynevezett patopszichológiai korszakának nyitányaként is tekintenek erre a zeneműre.

 

Gyilkosok (Robert Siodmak, 1946)

Továbbra is a noir műfajánál maradva, azonban már gengszterfilmes elemeket is felsorakoztat a Gyilkosok. Robert Siodmak filmjéhez Rózsa Miklós hegedű és rézfúvó kombinációját látta kifejezőnek, amit meg is értünk, elég csupán a legendás egysnittes rablójelenetre gondolnunk. A banditák rátermettségét jelzi a hosszú rablásjelenet, hiszen olyan gördülékenyen rabolják ki az irodát, mint amilyen akadálytalan a kamera mozgása. A sötét tónus itt is megvan, bár nem a lélektan a jellemző, hanem a film gengsztertematikája miatt indokolt lecsupaszított erőszak zenei hangokká alakítása.

 

Aszfaltdzsungel (John Huston, 1950)

Rózsa legminimalistább alkotása, ami a gengsztertematika erőszakosságának ridegségét jelzi, az Aszfaltdzsungel. John Huston zseniális szerkesztésű heist filmjéhez a zeneszerző kevéssé érezte helyén valónak a kirobbanó érzelmeket felvonultató zenéket. A film szinte pontosan illeszkedik a klasszikus hollywoodi narratíva sémájára, a rablásra való felkészülés az első harmada a felkészülés, a második maga a rablás, az utolsó egyharmad pedig a szükségszerű bukásé. A rablás akkurátusságának nyersességét követi a score, olyannyira, hogy Rózsa a filmzene minimumát hozza, hiszen a főcímen és a finálén kívül nem csendül fel egyetlen téma sem. A sejtelmes és félelmet keltő nyitány megalapozza a film hangulatát, és a zárlat az elbukott bűnöző végzetes módon beteljesült álmával ötvözve tökéletesen zárja le a filmet.

 

Kettős élet (George Cukor, 1947)

Rózsa Miklós egy újabb magyar vonatkozású film zenéjével nyerte el második Oscar-díját, hiszen a Kettős életet George Cukor rendezte. A színész-főhős tudatának lassú meghasadása és játszott szerepének eluralkodása valódi énje felett nem jelentett kihívást a zeneszerzőnek. Rózsa hangulatában két teljesen különböző zenei témát írt, amik váltogatták egymást a film cselekménye szerint. A modern és a velencei hangulatú zenék kettőssége leképezi a főhős tudathasadását. Bár sorozatos vitái voltak a zenei vezetővel újító szándékú ötletei miatt, a pozitív kritikai visszhang és az akadémia díja eloszlatja az esetleges kétségeinket.

 

Ben-Hur (William Wyler, 1959)

Egy Rózsa Miklós életének fontosabb filmjeit felvonultató listáról nem maradhat le, a sokak által élete főművének tekintett bibliai környezetű történelmi filmje, a Ben-Hur. A zeneszerző a filmhez az ókori zenét is kutatta, hogy autentikus score-t tudjon írni William Wyler monumentális filmjéhez. Az eredmény magáért beszél: a gigászi jelenetek, köztük a hatalmas harci szekvenciák, valamint az érzelmes, mélyebb jelenetek egyaránt kiváló zenei aláfestést kaptak. Külön kiemelendő mikor Ben-Hur találkozik Jézussal: apró, de észrevehetők a váltások a pár perces jelenet zenéjében, amik mérhetetlen erőt kölcsönöznek az emelkedett epizódnak. Egy teljesen más tónusú, mégis ugyanolyan erőteljes az evezős szekvencia zenéje. Itt a mélyebb hangokkal operáló fenyegető és félelmet keltő zenei betét fúvósai ráerősítenek a cselekményen belüli ritmusdob dominanciájára. A hangnemek és ritmusok radikális váltakozásai tökéletesen kiegészítik egymást. A dinamikus és energikus betétek mellett a halk lírai zenék is megkapják a helyüket, amivel a zeneszerző ismét kiérdemelte az Oscar-díjat.

Rózsa Miklós életművében a legkülönfélébb műfajú filmeket találjuk, a legkülönbözőbb rendezőkkel dolgozott együtt. Innovatív ötletei átformálták a filmzenéről való gondolkodást, mindemellett a konvencionális stílusban is jeleskedett. Mégis több mint száz évvel születése után, még mindig meglepődünk a fel-fel tűnő magyar név láttán a hollywoodi filmek stáblistáján. A tendencián egy módon változtathatunk: nézzünk több régi filmet!

Avatar

Nagy Tibor

Nagy Tibor a Filmtekercs gyakornoki programjában vesz részt. Ha te is jelentkeznél, kattints ide!

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..