Ráadás

Oscar 2017: Trump meg az Oscar

Már a díjátadó előtt mindenkinek elege van a színészek várható politikai állásfoglalásaiból Donald Trumppal kapcsolatban. Az eseményre tehát már biztosan hatással lesz az új elnök – de vajon a díjak odaítélésére is?

Az idén januárban beiktatott Donald Trump amerikai elnök bő egy hónapja van hatalmon, és ez a harminc nap biztosan úgy vonul be a történelemkönyvekbe, mint minden idők leginkább megosztó politikai debütálása. Az ellentmondásos indítás természetesen Hollywood prominens szereplőiből is kiváltott különböző reakciókat – emlékezzünk csak Meryl Streep beszédére a Golden Globe-on, ami még a muszlim-tiltás előtt volt. Az események csúcspontja az Oscar-díjátadó gála.

A színészek várható politikai kinyilatkoztatása ellen szabályos mozgalom indult. A véleményvezérek értelmezése szerint a közönség nem szeretné azt nézni, hogy túlfizetett celebek hisztiznek az elnök miatt. A másik oldalról nézve viszont maga az elnök is egy túlfizetett celeb volt – mutat rá frappánsan a The Guardian. Az egész hihetetlenül ironikus, hiszen pofonegyszerű a megoldás azok számára, akik nem vágynak a sztárok politikai állásfoglalásaira: nem kell nézni a showt. Így tesz egyébként maga az elnök is.

Donald Trump tehát bojkottálja az Oscar-gálát, mert egyesek kritizálni fogják őt. Eközben mások azért bojkottálják az Oscar-gálát, hogy ezzel kritizálják Donald Trumpot. Asghar Farhadit személyesen is érintette az elnök muszlimellenes rendelete, és bár azt felfüggesztették, az iráni filmrendező úgy döntött, tiltakozásképp kihagyja a díjátadót. Mások egyszerűen tüntetnek: Jodie Foster és Michael J. Fox állt a pénteken tartott demonstráció élére.

 

#TrumpHatás

A bulvármédia biztosan még napokig csámcsogni fog a botrányokon, csak remélni tudjuk, hogy másnap valaki kioszt egy „Legjobb Szónoklat”-díjat. Lássuk azonban, hogyan befolyásolja magát a díjazást az új amerikai elnök!

A lényeg itt is a politikai állásfoglalás kinyilvánítása. Az Akadémia tagjai – hiába döntő részben idős, fehér férfiak – kifejezetten liberális elveket vallanak, amit az elnökválasztási kampány során nem győztek hangoztatni. Az idei díjak odaítélésénél ezért szemponttá válik, hogy kiálljanak az elnök által támadott kisebbségek mellett. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy néhány díjnál előtérbe kerültek színes bőrű, homoszexuális vagy muszlim vallású művészek – ez már a jelöltek névsorában is megmutatkozott.

A legegyértelműbb az említett iráni direktor várható elismerése – a legjobb idegennyelvű film kategória idén, akárcsak tavaly a Saul fia esetében, 99%-ig biztosra vehető. Nem mintha nem értenénk egyet a döntéssel, a Filmtekercs szerkesztősége szerint is Az ügyfél volt a tavalyi év legjobb filmje. A nagy vesztes a Toni Erdmann, Trump színre lépése előtt ugyanis még kifejezetten jók voltak a német vígjáték esélyei.

Holdfény

Hasonlóan erős elmozdulás történt az utóbbi hetekben a Legjobb női mellékszereplő kategóriában. Korábban Michelle Williams győzelme annyira egyértelmű volt, hogy nem is nagyon figyeltek a többiekre. Ehhez képest mostanra Viola Davis díja vált tuti tippé. Az elmozdulásban szerepe volt annak, hogy az afro-amerikai színésznőt végül mellékszereplőként terjesztették fel, mivel idén minden korábbinál erősebb a női főszereplő mezőny. Viola Davis díjazásában azonban a tehetség díjazása mellett legalább annyira fontos a kiállás is.

Ugyanez mondható el a férfi mellékszereplők terén. Itt fej-fej mellett vetélkedett eddig Jeff Bridges (Hell or High Water) és Mahershala Ali (Holdfény). Utóbbi azonban muszlim vallása révén előnyre tett szert. Viola Davis és Mahershala Ali várható díjazása legalább annyira szól a színészeknek maguknak, mint a filmjüknek. A Fences és a Holdfény is a fekete kisebbségről szól, mindkettőben szinte alig szerepel bárki a többségi társadalomból. Elismerésükkel az akadémia sikerrel mossa le majd magáról az #OscarSoWhite bélyegét.

 

Aranyfényben minden ember fehér

A legnagyobb kérdés, hogy vajon a fődíjakban megmutatkozik-e a Trump-hatás. Az igazi kiállás ugyanis mindenképpen az lenne, ha az Akadémia képes lenne a legjobbnak kikiáltani a kritikusok által agyonajnározott Holdfényt, amiben konkrétan egyetlen fehér szereplő sem jelenik meg. Jelen állás szerint azonban annyira erős a Kaliforniai álom pozíciója, hogy várhatóan még a politikai orientáció sem fogja megakadályozni az teljes győzelmét.

Kaliforniai álom
Kaliforniai álom

Ha pedig minden a papírforma szerint történik, akkor egészen furcsa helyzet alakul ki. Amennyiben a férfi főszereplők között a legesélyesebbnek tartott Casey Affleck (A régi város) diadalmaskodik, a nők között pedig akár Emma Stone (Kaliforniai álom), akár Natalie Portman (Jackie) győz, akkor valójában a legfontosabb kategóriákban ismét a többségi társadalom képviselőit díjazzák.

Így viszont némi cinizmussal úgy is lehet értelmezni az Amerikai Filmakadémia gyakorlatát, hogy a súlytalan díjakat alamizsnaként az elesetteknek juttatják, a komolyabb, fontosabb pozíciókhoz viszont továbbra sem engedik hozzá a kisebbség tagjait. Ilyen értelemben pedig a sok hűhó ellenére továbbra is a fehér többség uralja Hollywoodot.

 

***

A Filmtekercs Oscar-hetet tart: mielőtt megnyílik az év legizgalmasabb estje, háttér-elemzésekkel, kategória-bemutatókkal, kritikákkal és sok más cikkel készülünk fel. Ünnepeld velünk együtt a mozit és drukkolj velünk a Mindenkinek február 26. vasárnap este az Ankertben!

Avatar

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. tothnandor@filmtekercs.hu

Filmtekercs Filmklub s03

Filmtekercs Filmklub

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A melodráma igenis több a túlcsorduló érzelmektől. Viszont ehhez vajon az kell, hogy a szerelem beteljesületlen maradjon?

A VLOGtekercs ehavi adásában Spike Jonze A nő és Marc Webb 500 nap nyár című filmjei kerülnek terítékre. Bemutatjuk, hogy a melodráma (minden felszínes vélemény ellenére) nem feltétlenül süpped középszerűségbe. A két film összehasonlításával kiütköznek a műfajban rejlő lehetőségek, valamint az is, hogy azon túl miben újítanak az alkotók.

Műsorvezetők: Énekes Gábor
Szöveg: Énekes Gábor
Vágó: Nagy Tibor
Főcím: Gyenes Dániel
Projektvezető: Nagy Tibor
Producer: Molnár Kata Orsolya