Ráadás

Van fogalmunk róla: Easter egg

A Ready Player One már a plakátjaival is húsvéti tojásokat rejtett el

A Ready Player One óta az is ismeri a húsvéti tojás (angolul: Easter egg) fogalmát, aki korábban sosem hallott róla: a filmekben, videojátékokban és más médiumokban elrejtett belső poénok a rajongói közösségek legfontosabb összetartó erői. Van fogalmunk róla című sorozatunkban a filmes szakkifejezések közérthető magyarázatára teszünk kísérletet – nyitócikkünkben húsvéti tojások keresésére indulunk.

Az Easter eggek története 1979-ben indult, amikor Warren Robinett programozó megunta, hogy munkáját névtelenségbe burkolva végzi. A cég félt tőle, hogy remek alkalmazottait elcsábítja a konkurencia, ezért sehol nem tüntették fel, ki készítette a játékokat. Az Atari 2600 konzolra született Adventure-ban azonban Robinett elrejtette saját nevét: egy különleges pixelre, a Gray Dotra, azaz a szürke pontra tévedt játékosnak egy üzenet jelent meg, amiben az állt, készítette Warren Robinett. A cég a felhasználóitól értesült a dologról, és hogy ne kelljen költségesen a játékot átalakítani, Steve Wright, a divízió vezetője arra buzdította kollégáit, rejtsenek el hasonló üzeneteket a készülő játékokban is egyfajta húsvéti tojásként, amit a játékosoknak kell megtalálniuk.

A dolog annyira tetszett mind a készítőknek, mind a játékosoknak, hogy az Adventure csak egy lett egy hosszú-hosszú sorban azon videojátékok között, ahol a résztvevők titkos üzenetekre, pályákra, elrejtett szintekre bukkanhatnak. A jelenség átterjed a szoftverek világáról a hardverekére, majd megjelent képregények, videók, zenei albumok és természetesen a filmek világában is.

 

Stáblista utáni jelenetek

A filmek világában az eredeti Easter eggekhez leginkább hasonlító jelenségnek a stáblista utáni jeleneteket tekinthetjük, hiszen ezek csak azoknak fedik fel magukat, akik hajlandók kivárni a készítők hosszú felsorolását. Ezek közül a legkorábbiak egyike éppen 1979-re esik: a Muppet Movie indította a nyolcvanas években a vígjátékok végén gyakorta megjelenő plusz jeleneteket sorát. Ezekben a jelenetekben gyakran megesett, hogy a szereplők kiszóltak a nézőhöz, ezzel leplezve le, hogy amit látunk, csupán fikció. Számos alkalommal megesik az is – szintén elsősorban a komédiákra jellemző módon – hogy az alkotók a film valóságából ugyancsak kilépve a legviccesebb bakikkal szórakoztatják a feliratot még böngésző nézőket. Számos Jackie Chan film akad például, ahol búcsúzásképpen még kacaghatunk egy jóízűt a színész óriás esésein.

Napjainkban a stáblista közbeni vagy utáni trendet egyértelműen a Marvel maxolta ki,

de a stúdió nem egyszerűen gegeket, hanem sokszor fontos, a teljes Marvel Cinematic Universe-re vonatkozó dramaturgiai fordulatokat is elrejt a feliratokat követően. Gondoljunk csak az utolsó, az Amerika Kapitány – A tél katonája vagy a harmadik Bosszúállók-mozi, a Végtelen háború utolsó jelenetére, melyek megágyaztak a Bosszúállók: Ultron korában érkező ikreknek vagy a hamarosan színre lépő Marvel kapitánynak.

Amerika kapitány – A tél kapitánya

 

Önbeteljesítő jóslatok

Az Easter eggek kifejezetten a filmet sokszor ismétlő nézőknek szóló megnyilvánulási formája a film belső kohéziójáról lebbent fel fátylakat. Emlékeztek Martin Scorsese modern klasszikussá nemesedett A téglájára? A rendező a filmben jobblétre szenderülő valamennyi szereplő sorsát már haláluk előtt megpecsételi: hatalmas kereszteket helyez el a közelükben, amiről tudni, hogy bizony nem fogják megélni a végefőcímet. Scorsese itt egyszerre két legyet üt egycsapásra, ugyanis ezzel a megoldással Howard Hawks előtt is kalapot emel, aki A sebhelyes arcúban már alkalmazta ezt a vizuális trükköt.

A tégla megpecsételt sorsai

 

Intertextuális hivatkozások

Ugyancsak húsvéti tojásoknak tekintjük azokat az intertextuális hivatkozásokat, melyeket egy-egy film más – nem feltétlenül mozgóképes – művekre vonatkozóan elhint. Gondoljunk csak a Vissza a jövőben-szériára, ami az Easter egg vadászok igazi aranybányája: csak a nyitóképben több hivatkozást találunk az órákon pásztázó kamera képein Harold Lloyd Safety Last! című filmjére, Pál György Az időgépére és Stanley Kubrick Dr. Strangelove-jára vonatkozóan.

A Vissza a jövőbe pont úgy indul, mint Pál György Az időgépe

Az ilyesfajta tisztelgés az Easter eggek leggyakoribb megjelenési formája, sokszor egy-egy beállítás, egy zeneválasztás, egy jellegzetes minta visszaidézése elég, hogy a néző rögtön kapcsoljon. Gondoljunk csak bele, hány és hány filmben csendült fel a Psycho jellegzetes nyikorgó filmzenéje, vagy hány lányt akartak meghódítani különböző későbbi romkomokban a Dirty Dancing híres emelős jelenetével. Vannak filmek, melyek még az átlagosnál is többeket ihletett meg – a Ragyogás iMDB oldalán több száz (!) filmet gyűjtöttek össze, mely így vagy úgy, de megidézi a filmet.

 

Belső poénok

Bizonyos alkotócsoportok szinte sportot űznek abból, hogy kutatható belső poénokkal tűzdelik műveiket: a Pixar alkotói szinte minden filmjükben elrejtik a Pizza Planet Truck feliratú kiszállítóautót vagy az egykori osztálytermükre utaló A113 számot.

Spielberg és Lucas szintén szeretnek játszani, poénjaik elsősorban egymásnak szólnak: Spielberg a Star Warsra vonatkozó vicceket rejtett el az Indiana Jones-filmekben, míg cserébe Lucas E.T.-t is betette a Star Wars szereplői közé. Mókás, hogy kettejük kis „csatája” már túlnyúlt rajtuk is: Az ébredő erőben – amiben Harrison Ford alakítja Han Solót – Solo menekülésénél az alkotók elrejtettek egy hangeffektet az Indiana Jones egy hasonló jelenetéből – amiben ugye ugyancsak Ford próbált meglépni a guruló sziklák elől.

E.T. a Star Wars univerzumában

 

Humorbombák

Húsvéti tojás nemcsak egy konkrét hivatkozás, de egy szimpla poén is lehet. Ilyen például a harmadik Harry Potter-film kreditjében elrejtett szexjelenet (!). Na persze nem ők az egyetlenek, akik széttrollkodták a feliratot – a kedvencem a Női szervek stáblistája, amiből megtudtam, hogy Gina csöcseit Jessica Chaffin mellei alakították.

Persze a filmek alatt is sok-sok mókás részletet találhatnak a szemfüles megfigyelők: a rajongók például blogot vezetnek arról hány Starbuckos pohár tűnik fel a Harcosok klubjában – ugyanis szinte minden jelenetben látható egy. Az is vicces, ahogy a filmek használják a nyelveket: Peter Jackson King Kongjában például egy morzeüzenet figyelmezteti az egyik szereplőt – ha azonban megfejtjük a szavakat, máris más a jelenet hangulata, hiszen a szöveg arra buzdít, hogy „Mutasd a majmot!”.

Az egyik legbizarrabb ezen húsvéti tojások sorában az amúgy is provokatív Mel Gibson „vicce”, aki az Apocalypto egyik jelenetében az egymásra hányt halottak közé tette Waldót is, a Hol van Walley? című gyerekkönyvsorozat főszereplőjét.

 

Kameó

Az Easter eggek egyik különleges válfaja a kameó, amikor egy színész vagy más alkotó egy nem nevesített, gyakran alig pár másodperces látogatást tesz a filmben – ennek egyik legnagyobb mesterei Alfred Hitchcock és Stan Lee – de az ő megjelenéseikről már meséljen sorozatunk következő epizódja!

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés