Sorozat

10 millió ember reflexeiben – A besúgó

Váradi Gergely, Patkós Márton és Szász Júlia A besúgó című sorozatban

Noha a címe kémfilmet sejtet, A besúgó mégis inkább egy politikai-társadalmi viszonyokat feltáró sorozat, amely nem titkoltan hasonlítja a jelenlegi berendezkedést a késő Kádár-korszakhoz. Ez durranni fog.

Fiatal forradalmárokból lett öreg zsarnokokról beszél egy magyar egyetemista a hallgatóságnak. Azt mondja, „nem szeretném, hogy egyetlen leválthatatlan ember legyen az ország élén”. Hogy pontosan kire gondol, azt mindenkinek a fantáziájára bízom, de a biztonság kedvéért hozzá kell tenni: mindez 1985-ben történik. Ez a kollégiumi beszéd a gyújtópontja annak az április 1-jén debütáló HBO sorozatnak, A besúgónak, amely a késő Kádár-kori ellenzéki bontakozások dramatizált, mégis a valóság által ihletett történéseit mutatja meg.

Rendkívül komplex alkotás tehát az HBO első teljes mértékben magyar fejlesztésű projektje. A most már több mint 10 éve hazai sorozatokat is gyártó csatorna eddigi – és valószínűleg ezután is – legnagyobb dobása az Aranyélet volt, de mondhatjuk: A besúgó a Miklósi család történetének prequelje, még ha annak második évadában megcsinálta a sajátját is. A Kilián kollégiumban, annak is forrongó, beszédek és bulik helyszínéül szolgáló Buga Jakab Klubjában épül 8 részen át a mikrokozmosz, amely egy úgymond parabolája azoknak a kurtán-furcsán megesett történelmi változásoknak, amit úgy hívunk: rendszerváltás.

A fő- és címszereplő Demeter Geri (Váradi Gergely), a vidéki közgazdász hallgató, aki másodéves korára kollégiumi lakhatáshoz jut. Ennek persze ára van: jelentéseket kell tennie a kollégium ellenzéki rendbontójáról, Száva Zsoltról (Patkó Márton). Az egyszeregynél is természetesebb és egyszerűbb módon közli ezt Budapest felé robogva a vonat poshadó levegőt árasztó büfékocsijában a Thuróczy Szabolcs alakította tartótiszt, Kis elvtárs puncsszeletének két falatja között.

És hát ennyi az egész. Találni kell egy pontot, amivel zsarolhatóvá teszik áldozatunkat a besúgásra.

A három rendező (Mátyássy Áron, Miklauzic Bence, Szentgyörgyi Bálint) által megalkotott mikrokozmoszban persze megtalálható a rendszerváltás utáni világ minden megfelelője: az ügyes kereskedő, a földet visszavágyó vidéki réteg vagy a rendszer által mellőzött városi értelmiség. De ugyanúgy megjelennek az iskolában játszódó filmek tipikus karakterei is, a vágányok közé tartó pancser, a jó csajok, a nagyhangú srác, aki mindig fürdőköpenyben jár és speciális esetben most a KISZ-titkár is. Mondjuk azt, máskor ő az eminens tanuló.

Ezt a ’80-as éveket idézi meg jól A besúgó nemcsak a büfékocsival, hanem az elképesztő szocreál építészettel, a kocka Ladával, a portás májkrémes kiflijével, az Edda koncert háttérben meghúzódó plakátjával, és úgy általában a filmben szóló ikonikus korabeli pop- és rockzenével. Meg azzal, hogy a folyosón mindenki azt kérdezi egymástól:

„Te tudod, mit jelent az, hogy Rambo?”

Hát mit?! Az éledező szabadság illatát, amelybe azért még belefér néhány gumibotozás és név nélküli telefonhívás a rendőrségre, hogy államellenes izgató cselekmény zajlik.

A zene és a díszlet mellett persze fontos a szereplők válogatása is. Ahogy az új utakat kereső ifjúságról szól a film is, a legtöbb főszereplő valóban viszonylag új arc. Váradi Gergely játszott már mozifilm főszerepet, de a Guerilla, a ’48-as szerelmi háromszög még talán nem jutott el annyi emberhez, mint ez fog. Az Örkény Színházban szerepelő Patkós Márton pedig már korábban látható volt nagyobb filmek kisebb szerepében, majd tavaly A legjobb dolgokon bőgni kell című elsőfilm hangsúlyos figuráját játszotta. Ez most nyilván egy álommeló. Komplexitásában hálás szerep Szabó Katáé is, amit Szász Júlia, a Nemzeti Színház fiatal színésznője alakít. Ő eddig az RTL Klub egyik kosztümös sorozatában volt látható, de szeretnénk még, ha sok helyen felbukkanna. A Kis elvtárs lányát alakító Szőke Abigél pedig az Akik maradtak főszerepével lopta be magát sokak szívébe. Kevésbé lesz népszerű oda nem illő szőke parókája.

Patkós Márton és Szász Júlia A besúgó című sorozatban

A fiatalokat egészíti ki az HBO-nál a kezdetektől jolly joker Thuróczy vagy a talán legjobb szerepet kapó, egyetemi tanárt alakító Hajdu Szabolcs. Ő az, aki a sorozat elején elhangzó monológjában foglalja össze leginkább a lényeget.

Jó, most itt a forradalom, de mi lesz ezután? Piacgazdaság? Felosztott földbirtokok? Mi garantálja a jobb világot, hogy a Nyugat nem tarolja le Magyarországot a szabadság nevében? Ő mondja ki a késő Kádár-kor velejéig romlottságát is.

Hogy ez már nem csak az irodákban, hanem 10 millió ember reflexeiben van jelen. Bőr alá kúszik a rendszer. A hatásszünetben már mi tesszük hozzá: ezeket a reflexeket lebontani pedig generációk alatt lehet csak.

Generációk ütköznek a sorozatban is: a lázadó ifjúság szüleik korosztályában ismeri meg önmagát, mert apáik így vagy úgy az establishment része. A Kossuth-díjas író, akinek le kell mennie kutyába az új megjelenésért, Kis elvtárs, aki ugyanúgy kisember, hiszen a csoportfőnök elvtárstól függ a kiutalt nagyobb lakás, vagy éppen a vidéki autószerelő, aki – miután kiderül, hogy fiát beszervezték – csak annyit mond: gondolj a jövődre! Jelentsen ez bármit is.

Nevével ellentétben A besúgó tehát nem a titkosszolgálati módszerek kémfilmje, hiába látunk egy összetett fejlődési ívet, amelynek fő vezérlőelve az öccsét menteni vágyó, ezért jelentő egyetemista. Hiába remeg a keze az első géppel írt jelentés közben, és mutatja meg nekünk, az államszocializmusból többnyire már kimaradt nemzedéknek, hogyan lesz barátiból besúgói kapcsolat, hogyan lesz ebből jelentés. Milyen az, amit általában csak elméletben hallunk, hogy néz ki ez a gyakorlatban. Ez így önmagában azonban csak egy múzeumpedagógiai óra lenne a történeti levéltárban.

A besúgó egy új generáció rendszerváltás-élményét adja át. Lehet vele egyetérteni vagy nem, az alkotók mégis a párhuzamot keresik 1985 és 2022 politikai-társadalmi helyzete között. Hogy az eddigi legpolitikusabb sorozat éppen a választások előtt két nappal kerül adásba, nagyjából véletlen, hiszen egy ilyen fejlesztés évekig tart. Hogy az 1990 után születetteknek azonban mást jelent a rendszerváltás, mint az előtte élőknek, az egészen biztos. Hogy mi az a más, hogy hogyan él, mit gondol a világról a mai 20 éves közgazdász egyetemista, szintén megérne egy külön misét. Akár egy sorozatot.

A cikk a sorozat első három epizódja alapján készült. Április 1-jétől dupla epizóddal érkezik az HBO Maxra.

Sergő Z. András

Sergő Z. András alapító, felelős szerkesztő. Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film követője. Kedvencei a dokuk, a kamaradarabok, sport- és valláspolitika. sergoandras@filmtekercs.hu

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!