Sorozat

Ha elfogy a mandula, megölöm magam – A dolog folyamatban

Work in Progress

Lilly Wachowski a tőle megszokott grandiózus és ambiciózus mozifilmek helyett ezúttal egy nagyon életszerű és visszafogott sorozathoz adta a nevét. A dolog folyamatban pilotkritika.

A legenda úgy szól, hogy a Mátrix-trilógiáról és a Felhőatlaszról híres Wachowski testvérek egyik fele, Lilly akkor döntött úgy, hogy beáll A dolog folyamatban (Work in Progress) című sorozat mögé, amikor megnézte a pilot első jelenetét. Ebben hősünk, a negyvenes évei közepén járó, depresszióval küzdő Abby (Abby McEnany) közli a terapeutájával, hogy innentől kezdve naponta kidob majd egy szemet a kollégájától kapott 180 darabos mandulacsomagból – ami inkább a súlyával való basztatás, mint ajándék – és ha ez idő alatt nem javul jelentős mértékben az élete, öngyilkos lesz. Sosem tudjuk meg, mit szólt volna ehhez a pszichológus, ugyanis Abby mondókája közben egyszerűen kilehelte a lelkét.

work in progress a dolog folyamatban lilly wachowskiErős kezdés egy komédiasorozathoz, ami a sokkoló nyitánya ellenére egyáltalán nincs elrugaszkodva a valóságtól. Bár a szérián showrunnerként és íróként dolgozó Lilly Wachowski neve fogja bevonzani a nézők nagy részét, A dolog folyamatban igazából Abby McEnany szerelemgyereke. A chicagói impróvilágból érkező McEnany és Tim Mason bármilyen csatornával való megegyezés nélkül, jórészt saját pénzből forgatták le a sorozat első részét, melynek főszereplője maga McEnany. (Később a Showtime vette meg az évadot, itthon pedig az HBO GO-n lehet megnézni.) Le se lehetne tagadni, hogy

McEnany a saját életét vette alapul, ezzel csatlakozva a peak TV egyik gyöngyszemeket termelő trendjéhez, a marginális csoportok tagjainak hiperszemélyes dramedy-sorozataihoz.

Aziz Ansari netflixes Master of None-ja megmutatta, hogy egy nagyon specifikus, egyáltalán nem klasszikus főhősre épülő történet is képes széles közönséghez szólni, Ramy Youssef Ramy című szériája pedig még merészebb önéletrajzisággal tárgyalt nehéz témákat. A pilot alapján A dolog folyamatban sok szempontból hasonlít a fentiekre, csak a másodgenerációs bevándorlók elveszettsége és útkeresése helyett egy queer nő életközi válságát követhetjük nyomon rengeteg humorral és húsba vágó őszinteséggel vegyítve.

work in progress a dolog folyamatban lilly wachowskiA queerség (ami magába foglalja az összes nem heteroszexuális embert) ugyan fokozatosan kap egyre nagyobb teret a televízióban is, az még mindig ritkának számít, hogy a kamera előtt és mögött is LGBTQ+ közösség valamely tagja dolgozzon. Itt viszont ez megtörtént (egy személyben), és

McEnany a maga tökéletlenségével vált tökéletes főszereplővé.

Első ránézésre egyáltalán nem olyan típus, aki képes egy komédiasorozatot elvinni a hátán, de pont a karizma nélküliségét használja arra, hogy mindvégig magán tartsa a közönség figyelmét. A halk motyogásszerű beszéde, az előnytelen megjelenése, és az, ahogy sugározza magából a kényelmetlenséget zseniálisan tragikomikus karakterré teszi. Akivel egyébként nagyon könnyű azonosulni azoknak, akik maguk is valamilyen bizonytalansággal vagy komplexussal küzdenek (tehát majdnem mindenkinek.) És bár a cseppet sem vicces mentális betegség és az öngyilkossági hajlam fontos részét képezik a történetnek, úgy tűnik, hogy A dolog folyamatban a Crazy Ex-Girlfriendhez és a BoJack Horsemanhez hasonlóan ügyesen lavírozik azon a határon, hogy vígjátéksorozatként se bagatellizálja el ezek komolyságát.

work in progress a dolog folyamatban lilly wachowskiA szexualitás kérdései és annak meghatározatlansága szintén központi szerepet kapnak a sorozatban, hiszen Abby életét fenekestül felborítja, hogy elkezd randizni egy nála sokkal fiatalabb transznemű fiúval – ez pedig nem csak a korkülönbség miatt szokatlan Abby számára, hanem mert eddigi élete során csak nő partnerei voltak. Chris (Theo Germaine) egyelőre nem kapott nagyobb szerepet annál, hogy az erotikus kisugárzásával és az Abby-től merőben eltérő személyiségével felbolygassa hősünk életét, de egyértelmű, hogy ő lesz az, aki beindítja majd a nagyon vágyott változást a nő életében.

Chris remélhetőleg a későbbiekben nem a hollywoodi filmekben gyakran feltűnő Manic Pixie Dream Girl transzszexuális férfi változatát fogja megtestesíteni, vagyis azt a szereplőt, akinek egyetlen funkciója a főhős komfortzónából való kizökkentése és boldoggá tétele. A sorozat jóval okosabbnak és eredetibbnek tűnik annál, hogy ilyen közhelyekhez nyúljon, úgyhogy számítok arra, hogy Chris több réteget kap a további epizódok során, és a kapcsolatuk sem merül ki a generációs különbségeken való viccelődésen (még ha ez igen szórakoztató is.)

McEnany egyszer „egy 45 éves leszbi felnövéstörténete”-ként jellemezte a sorozatot, ez pedig tényleg találó megfogalmazás, hiszen Abby úgy érzi, hogy valahol megragadt a fejlődésben és képtelen kiteljesedni (az ehhez használt épület-hasonlat szívszorító). Az új szintre lépésben valószínűleg elsősorban a fiatalos energiát biztosító Chris fog segíteni neki, miközben előkerülnek az öngyilkosság szélére sodródásának okai is – köztük a régi traumák, melyekből egyet a pilotban fel is oldottak a Saturday Night Live-ból ismert Julia Sweeney remek cameójával. A dolog folyamatban bő 20 perces nyitóepizódja ahhoz kevés, hogy hosszú távú következtetéseket vonjunk le az évadra vonatkozóan, de egy biztos: Abby szokatlan és csodás figurája miatt megéri folytatni.

Rácz Viktória

Rácz Viktória a Zsigmond Király Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán végzett 2017-ben és az ELTE filmtudomány mesterszakán diplomázott 2019-ben. Több portálra és nyomtatott újságba is ír kritikákat, elemzéseket. A Filmtekercs.hu szerkesztőcsapatának tagja.