Egyedüli nőkként Farida és Murina írnoki munkát vállalnak a kuwaiti tőzsdén, hogy aztán megmutassák, mire képesek ők ketten, ha összefognak a férfiak ellenében A tőzsde királynői (The Exchange) című sorozatban.
Ki ne látott volna már tőzsdéről szóló filmeket, gondoljunk itt a Tőzsdecápákra (1987) vagy a Wall-Street farkasára (2013). Ám ezek mind férfiak tőzsdei felemelkedéséről vagy bukásáról szóltak, a Jasem Al-Muhanna – Karim Elshenawy szerzőpáros valós eseményeken alapuló sorozata azonban két, a kuwaiti tőzsdét meghódító nő története. „Kuwaitban nőttem fel, erős nőkkel körülvéve, akik úttörő szerepet játszottak az iparágakban, különösen a pénzügyekben. Azt követelték, hogy meghallgassák őket, sikereket érjenek el és a munkaerőpiacra betörve új utakat nyitottak a jövő generációinak. A tőzsde királynői az én szerelmeslevelem hozzájuk, akiket Farida és Munira együttesen új és izgalmas módon testesít meg.” – mondja a film egyik forgatókönyvírója, Nadia Ahmad. A tőzsde királynői Farida (Rawan Mahdi) és Munira (Mona Hussain) alakjában azokat a nőket követi nyomon, akik a ’80-as évek Kuwaitjában felforgatták az ország tőzsdei világát. A kérdés csak az: miként voltak erre képesek egy patriarchális férfiuralom gyűrűjében?
A film kezdetén Farida válóperébe csöppenünk és megismerkedünk a tőzsdén már írnokként dolgozó szingli, dögös Munirával. A harmincas éveikben járó fiatal nők unokatestvérek egy kiterjedt, jómódú arab családban, Farina apja a helyi Washington Post főszerkesztője. Miként azt egy tekintélyes kuwaiti lap velük készített interjújából megtudhattuk, iskolába is már együtt jártak, ahol a szolid, tartózkodó Farida kiváló matematikai képességéről tett tanúbizonyságot, míg az ambiciózus, kacér Munira halványabb szellemi adottságokkal dicsekedhetett ugyan, de már ekkor tanújelét adta talpraesettségének, aminek később a tőzsdén vette igazi hasznát. Miként a 80 éves nagymama jellemezte lányunokáit: olyanok ők ketten, „mint a borsó meg a héja”. A Kuwaiti Értéktőzsdén ugyanazt a munkát végzik, de más-más indíttatásból.
Farida a családjáért dolgozik, mert válása után neki kell finanszíroznia 12 éves lánya taníttatását, a szingliségéhez ragaszkodó Murina viszont épp a családjától szeretné függetleníteni magát önálló keresetével.
A két lány már az iskolában rivalizált egymással s eleinte a tőzsdén sem volt ez másként, bár kezdetben különböző technikával próbálnak elismerést és tekintélyt szerezni a munkájuknak. A forgatókönyvírónő, Nadia Ahmad a női praktikák avatott ismerőjeként tárja a nézők elé, miként próbálnak a lányok boldogulni egy olyan macsó világban, ahol még női WC sincs az épületben. Farida éles eszével, kitűnő elemzőképességével és lekenyerező kedvességével szemben Murina már-már kihívó megjelenésével és keménységével tűnik ki. Ám önmagában ezek a mesterkedések nem előrevivők, hamar be kell látniuk, hogy a tőzsdét eluraló patriarchális férfiuralommal szemben csak női szolidaritással és összefogással boldogulhatnak. Ehhez pedig Farina intelligenciájának kell szervülnie Murina keménységével és rámenősségével. „Vagy ők, vagy mi” – adja ki a parancsot Murina.
A Jasem Al-Muhanna – Karim Elshenawy rendezőpáros egy kiterjedt arab család nőtagjainak négy generációján át mutatja be azokat a nagyívű társadalmi változásokat, melyen az ország az eltelt évtizedek alatt átment. A 80 éves nagymama bele sem szólhatott még a család pénzügyeibe, de lányunokái már munkát vállalhatnak és önálló életet élhetnek, 12 éves dédunokája pedig az elit British Schoolba jár. A rendezői szándék tehát nyilvánvaló: felmutatni azt a göröngyös utat, amit a kuwaiti nők bejártak országuk átalakulása során, példát mutatva ezzel az addig elnyomásban élő sorstársaik számára. De persze nem kétséges, hogy Kuwaitban, pláne a környező arab világban
A tőzsde királynői elsősorban a nők körében arat majd sikert, s kevésbé a férfinézők közt.
A rendezőpáros lineáris történetszövése Farida és Murina tőzsdei sikereire alapozódik, de a két lány karaktere túl elnagyolt, nincs mélysége a személyiségüknek. Történetük ugyan érdeklődésre tarthat számot, de önmagában sok újat nem ad, még akkor sem, ha Farida a sorozat végére önmagában bizonytalan, elvált feleségből magáért kiálló nővé érik, hiszen számtalan ilyen sikertörténetet láthattunk már. A filmbéli konfliktusnak arról kellene szólnia, a lányok miként tapossák ki a maguk útját az őket lenéző férfiak körében, ehelyett túltengenek az egymással vívott cicaharcok. Egy kiterjesztett társadalmi háttér talán hatásosabbá és izgalmasabbá tehette volna a sorozatot, mert kiélezett konfliktushelyzetek a tőzsdei karaktereket is plasztikusabbá tehették volna.
Pedig a szűk családi körből indított hatrészes sorozat az egész világot megrázó 1987-es New-York-i tőzsdekrachig ível, csak az arányok csúsznak el némiképp. Az események nyomán lassan tárul fel a kuwaiti tőzsde belső élete, és csak az utolsó epizódokban szüremkedik be a környező társadalom. Amerikai tankerek Irán általi lebombázásának vészjósló híre kavarja fel a kedélyeket, hogy a legvégén az egész pénzvilágot megrengető 1987-es tőzsdei összeomlásba torkoljon a sorozat, ami aztán a kuwaiti tőzsdét is totális káoszba sodorta.
Ami számunkra mégis érdekessé teheti a sorozatot, az a nők helyzetére való rácsodálkozás ebben a hazánkhoz képest is kicsiny arab országban.
Kuwaitnak a 80-as évek végén a kitermelt olajból adódóan jól futott a szekér, kifejezetten gazdag országnak számított, de nagy kérdés, hogy Irak és Szaúd-Arábia közé ékelődve, ebben az egyszerre erénycsősz és túlszexualizált arab környezetben hogyan volt képes olyan nyugatias életformát megengedni a nőknek, mint amilyet a filmben látunk. Míg a férfiak hagyományos bokáig érő inget viselnek, addig Farina és Murina a legújabb európai divattrend szerint öltözködik, utóbbi kifejezetten kihívóan, csadornak, hidzsábnak pedig nyoma sincs. Farina felvilágosult újságíró apja a női emancipáció hirdetőjeként lánya és lányunokája életének segítője.
S bár a kuwaiti tőzsdén erősen érződik a nőket lenéző patriarchális férfiuralom, amivel a két lánynak a végsőkig meg kell küzdenie, igencsak meglepő módon Murina szemrebbenés nélkül beül az üzleti ügyeiket megbeszélő férfiak közé, mi több, viccet mesél nekik, ami az arab kultúrában amúgy nők részéről elfogadhatatlan. Még nyugati nézőpontból is jó érzés látni, hogy arab környezetben a nők milyen felszabadultan és természetesen viselkednek az őket eltakaró leplek nélkül, feltalálják magukat és képesek kiállni önmagukért. S ez talán A tőzsdei királynői legfontosabb üzenete is.
A tőzsde királynői a Netflix kínálatában látható.
