Fókuszban Sorozat

A városi farkas erdejében – Luther

A cél szentesíti az eszközt? Ez az a kérdés, amit a Luther epizódról epizódra feltesz – és ez az, amire még az a néző sem tudja a választ, aki a mindennapi életben egyébként egyértelműen nemmel felelne erre.

2010-ben Neil Cross úgy döntött, hogy egybegyúrja Sherlock Holmest és Columbót és bedobja az ezredforduló mocsokban fürdő Londonjába – így született meg John Luther nyomozó karaktere, aki Idris Elba szívfacsaró alakításában idén ötödjére tért vissza a kisképernyőre. Luther a legelvetemültebb bűnözők, perverz sorozatgyilkosok nyomában jár, miközben folyamatosan küzd saját démonaival is.

A törvény, a morál, az erkölcs mind-mind viszonylagosak az ő univerzumában.

Ahogy Nina Simone is énekli az ötödik évad utolsó részének végén: „But don’t you know that no one alive can always be an angel / When things go wrong I feel real bad. /I’m just a soul whose intentions are good / Oh Lord, please don’t let me be misunderstood”. Hát ilyen ember Luther: kétségbeesetten próbálja azt tenni, amit helyesnek vél. Igyekszik a kisebb rosszat választani a vállalhatatlan alternatívák közül, tettei azonban megállíthatatlan örvényként húzzák a mélybe. Az árral szemben úszik magányos farkasként. Szeretteit, hogy megvédje őket, eltaszítja magától, végül mégis kapcsolatai marionettbábujává válik.

Az öt évad alatt 19 részt jegyző Luther egyik legnagyobb erőssége a hangulata. Az alkotók a szürke, a barna és a kék egészen különleges árnyalataiba öltöztetik a szinte önálló entitásként szereplő Londont: az egész város sötét és depresszív. A sorozat szinte minden képét a piszkos tónusok uralják. Így szinte ordítanak a jó ízléssel – egy nyakkendő, egy rúzs vagy egy vérfolt formájában – elhelyezett, a főcímet is uraló vörösök. A főcím nem csak emiatt tesz sokat azért, hogy már első pillanatokban meglegyen az atmoszféra: felcsendül a Massive Attack Paradise Circusa: Love is like a sin, my love / For the ones that feel it the most. És máris megérkeztünk a bűnbe, a szerelembe, és a kettőt hol összekötő, hol szétválasztó bűnösökhöz, akikkel (beleértve magát is) Luther szélmalomharcot vív. Ez a sorozat egyik legérdekesebb jellegzetessége: itt nincsenek győztesek, csak túlélők – ha történik is valami jó, az árnyékban marad, visszaemlékezéssé válik, az események explicit mozgatórugója maga a küzdelem: az életben maradásért, az életben tartásért.

Idris Elba számos díjjal jutalmazott alakításában életre kelt Luther csodálatosan összetett karakter,

akit valami furcsa szamuráj becsületkódex motivál – hogy ki kerül védelme alá és ki a célkeresztjébe, sokszor csak a véletlen összjátékának eredménye. Történetében – melynek közel sincs még vége, hiszen a ma már produceri feladatokat is vállaló Elba elmondása szerint nemcsak a hatodik évad van úton, de több egészestés film is. Jó páran kísérik az útján, legellentmondásosabb nemezise azonban az önmagára a pszichopata álarcát húzó, a felszín alatt mégiscsak érző, nárcisztikus Alice Morgan (Ruth Wilson libabőrösen őrült alakításában), akivel a szerelemtől a gyűlöletig mindent megél. Kettejük különleges kapcsolata a széria egyik legizgalmasabb mozgatórugója – a legkevésbé sikerült évadok pont ezt hiányolják. És pontosan ezen kapcsolat felélesztése teszi az ötödik, legfrissebb évadot az egyik legizgalmasabbá.

Luther egy brutális sorozatgyilkos után nyomoz, amikor a halottnak hitt Alice bekopogtat az ajtót. És ezzel elszabadul a pokol: garantáltan a legrosszabbat hozzák ki egymásból. Luther hiába akar mindent jól csinálni, veszélybe sodor mindenkit, akivel csak kapcsolatba lép. A nyomozó sosem volt egy egyszerű személyiség – dühkezelési problémák, kétséges döntések –,

de az évad végére garantáltan megkérdőjelezzük minden eddigi tettét is.

A nagy macska-egér játékban már nem tiszta, ki az egér, ki a macska, hogy létezik-e egyáltalán igazi gonosz, vagy csak saját árnyaival küzd mindenki, aki a bűn nyomába ered.

Nincsenek válaszok – talán majd a hatodik évadban. De a kérdések bitangul nagyot szólnak.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. kataorsolya@filmtekercs.hu

Hirdetés

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..