Sorozat

Volt még szusz a Lincolnban – Az igazság ára

Bő 10 évvel a filmes feldolgozás után ismét képernyőre vitték a Lincoln kocsijából ügyvédkedő Mick Haller történetét. David E. Kelley újabb tárgyalótermi drámát hozott tető alá a Netflixnél, de volt értelme a friss remake-nek?

Michael Connely The Lincoln Lawyer című regényéből 2011-ben készült igen csak jó film Matthew McConaughey főszereplésével. A Los Angeles utcáit Lincolnjában járó védőügyvéd története akkor az ügyvédi titoktartás dilemmájába vezette be a nézőket egy meglepően fordulatos, erőszakos és gyors tempójú alkotásban.

Most, 11 évvel a film után sorozatot kapott Mick Haller karaktere; és nem is akármilyet!

A Netflix égisze alatt készülő Az igazság ára attól a David E. Kelley-től érkezett, aki elhozta nekünk a Hatalmas kis hazugságokat, a Kilenc idegent, a Mr. Mercedest vagy a Tudhattad volnát. Az alkotó ráadásul igen csak otthonosan mozog a tárgyalótermi drámákban, hiszen egy hónapja annak, hogy a Netflixen egy másik ilyen alműfajú darabja is debütált. Ez volt az Egy botrány anatómiája. De további sorozatai is foglalkoztak a joggal, az igazság keresésével és a szakma játékosaival.

Hozzá csapódott még Ted Humphrey, aki szintén nem zöldfülűként kezdett bele a projektbe, hiszen a Férjem védelmében és a Shark – Törvényszéki ragadozó kapcsán az ő számára sem volt újdonság tárgyalóteremben forgatni. Erre a duóra pakolta rá a Netflix Manuel Garcia-Rulfo, Neve Campbell, Becki Newton és Angus Sampson négyesét, akik jócskán hozzátesznek ahhoz, hogy szívesen üljük végig a 10 epizódos első évadot.

Az erős csapatra pedig szükség is volt, ha belegondolunk, hogy egyrészt egy olyan máig közkedvelt film nyomdokaiba lép a sorozat, mint 2011-es Az igazság ára, másrészt a sorozatok világának egyik legtelítettebb piacában jelent újabb alkotást a Netflix darabja. Ehhez persze csapódnak még a filmek is, amik szintén sorra célozzák meg a talán szűkebb, de annál lelkesebb közönségréteget. Gondoljunk csak az elmúlt évek terméséből A chicagói-hetek tárgyalására, a Sötét vizekenre vagy A kegyelem árára.

És éppen ezért annyira meglepő és üdítő, hogy Az igazság ára egy ennyire zsúfolt közegben is újat tud mondani.

Elveszti ugyan a végére az erejét, ahogy hibátlannak sem lehetne távolról sem nevezni, de bemutat olyan elemeket egy tárgyalásban, amit előtte csak kevesen. Ez pedig – sajnos túlságosan sok minden mellett – az egyik fő csapásvonala lesz a sorozatnak. A készítők egy zsúfolt és a morális kérdések mellé megannyi emberi drámával nyakon öntött cselekményszál mellett már-már hivatásukként tűzik ki, hogy kicsit oktassák a nézőt.

És bár egyes esetekben ezek a konkrét előadásokba hajló jogi leckék fáradtak és szájbarágósak, többnyire azért jól működnek. Szépen keretbe foglalják a képernyőn történteket, sőt, még egészen izgalmas részletekbe is belemennek, amiket hasonló alkotások figyelemre se méltatnak. Ehhez pedig a sorozat előléptette az ügyvédet furikázó sofőrt: ezúttal egy fiatal lányt találunk a Lincoln kocsik volánja mögött, aki érdeklődéssel hallgatja Haller leckéit.

Ami az ügyvédnek a lány, az a készítőknek a közönség. Lényegében nekünk szól a fejtágítás, mi pedig örömmel vehetjük, ahogy végre végigvezetnek minket az esküdtszék kiválasztásán, vagy a hivatalos törvényszéki laborosok egy-egy részletes felszólalásán. Ez a formula egy sorozat esetében jól működik, hiszen ha minden 45-50 perces epizódra kapunk egy-egy betekintőt, akkor nem érezzük se túl nyersnek, se túl száraznak azokat a jogról szóló elmélkedéseket, amiket Haller megoszt a lánnyal.

Az igazság ára abban is eltér az elődjétől, hogy sokkal gazdagabb háttértörténetet kínál a főhősnek, míg a megbízható vele dolgozó emberek száma is megnövekedik. Ők csatlakoznak az ex-feleségekhez és a karakter lányához is, aki itt azonban már jóval idősebb. Összességében egy összetettebb csapattal van dolgunk, ahogy azt a sorozatok terén sokszor megszokhattuk már.

A történet legfontosabb elemei ezzel együtt is érintetlenek maradtak. Ez pedig legalább annyira árt az alkotásnak, mint használ.

Itt is egy nagyobb ügy köré épülnek a szálak, de sokkal több epizodikus cselekmény is beleszövődik a sorozatba, amelyek hol ennyiben maradnak, hol hozzáadnak a végső képhez. Ráadásul az egész történet úgy indul, hogy egy frissen meggyilkolt védőügyvéd az akkor egy éve nem praktizáló Hallerre hagyja minden ügyét, beleértve egy kettős gyilkossággal vádolt tech mágnás nevének tisztára mosását is. Aki pedig ismeri a regényt vagy a filmet, nagyon jól tudja, hogy az első kérdés, ami bennünk felmerül: valóban ártatlan-e a férfi?

A sorozat azonban nem lép abba a hibába, hogy a filmes elemeken zongorázik végig. Egy teljesen új és sokkal szövevényesebb bűnügy tárul elénk, amit komplikál az ügyvéd halála, no meg az is, hogy az egyik ex-feleség a kerületi főügyész alatt dolgozik és egy érinthetetlen emberkereskedő üzletembert próbál törvény elé vinni.

Soknak tűnik három ekkora szál? A történetnek még koránt sincs vége! Ezek mellett állandó a személyes dráma, valamint Haller régebbi ügyei közül is előjön egy fontos darab. Mindezt pedig a férfi és az ikonikus kocsijait vezető sofőr lány függőségből való kimászása önti nyakon. És el is érkeztünk a sorozat legnagyobb hibájához, ami a 10 rész utolsó 1-2 darabjánál csúcsosodik teljesen ki:

egyszerűen annyira megpróbált újat, sőt sok-sok újat mutatni és letenni az asztalra, hogy közben nem figyelt arra, hogy az asztal lábai már összetörtek.

Bőven ki lehetett volna venni néhány cselekményszálat, és a sorozat még akkor is fordulatos, eseménydús, jó értelemben véve drámai és izgalmas maradt volna. Így azonban az alkotás végére konkrétan nehéz megérteni, mi is történt és történik. Addig fajsúlyos szálak kapnak ad hoc befejezést, míg kevésbé taglalt dolgok kerülnek hirtelen reflektorfénybe.

A tárgyalótermi drámák kedvelőinek így is érdemes lesz leülniük Az igazság ára elé, mert a kesze-kuszasága és az olykor felesleges drámai megoldások ellenére is szórakoztató marad a sorozat, ami okosan tartja fent az érdeklődést.

A színészi játék kellemes, a karakterek pedig szerethetőek. Noha a képi világ leginkább a 2000-es évek CSI: Miamijára hajaz, remélhetőleg kicsit egyedibbé faragják majd a vizuális világot az esélyesen érkező 2. évadra. Merthogy a sorozat egy igen komoly cliffhangerrel ért véget. Az első nézettségi adatok pedig szintén a folytatásnak kedveznek.

Az igazság ára a Netflix kínálatában érthető el.

Kajdi Júlia

Kajdi Júlia az ELTE-n végezte el a filmes alapszakot, majd az Edinburgh-i Egyetemen a mesterszakot. 2014 óta tagja a ‘tekercsnek. Specializációja a thriller, a krimi és Alfred Hitchcock. Ő a Hírek rovat vezetője.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com