Fókuszban Sorozat

Baljós árnyak – Trónok harca 1. évad

Trónok harca (Game of Thrones)

Trónok harca (Game of Thrones) A televíziózás fogalmát az utóbbi évtizedben sok-sok sorozat tágította különböző irányba, de talán egyik sem tett akkora lépést a szélesvásznon tapasztalt élmények sugárzása felé, mint az HBO szériája, a Trónok harca. Itt az volt a szabály, hogy nincs szabály.

Mostanra talán mindenkihez eljutott a Trónok harca kapcsán az a hír, hogy ebben a sorozatban bizony hullanak a szereplők, mint a legyek. Persze-persze, gondolhatnánk, ilyenek azért szoktak történni máshol is (pl. Abby halála a Vészhelyzetben), mi ebben a nagy szám? Az, hogy itt nem egy szereplő hal meg öt évad alatt, hanem kulcsszereplők múlnak ki hétről hétre.

Az állandó kiszámíthatatlanságot jelentő történetvezetés valójában csak az egyik – noha talán a legszokatlanabb – újdonsága a Trónok harcának, mégha az nem is a sorozatnak, hanem az eredeti regénynek köszönhető. Az alapul szolgáló A tűz és jég dala tervezett hét kötetéből eddig öt kötet jelent meg, melyek együttesen 3-4000 oldalt jelentenek, tehát gyakorlatilag végtelen mennyiségű alapanyag áll az alkotók rendelkezésére.

George R. R. Martin műve ún. low-fantasy, azaz fantasy-elemekkel tarkított, de alapvetően mégis valóság dominálta történet egy párhuzamos világban. Az író szinte minden részletre kiterjedően felépített egy alternatív világot, ami leginkább Európa középkorához hasonlítható. Viszont itt a kelta és germán regékben hallott történetek tényleg megtörténnek, noha azért nem általánosak, csak néhány kiválasztott alak találkozik például mágiával.

Trónok harca (Game of Thrones) Ebben a sötét korban a humanizmus ismeretlen fogalom, az emberiség legtöbb kegyetlenségével vagy torzulásával találkozunk a történet során. Néhány címszóban: rabszolgaság, testvérszerelem, gyerekgyilkosság, emberkínzás, kivégzés. Mindezeket a sorozatban a kábelcsatornákról ismert naturalista formában tárják a nézők szeme elé, éppen ezért aki ezek látványát nehezen viseli, kerülje el nagyívben a szériát, bár kár lenne érte. A fentiek mellett ugyanis a – mágikus elemek dacára mégis domináló – mindennapi életet is hitelesen ábrázolják.

A látványvilág ráadásul a Trónok harcában eléri a moziszínvonalat, bár költségei miatt azért néha láthatóan csínján bánnak vele. Mégis, amikor megjelennek a sárkányok, a rémfarkasok vagy az élőhalottak, akkor a nézőnek tényleg borsózik a háta, mert ilyet eddig tényleg csak moziban láthattunk. Emellett eltörpülhet, hogy a kosztüm és a díszletek is elképesztők, grandiózusak, mégis részletesek, ráadásul az óriási méretűnek ható kontinens különböző tájegységei is megkülönböztethetők, egyediek. Nem is egy várost építettek fel aprólékosan a sorozat kedvéért – nem csoda, hogy végül minden idők egyik legdrágább szériája lett a Trónok harca.

Külön szeretném kiemelni a zseniális és szenzációs főcímet, ami egyszerre lenyűgöző és informatív, hiszen egy dallamos zene mellett vázolja fel ennek a fiktív világnak a térképét, ahol a legfontosabb városok mozgó maketté változnak a kamera közeledtére.

Trónok harca (Game of Thrones) Az első évadban a felsorolt pozitívumok egyszerre ragadják meg a nézőt, akinek így szinte esélye sincs negatívumokon gondolkodni. Azért vannak: egyrészt rengeteg karaktert ismerünk meg, és bizony nem könnyű követni, ki kicsoda, ki kinek az ellensége vagy szövetségese. Sokan közülük hirtelen elhaláloznak, emiatt pedig automatikusan kialakul egy védekező-reakció a részünkről, igyekszünk nem kötődni hozzájuk érzelmileg. A kilencedik rész pedig alapjaiban megingathat sok mindenkit, és teljesen érthető, ha valaki onnantól kiszáll a sorozatból. Az első évad ráadásul leginkább a kedvezőtlen előjelek és események térnyeréséről szól, így inkább a szimpatikusabb karakterek esnek áldozatul, bár a jók-gonoszok felosztás csak erre az évadra értelmezhető.

Nehéz elfogadni, hogy igazán sosem fogunk mindent érteni, mivel a regény maga is nagyon részletes, és érthető módon a hét királyság történelmének kifejtésére képernyőn nincs idő. A hiányzók háttérinfókat persze kezeli a széria, de a varázslatoknál és a vallásoknál már tényleg zavaró az információhiány (és később szerintem méginkább az lesz). Az első évadban viszont még ebből semmi nem látszik, itt még a Trónok harca olyan, mint egy tízórás film – véleményem szerint nézni is úgy a legjobb: nem hétről hétre, hanem az egészet egyhuzamban.

Avatar

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. tothnandor@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..