Sorozat

Egy szoknya, egy köpeny, egy kutya – Batwoman

Politikai aktivizmusnak inkább betudható a Batwoman, mint élvezetes sorozatnak, de sajnos mindkét fronton csúfosan megbukik. Pilotkritika.

Megérkezett az új képregény-adaptáció, mely az anyjuk pincéjében lakó, mocskos negyvenes nettrollok és a szexista, identitászavaros, toxikusan maszkulin férfi kommentelők újabb könnyű céltáblája lett. Szanaszét diszlájkolt előzetes és szüntelen cikizés előzte meg a Batwomant, pedig csupán annyit tett, hogy a népszerű Denevérember gúnyájába egy nőt helyezett el. Hát már ennyit sem szabad megtenni ebben az elnyomó világban?!

Dehogynem, csak nem így.

Mentesít-e egy filmet, ha egy „nemes” ügyet helyez a fókuszba, mint a női reprezentáció? Bizonyosan nem, ha következetlenül, lustán és dilettánsan készítik el. Viszont azt sem lehet kijelenteni, hogy csupán a szexizmus és a macsó-faktor túltengése miatt kritizálják az emberek a Batwomant. Hiszen a Supergirl már ötödik évadjánál tart, Wonder Woman és Marvel Kapitány pedig egyaránt világsikerű produkciók voltak.

A Batwoman azonban nem egy sorozat. Valójában annak tűnik, hiszen a CW Network által gyártott, A zöld íjász univerzumához kapcsolódó történetnek látszik, de ez csak a felszín. A pilot sem akarja egy percig elhitetni a nézőkkel, hogy itt egy filmet fognak kapni cselekménnyel, rétegelt karakterekkel, akciókkal, drámával, érzelmekkel és profi emberekkel a kamera másik oldalán.

A Batwoman egy összefüggő demonstráció, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy „Nők!”. Ennyi, semmi több, de még ezt is elrontja.

Sokan szándékoltan elfelejtik, de a filmtörténelem során már rengeteg női főhős volt képes arra, hogy emlékezetes karakterként megmaradjon a köztudatban – és ehhez még az se kellett, hogy különösebben kihívón öltözzön. Az akcióhősök túlstilizált figuráinál is emlékezhetünk a Kill Bill Menyasszonyára vagy a Csillagközi romboló Starbuckjára – nem voltak kellemetlenek a szemnek, de nem az elsődleges funkciójuk volt, hogy szépen verik vissza a fényt.

A főszereplő dimenzióit azonban az első Batwoman-epizód alapján képtelenek vagyunk látni, de még az esély se nagyon fénylik fel, hogy a klisés megközelítésen túl bármi érdemlegeset is kapunk a jövőben. Kate Kane (Ruby Rose) ugyanis a legfelületesebb leszbikus sztereotípiákat megtestesítő protagonista az ecsethajával, motorjával, tetoválásaival, flegma és humortalan attitűdjével.

A külsőségek mellett a belső sem túl izgalmas.

Gyerekkori traumával küzd, hiszen elvesztette édesanyját és nővérét egy autóbalesetben, ráadásul homoszexualitása miatt a seregből is kicsapták – míg szerelme ugyanúgy maradhatott érdekes módon. Minden vágya, hogy Gotham Cityben szolgáljon édesapja (Dougray Scott) mellett, aki Batman rejtélyes eltűnése után alapított rendvédelmi vállalatot. Ám ő inkább kiküldi a tajgára egy őslakoshoz, hogy az kiképezze, hogyan kell a jég alól kiszabadulni. Elvileg ezáltal az évek során elsajátította azt a tudást, mely tökéletesen megfelelővé teszi őt Gotham védőszentjének – apja azonban így sem szeretné szervezetében látni, mert ahhoz túlságosan félti.

Kate számára tehát a hátrányos megkülönböztetés mindennapos, legalábbis a Batwoman azt akarja, hogy sajnáljuk őt. Viszont rendesen meg se ismerjük, és azt sem érezzük át, miért van szüksége arra, hogy ellopja a jelmezt – ezek a hibák mind betudhatók az eszeveszett tempónak. A nyitóepizód ugyanis szélsebesen halad előre a cselekményben, nagyjából három rész sztoriját tömöríti egybe. Így a legfontosabb építőelemekre annyi idő jut, amennyit egy előzetesben szánnak neki. Cserébe már most olyan fordulatokat lőnek el, melyek akkor ütöttek volna igazán, ha már rendesen megismertük szereplőinket.

A sietség okán a Batwoman egy rendkívül felszínes élmény marad, inkább ipari termék.

Sok filmnél vagy sorozatnál sütjük el a közhelyes gondolatot: „túl sokat akart”. A Batwomanre pont az ellenkezője igaz. Köpedelmes színészi játékot látunk helyként, a dramaturgia jóformán nem létezik, és a megvalósítás nevetségesen gagyi. A CW sorozataiból már megszokhattuk a cosplay-es megjelenést, de ez még azoknál is lejjebb helyezi a lécet.

Emellett nagyobb bűn a vízió hiánya. Már annyira sem különbözik a sorozat az eredeti Denevérember-felállástól, hogy más típusú karaktereket jelenítene meg. Bruce Wayne női verziója mellett találkozunk a várost érthetetlen módon rettegésben tartó Alice-szel (Rachel Skarsten), aki kvázi egy női Joker. Kate édesapja egy új Jim Gordon, és a Wayne Vállalat fekete asszisztense (Camrus Johnson) is egy Alfred-klónként aposztrofálható. Nem látunk semmi eredetit, csupán a kromoszómákkal és a bőrszínekkel variáltak.

https://www.youtube.com/watch?v=5nHX7G6e8cI

Pedig lehetne itt új megközelítés, mert ha egy nő viselné a denevérjelmezt, az biztosan egy másik típusú történetet eredményezne. Az alkotók szerint azonban nem, és lenyomják ugyanazt a torkunkon, csak most szüntelenül pózolnak azzal a magasztos cselekedettel, hogy most egy nőt látunk a szerepben – mintha ezzel bármit is tennének a nők javáért. Nem tesznek semmi szolgálatot, ugyanis Kate Kane nőisége egyáltalán nem jelenik meg a pilotban: maszkulin jegyekkel látták el, így férfikarakterként funkcionál, csak most cickókkal. Ennyit a nagy reprezentációról!

Szécsényi Dániel

Szécsényi Dániel

Szécsényi Dániel a Magazin és Moziban rovat szerkesztője. Kedvencei az életszagú, morális kérdéseket feszegető filmek, a kamaradarabok és az igényes blockbusterek.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya