Sorozat

Cumming of Age – Szuperszex

Rocco Tano feláll az étterem asztalától, előveszi péniszét, elüldöz vele egy idős házaspárt, és ahogy megígérte, mire a többiek tíztől visszaszámlálva nullához érnek, kielégíti önmagát. A keresztelő pillanata ez: az állatból szexgép, Rocco Tano-ból pedig a világ egyik legismertebb pornószínésze, Rocco Siffredi válik a Szuperszex (Supersex) során.

A Netflix legújabb, olasz gyártású szériájának első három része a Berlinale Special nevű szekcióban élhette meg világpremierjét. Miután olvastam a szinopszist és láttam pár képet a filmből – hiába a női író – nem nagyon voltak illúzióim arról, mi vár rám. Mikor Carlo Chatrian, a Berlinale idén leköszönő fesztiváligazgatója a vetítés előtt utolsóként Rocco Siffredit kérte a színpadra, ezzel óriási tapsot és éljenzést kiváltva a közönség egy részéből, nyilvánvaló volt, hogy mi következik most:

a Szuperszex egy siker története lesz, egy szuperhősé, akinek lehet, hogy szembe kell majd néznie démonjaival, de közel sem biztos, hogy magán kívűl mások felé is el fog számolni ezzel.

Dramaturgiáját tekintve azt a mintát követi, amelyet a legtöbb gengszterfilm. Legalábbis az elején, hiszen, amíg a gengszterfilmek a pénz és hatalom világát ugyan csábítónak ábrázolják, antihőseik a végén mégsem kerülhetik el bukásukat. Általában önhittségük, hogy a világ az övék, vesztüket okozza. Feltételezhető, hogy itt máshova lyukadunk ki. Azzal kezdődik ugyan a történet, hogy 2004-ben, Párizsban Siffredi bejelenti visszavonulását, a történet ihletője mégis csak egy mai napig aktív pornófilmes. A bejelentés után még mindenki előtt magáévá tesz egy hostess-t. Ki tudja, miért. Talán, hogy nyomatékosítsa döntését. Vagy, hogy megmutassa nekünk, a sorozat nézőinek, mekkora fenegyerek volt Siffredi. Érdekesebb azonban az a rosszarcú alak, aki itt-ott, Rocco megrökönyödésére felbukkan. A múlt egy kísértete, aki visszarepít minket a kezdetekhez.

Olasz kisváros, napfény, tenger. Fiatal fiúk, akik Rocco Supersex nevű, képregényszerű szexmagazinját lapozgatva fantáziálnak Luciáról, a lányról, akibe mindenki szerelmes.

Ismerős képek, ismerős hangulat, láttuk már Fellini-nél, Tornatore-nál, Sorrentino-nál. Itt kezdődik hát Rocco története, a Szuperszex is.

Mintha itt még lenne valami erotika, meglesett testrészek, valami ismeretlen érzés. Ez azonban gyorsan véget ér, amint megjelenik Tommaso, a rejtélyes báty, akinek eredete homályban marad, hiszen azt suttogják, nem is édestestvér. Tommaso a példakép, aki felfedezi a fiút, és szokatlan nagyságú nemiszervét. A kísértő, aki a papnak szánt kisfiút a bűn útjára csábítja. Rocco narrálása valóban szeretné magát szuperhősként láttatni, akinek eredettörténete szellemi fogyatékos testvére haláláig és a kisvárosban rivalizó bandákig megy vissza. Szerencsére azonban elég gyorsan elhagyja ezt az erőltetett analógiát.

Rocco Tommaso-t követve Párizsban bukkán fel, ahol az alvilágnak kezd el dolgozni és egy furcsa háromszögbe kerül bátyjával és a vágy gyerekkori tárgyával, Luciaval, Tommaso feleségével.

Rocco és Tommaso még ha Tony Montanának is képzelik egy percre magukat, nem uralni, hanem megbaszni akarják a világot,

de csak annyira futja számukra, hogy egy épület tetejéről levizelnek. Valami más is történik azonban: a szexet már nem csak egy széttépett és újra összeragasztott magazin lapja jelentik. Rocco evolúciója, ahogy a vallás és a szexuális fantáziák ellentétében álló kisfiúból állat lesz, akit kéjnők terelgetnek porázón egy szexclub folyosóján. Ahhoz azonban, hogy azzá váljon, akit ma is ismerünk le kell győznie ezt az állatot, nem elég a szexfüggősség, az állandó vágy, és annak folytonos kielégítése, meg kell tanulnia kordában tartania magát. Parancsra produkálnia erekciót és ejakulációt. Ez tehát Rocco eredete, az első három lépése az első három részben.

Amire igazán kíváncsi lettem volna, hogy a sorozat hajlandó-e gondolatokat megfogalmazni, kérdéseket feltenni, vagy akár meg is válaszolni a pornóval mint műfajjal kapcsolatban, vagy a pornófilmek gyártásnak körülményeiről, esteleg hatásáról szexualitásunkra vagy akár társadalmunkra. Ahogyan azonban Siffredi első éveit ábrázolja, illetve ahogy a szexualitás megjelenik ezekben a jelenetekben, óvatosságot és enyheséget sugallnak.

Nincs itt nyoma semmi nyersességnek vagy hitelességnek.

Elkapja tekintetét, mint valami szégyellős kisgyerek. Még ha egyes jelentei be is mutatják az erőszakot és a kizsákmányolást, inkább tűnik mindez ártalmatlan kalandnak. Mintha egy pajzán mesében járnák azon az ondótól csúszós párizsi utcán, és a férfiak nem nők fejét rángatnák a farkukon, csupán rongybabákét. Valami nagyon hamis, leegyszerűsítő, sőt, megalázó ezekben a jelenetekben. Legfőképpen ábrázolásuk miatt. Mintha valami lágy hollywood-i álomvilágban járnánk, mely jóról és rosszról képzeleg, de semmiképpen a valóságról. 2024-ben elvárnám, hogy egy pornószínészről szóló sorozatban (legyen az biográfiai vagy merő fikció) központi témává váljon az emberek kizsákmányolása, megjelenjenek a pronóiparban lévő visszaélések és abúzusok.

A Szuperszex alapvetően egy szórakoztatás céljából készült sorozat, nézhető, de inkább középszerű. A kérdés inkább az, hogy mennyire hajlandó őszintén beszélni. Az első részek persze megjelenítenek problémákat, de egyelőre egy eléggé tévesnek tűnő nézőpontból. Amikor Tommaso – Rocco kérésére – végül úgy dönt, hogy mégsem küldi már kurválkodni terhes feleségét, a jelenet mintha azt sugallná, meg kellene köszönnünk ezt, először Roccónak, hogy kiállt Lucia mellett, aztán Tommaso-nak, hogy jobb belátásra tért. Előbb-utóbb biztos eljutunk majd a démonjaival küzdő Siffredihez is, még talán érdekes is lesz. De

miért érdemes emberek életéről filmeket készíteni, ha nem képesek egy élettörténetet kontextusba helyezni? Megmutatni, hogy miért is releváns mindez?

Chatrian indoklása, hogy miért került be a sorozat a Berlinale programjába elég tömör: mert két fontos dolgot tematizál, mondja, a maszkulinitást és a hatalmat. Hát igen, a kérdés azonban az, hogy hogyan. Várjuk a választ a további részektől.

A kritika a sorozat első három epizódja alapján készült, amelyeket a Berlini Nemzetközi filmfesztiválon láttunk, további cikkeink az eseményről itt. A Szuperszex március 6-tól látható a Netflixen.

Ruprech Dániel

Ruprech Dániel a PTE Filmelmélet és filmtörténet, valamint Esztétika szakán végzett. Egyetemi évei alatt több lapban és filmes oldalon publikált. 2011-ben Berlinbe költözött, ahol jelenleg is él. 2018-tól a berlini Filmakadémia gyártás szakának hallgatója. Filmes munkái mellett az írástól sem tudott elszakadni, 2023-tól jelennek meg cikkei a Filmtekercs oldalán.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com