Sorozat

Az igazság áldozatai – Defending Jacob

Chris Evans kerületi ügyészként egy gyerekgyilkosságot kell feltárjon. A Defending Jacob fordulata azonban, hogy az első számú gyanúsítottá saját fia válik. Az apai szeretet és az igazság harca pedig szép lassan felőröli a férfit. A cikk a minisorozat első három része alapján készült.

Ha létezik sajátosan amerikai műfaj, amit aligha sikerült elhódítania más kultúráknak, az a tárgyalótermi dráma. Az amerikai igazságosság és az ezzel járó öntudat remek kirakata, mikor koppan a bírói kalapács, a bűnös meglakol és győzedelmeskedik a jó. Ám ugyanígy lehetőséget ad az alműfaj arra, hogy a társadalom és az egyének morális állapotát tegye próbára.

Az izgalmas ezekben a krimikben, hogy a néző szívesen azonosul az általa igazabbnak tartott vagy a megszomorított szereplőkkel

– mintha ő is egy lenne az esküdtszék tagjai közül, ítéletet mond. Pedig épp az érzelmi elfogultság az, amit a leginkább kerülni kell az ilyen helyzetekben, hiszen a prioritásaink és preferenciáink elvakíthatnak, és a valódi tényekre alapozott érvelés helyett a szubjektum dönt. Így pedig távolabb kerülünk az igazságosságtól.

Az Apple TV+ sorozatában egy előre megfontolt, különleges kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság nyomozásánál vesszük fel a fonalat. Massachusetts állama Andrew Barber (Chris Evans) kerületi ügyészt kéri fel a vád kidolgozására, aki együttműködik a rendőrnyomozókkal és aktívan részt vesz a folyamatokban. Newton kisvárosát ugyanis egy 15 éves fiú halála rázza meg, akit egy iskolához közeli parkban késeltek agyon. A fokozott nyomás gyors intézkedéseket kíván, ám míg Andrew az ügyben egy látszólag ártatlan pedofilt akar megvádolni, a rendőrség inkább a fiát, Jacobot (Jaeden Martell) tartja gyanúsnak.

Pár apróbb bizonyíték elég is, hogy letartóztassák a srácot, ezzel masszív reflektorfénybe helyezve a családot. Mit okoz ez? Az apa váltig küzd fia ártatlanságát bizonygatva, míg az anya (Michelle Dockery) világlátásán már megjelennek a hajszálrepedések, és itt-ott elbizonytalanodik egy szem gyermekét illetően.

A Defending Jacob több irányból támad.

Családi drámaként egy boldog família legnagyobb megpróbáltatását mutatja be, krimiként a nyomozás apróbb folyamataiba nyerünk bepillantást, tárgyalótermi filmként pedig reflektálásra kényszeríti a szereplőket a saját nézeteiket illetően. A sorozat főképp az édesapa körül forog, akinek nemcsak saját hivatásával kell szembe mennie (és a három rész alapján a jövőben messzire megy fia védelme érdekében), de eltemetett múltjával is el kell számolnia. Az erőszakos viselkedésnek ugyanis van precedense a családfán belül, ez a genetikai humbug pedig még inkább kérdésessé teszi a fiú viselkedését.

A Kódjátszmáért Oscarra jelölt norvég rendező, Morten Tyldum vezényelte le a nyolcrészes sorozatot, ami nehéz témája ellenére nagyon könnyen fogyasztható. A skandináv krimik borús hangulatát átemelte Amerikába: a Nap soha nem süt ki, a szereplők irdatlanul szenvednek, a bűn pedig újabb bűnt generál. A sztorit pedig Mark Bomback szerezte, akinek vegyes-vágott életművében az új A majmok bolygója-filmek mellett olyan gagyik is megtalálhatók, mint A beavatott-sorozat: A lázadó, Az emlékmás-remake vagy a Szex telefonhívásra. És mivel a majmos filmeket sem a szkriptjük miatt szerették elsősorban („Majmok. Együtt. Erős.”), itt is a forgatókönyv az, ami gyengélkedik.

Az alapvető kíváncsiságunk fogja életben tartani a sorozatot, hiszen a karakterek elég sekélyesek.

Chris Evans nonstop aggódik, kollégája (Pablo Schreiber) iránt pedig olyan megmagyarázatlan gyűlöletet táplál, ami néhol nevetséges. Az édesanya csupán édesanya, a nyomozásban résztvevő figuráknak nincsenek tulajdonságaik, a gyerekeknél látszik, hogy felnőttek írták a szövegeiket. A leginkább izgalmas figura a megvádolt fiú kell hogy legyen.

Jacob jó gyerek, legalábbis ezt mondják róla szülei. Azt persze nem tudhatjuk, hogy valóban ő késelte meg évfolyamtársát, nyilván korai is lenne elárulni, de pont a fiú kétes ábrázolása miatt képtelenség eldönteni. Mert ha ő gyilkolt, az eddigi bizonyítékok nem állnak össze – ez a jövőben még változhat. Ha pedig ártatlanul hurcolják meg, akkor felmerül a kérdés: hogy lehet ennyire elcseszett és nyomorult egy gyerek, aki egy ilyen jómódú, szociális és szerető családban nő fel? Jacobbal láthatóan foglalkoznak a szülei, mégis olyan benyomást kelt, mint egy lejövő előtt álló heroinista, aki beesett szemei mögött szüntelenül szorong.

És mivel sok alternatíva nincs a tettes kilétére, a sorozat feltehetően arról szól majd a továbbiakban is, hogy tisztárra mossák a fiú nevét, miközben egyre gyanúsabb dolgok derülnek ki róla és az ügyről. Emellett pedig végignézhetjük a család széthullását, és az apuka kétségbeesett erőfeszítéseit, hogy felmentse gyerekét. Chris Evans és a feleségét alakító Michelle Dockery szerencsére megszolgálják a figyelmünket magabiztos alakításukkal. Többek közt miattuk is tartom érdemesnek befejezni a Defending Jacobot, annak ellenére, hogy a premisszákból kétlem, hogy egy katartikus és maradandó befejezés születne. A lehetőség azonban ott van, hogy húsba vágó és akár tabudöntögető fordulatok jöjjenek. Bár az tényleg kiábrándító lenne, ha mégis a pedofil fickó lenne a hunyó.

Avatar

Szécsényi Dániel

Szécsényi Dániel a Magazin és Moziban rovat szerkesztője. Kedvencei az életszagú, morális kérdéseket feszegető filmek, a kamaradarabok és az igényes blockbusterek.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A sorozatok lényege, hogy nincs meghatározott végük… Ezzel vitatkoznánk!

A 2010-es évektől folyamatosan nő a televíziós és streaming sorozatok száma, köztük pedig az előre meghatározott véggel rendelkező egyévados szériák, vagyis a minisorozatok is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Nem tudod mi a különbség antológia-, mini- és limitált széria között? Akkor ez a te videód!

A VLOGtekercs stábja ebben a hónapban a minisorozatok formai jegyeit és történelmét járja körbe. Számos ismert és kevésbé ismert sorozatpéldával azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy miért éri meg a nézőnek minisorozatot nézni és milyen előnyei származhatnak az alkotónak a minisorozat formátumból.

Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor

Vágó: Énekes Gábor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya