Sorozat

Gerinctelen – Dr. Death

Kevés olyan ijesztő és nyomasztó sorozatot találhatunk mostanság, mint a Dr. Death, pedig még csak nem is horrorról van szó, hanem egy igaz történeten alapuló krimi-drámáról. Viszont épp a valós alapanyagnak köszönhető a ránk váró, megannyi álmatlan éjszaka. A cikk a sorozat első négy része alapján készült.

Egy beteg, súlyos fájdalmaktól szenvedő ember mindig a legkiszolgáltatottabbak közé tartozik. Minél súlyosabb a betegség, annál fontosabb, hogy rendelkezzen két dologgal: reménnyel és az orvosába vetett bizalommal. A Peacock sorozatában megismert pácienseket épp ezektől fosztják meg, sőt, a Dr. Death letaglózó ereje épp abban rejlik, hogy a nézőkkel is kissé ezt teszi, hiszen minden epizód elején emlékeztet rá minket, hogy az itt látottak nem a képzelet szüleményei.

2012 júliusában Dr. Hendersont (Alec Baldwin) kérik fel, hogy végezzen korrigáló gerincműtétet egy friss kollégája, Dr. Christopher Duntsch (Joshua Jackson) páciensén. A rutineljárás során észreveszi, hogy pár nappal korábban olyan súlyos műhibák történtek, melyek aligha lehetnek véletlenek. A nyugtalanító gondolatok csak fokozódnak, mikor kiderül, nem ez az orvos egyetlen végzetes hibákban tobzódó műtéte, sőt, nem ez az első kórház, ahol a betegek megnyomorodva vagy holtan kerültek ki a kezei alól. Sebésztársával, Dr. Kirbyvel (Christian Slater) nyomozásba kezdenek, próbálnak minél több bizonyítékot szerezni, hogy visszavonathassák Duntsch engedélyét.

Csakhogy a kórházakat és a teljes egészségügyi rendszert átható bürokrácia újabb és újabb falakat emel eléjük.

Christopher Duntsch személye tele van rejtélyekkel: az egykor ígéretes és innovatív elképzelésekkel rendelkező sebész valójában nem hogy nagy, valós sikereket nem ért el, de pár hétnél-hónapnál hosszabban egyetlen kórházban sem maradt meg. Míg a két nyomozóvá avanzsált orvos a betegek igazságáért és a megtorlásért harcol, a nézők fokozatosan kapnak képet Duntsch idáig vezető útjáról. A sorozat szinte jelenetről jelenetre váltogatja a különféle idősíkokat. Az egyetemi évek, a gyakornokság, a magánélet és munkakeresés eseményei szinte csigalassúsággal tárulnak fel. Az egyetlen, amiben egyre biztosabbak lehetünk, az Duntsch szándékossága a műtétek során történő kínzásokban, illetve gyilkosságokban.

A Dr. Death alkotói nem kis kihívás elé állították magukat, a mikor egy ilyen megrázó, igaz történetet feldolgozó, sikeres podcast adaptálására vállalkoztak. A valós események legalább annyira ismertek, mint a remek dinamikájú alapanyag, így szükség volt a kreativitásra. A sorozat igazán újító tulajdonsága, hogy a többi sorozatgyilkosokról szóló alkotással ellentétben, itt nem elsődleges cél, hogy a miértekre kapjunk választ. Nem látunk bántalmazó anyát/apát, gyermekkori traumákat… valószínűleg nem is történt ilyen. Sokkal inkább azt ismerjük meg a múltbéli idősíkokból, miként nyert egyre inkább teret a Duntschban élő szörnyeteg. Ahogy Henderson is mondja,

itt sokkal inkább az a kérdés, hogyan úszhatja meg a dolgot.

A nyolc részből álló minisorozat első felének (ami alapján ez a kritika is készült) a két orvos végeláthatatlannak tűnő harca adja meg az ívet. Velük együtt döbbenünk rá mi is, mennyire rendszerszintű a probléma, de míg ez bennük bűntudatot kelt, bennünk, az esetleges elszenvedőkben, kétségbeesést. (A második fele feltehetően már az ügyészség nyomozásáról és a büntetőeljárásról szól.)

De nem csak a téma újszerű megközelítése miatt érdemes nekikezdeni a Dr. Deathnek! A legszembeötlőbb pozitívum a három vezető színész játéka. Joshua Jackson (Dawson és a haverok, A viszony) eddig soha nem volt képes a nagy áttörésre, itt viszont minden rezdülésével és mozdulatával uralja a képernyőt. A szebb napokat látott Alec Baldwin végre újra természetesen és hitelesen alakít egy összetett karaktert,

Christian Slater pedig már-már parádézik a különc orvos bőrébe bújva, miközben mégis kellő mélységet ad a figurának.

Mindenképp ki kell emelni azokat az apró fogásokat is, ami miatt igazán élvezhetővé válik a széria. Rengeteg jelenet játszódik orvosi, tudományos közegben, sok egyenesen a műtőben. Ezek során olyan nyelvezetet használnak, melyeknek – még ha a szavakat külön-külön értjük is – a valódi jelentését laikusként nehezen foghatnánk fel.

A rendezők (három nő: Maggie Kiley és Jennifer Morrison, a továbbiakban pedig So Yong Kim) feladata volt többek között, hogy érzékeltessék az ilyen helyzetek, a cselekedetek és a tehetetlenség súlyosságát, miközben megőrzik a hitelességet. Ehhez pedig érzékletes montázsszekvenciákat, valamint a hangok, környezeti zajok kreatív, stílusosan szólva: húsba vágó használatát hívták segítségül.

Minden egyes epizódot fokozódó feszültség ural, ami alapjaiban határozza meg a sorozat drámai hangulatát, de akkor, amikor már úgy érzenénk, nem bírjuk tovább a terhet, a negyedik rész olyan stílusorgiával vág mellbe, ami az utóbbi évek legnagyobb meglepetését okozta számomra. Ez a váratlan kitérő pedig bőven adott elég lelki muníciót ahhoz, hogy most azonnal nekilássak a Dr. Death második felvonásának.

Nardai Dorina

Wehli-Nardai Dorina a ZSKF szabad bölcsészet, majd az ELTE BTK filmtudomány szakán diplomázott. 2011 óta a Filmtekercs szerkesztőségének tagja. Specializációja a gender témák, a dráma, a krimi, a thriller, valamint a spanyol, francia, német és távol-keleti film. nardaidorina@filmtekercs.hu

Podcast

Hirdetés

Hirdetés