Sorozat

Dr. Number One – House-búcsúztató

Elbúcsúzunk a szociopata dokitól, aki örökre beírta magát a sorozattörténelembe, és egyben boldog születésnapot kívánunk David Shore-nak, a széria első számú forgatókönyvírójának, aki a hónap elején töltötte be 53. életévét (tudjátok, ő az a fickó, akinek a neve a főcímben egy koponya helyén jelenik meg).

Az alaprecept egyszerű volt: fogd Sherlock Holmest, keverd bele a kórházsorozatok világába, adj mellé néhány karakteres mellékszereplőt, végül fűszerezd gazdagon iróniával és humorral. A siker szinte garantált, hiszen Sherlock Holmes népszerűsége 1887-es első megjelenése óta töretlen, sőt, napjainkban a borotvaéles logikájú, kokainfüggő brit nyomozó trendibb, mind valaha. A kórházsorozatok alműfaja pedig szintén komoly rajongói bázist tudhat magáénak. Persze tökéletes recepttel együtt is el lehet bukni. Láttunk már ilyet, nem is egyszer. Ahhoz, hogy a Doktor House ne erre a sorsra jusson, kellett valami, pontosabban valaki, aki hozzáadja azt a pluszt a központi karakterhez, amivel együtt tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy borítékolható a siker: ez a valaki Hugh Laurie volt, akinek az alakításában Dr. House végül azzá az ikonikus figurává vált, akit ma ismerünk.

A sorozat egyik alapjaként nyíltan megjelölt holmesi hagyomány már alapvetően sejteti, hogy az egyes részek egy nem hétköznapi rejtély megoldása körül bonyolódnak, mivel pedig kórházsorozatról van szó, ezek izgalmas orvosi feladványok formájában érkeznek. A Princeton-Plainsboro kórházban a különleges esetek legtöbbször a briliáns képességű, de finoman szólva is érdes modorú, ráadásul Vicodin-függő Dr. House-nál és aktuális csapatánál landolnak, akik azt a rész végére így vagy úgy, de meg is oldják. Ezalatt ráadásul számos emberi, erkölcsi, érzelmi vagy igazsággal kapcsolatos kérdéssel is szembetalálják magukat. Nincs könnyű dolguk, trükkösek a kérdések mind a két vonalon.

Hogy orvostudományi szempontból mennyire igényes a sorozat, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a marburgi egyetem orvosi karán szemináriumi tantárgy lett a filmsorozat elemzése. Ezzel együtt bújtatott gegként azért feltűnik pár olyan betegség is a szériában, ami szerencsére nem létezik, bár nyilván lebilincselő feladat ezeket is kivesézni az említett szemináriumon. Nézőként nyomon követni mindenképpen az.

A morális vonalon hasonlóan izgalmas kérdésekre keresik a választ a szereplők. Gyakran olyanokra, amelyeket időről-időre a nézők is feltesznek maguknak. Ezen a ponton tehát az azonosulás esélye is adott. Másrészt legtöbbször itt nyílik a legjobb lehetőség a színészek számára, hogy megmutassák, mit tudnak. Kivétel nélkül nagyszerű alakításokat láthatunk a fontosabb szerepekben, ennek köszönhetően sokuk számára tekintélyes ugródeszkát is jelentett a Doktor House. A sikert eddig a 13-ast alakító, kivételes szépségű Olivia Wilde tudta a legkedvezőbb szerepekre váltani. A színésznő a sorozatbéli alakítása óta állandó vendége lett a Box Office listáknak.

A már említett okokon túl a vizuális háttér is nagy mértékben hozzájárult a Doktor House sikeréhez. Már a Massive Attack Teardrop című számára anatómiai ábrákat felvonultató eredeti főcím is annyira ütős, hogy 2005-ben Emmy-díjra jelölték a maga kategóriájában. (Sajnos jogi okok miatt az európai csatornákon a főcím alatt a House End Credits című szám volt hallható.) Szokatlan és látványos megoldásokat alkalmaznak a magát a betegséget szemléltető betétek is, amelyekben a kamera egészen különleges útvonalat jár be a páciens testében. A mutatós képsorok minden bizonnyal nagy játékteret biztosítottak a vizuális szakemberek számára, akik ezeket a speciális effektusokat a számítógépes animáció mellett gyakran makettek használatával és motion control fényképezéssel oldották meg.

Mindenképpen meg kell említeni az igényes a zenei felhozatalt is. A nyolc évad alatt elképesztő mennyiségű kiváló előadót hallhatunk a sorozatban; érdemes böngészni a soundtrack-listát. Ezen gyakran találkozhatunk Hugh Laurie nevével, aki, miközben forogtak a sorozat részei, Let Them Talk címmel egy kifejezetten kellemes blues albumot is megjelentetett.

Az 53 esztendős Hugh Laurie azonban, túl 176 rész forgatásának fáradalmain, pihenésre és a családi élet örömeire vágyik. Többek között ez az oka annak, hogy májusban leforgatták az utolsó epizódot a Doktor House-ból. A sorozat 2005 és 2008 között a tíz legnézettebb amerikai tévéműsor között szerepelt, és további 66 országban, köztük Magyarországon került fel az adáslistákra. Számos más díj mellett nyert két Golden Globe-ot és négy Emmy-t is. Végül, de nem utolsó sorban: 2012-ben a Guiness rekordok könyve szerint 81 millió nézővel a világ legnépszerűbb televíziós sorozata volt.

Mlinárik Mariann

Mlinárik Mariann az ELTE-n szerzett MA diplomát filmelmélet és filmtörténet, illetve történelem szakokon. Érdekli a streaming platformok világa. Szívesen készít interjúkat. Szabadidejében fotózik, néhány képe az oldalon is látható.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!