Sorozat

 „Miért tennéd tönkre a barátságunkat öt perc miatt?” – Elkapni és megölni: A podcast kazik

Az Elkapni és megölni: A podcast kazik című dokumentumfilm-sorozat végigvezet minket azon a nehézségekkel és véletlenekkel teli úton, amely elvezetett a Harvey Weinsteint leleplező cikkek megjelenéséig. A sorozat a folyamat bemutatásán keresztül élesen rámutat a szexuális bántalmazások, a hatalommal való visszaélések rendszerszintű beágyazottságára.

Ronan Farrow egyike volt azon újságíróknak, akiknek köszönhetően 2017 októberében a The New Yorker valamint a The New York Times felületein a nyilvánosság számára is napvilágra kerültek Harvey Weinstein több évtizeden keresztül elkövetett szexuális bántalmazásai. Ez a pillanat tekinthető a #MeToo-mozgalom kiindulópontjának, amely számos országban ráirányította a figyelmet a többségében nőkkel szemben elkövetett szexuális visszaélésekre. Farrow 2019-ben megjelent Catch and Kill: Lies, Spies and a Conspiracy to Protect Predators című könyvében egyrészt részletesen dokumentálta a nyomozás folyamatát, másrészt

szálanként felfejtette azt a különböző érdekek mentén sűrűn szőtt kapcsolati hálót, amely annyi ideig betakarta az elkövetőket és elhallgattatta az áldozatokat.

Az Elkapni és megölni: A podcast kazik (Catch and Kill – The Podcast Tapes) dokumentumfilm-sorozat részben ennek a könyvnek a mozgóképes adaptációja. Ahogy a két évvel ezelőtt bemutatott Weinstein botránnyal foglalkozó Untouchable esetében, úgy itt is a tartalmon lesz a hangsúly, nem pedig a kreatív filmnyelvi megoldásokon és sajátságos vágástechnikák használatán. A hat részes sorozat minden egyes epizódja általában egy hosszabb interjút tartalmaz, amelyet Ronan készített szerkesztőkkel, újságírókkal, Weinstein áldozataival, tévés producerekkel és egy Igor nevű kémmel.

Ezek a beszélgetések ugyanúgy épülnek fel: Ronan egy stúdióban vagy skype-on keresztül beszélget interjúalanyaival, amelyet vagy egy kamera kijelzőjén, vagy premier plánból láthatunk. A történetben viszonylag sok, nálunk kevésbé ismert közszereplőre hivatkoznak, amely olykor megnehezíti az események követhetőségét, az egyes interjúrészletek összekapcsolását. Sajnos sokszor annyira ötlettelen a kivitelezés, hogy

egy idő után felmerül a nézőben az önpromóció gyanúja.

Mintha Ronan könyvét nem véletlenül helyezték volna el jól látható helyre, gerinccel kifelé fordítva a kelleténél kicsit több képkivágatban.

Mindezek ellenére a sorozat nem válik erőtlenné. Az időnként felhangzó instrumentális zenei aláfestés kifejezetten jól illik a sokszor feszültséggel teli képsorokhoz, hangulatában pedig megidézi a The Thin Blue Line karcos, hideg, elektronikus hangzását. Az Elkapni és megölni elsősorban nem azzal foglalkozik hol, mikor, milyen jellegű bántalmazásokat hajtott végre az egykori filmproducer, az interjúalanyok többségét sem az áldozatok alkotják. A sorozat ijesztő látleletet ad arról a szövevényes, rendszerszinten beágyazott működésmódról, amely néhány héttel ezelőtt szabadlábra helyezte a több tucat nőt megerőszakoló Bill Cosby-t.

A sorozat címének jelentése újabb rétegét adja ennek a szervesen építkező rendszernek.

Az „elkapni és megölni” azaz „catch and kill” kifejezés egy olyan módszerre utal, amelynek a lényege: legális eszközökkel megakadályozni, hogy egy adott személy nyilvánosságra hozzon olyan igazságokat, amelyek egy másik félre nézve károsak lehetnek. Vagyis egy adott újságot felbérelnek, hogy férkőzzön bizalmába az érzékeny információ birtokosának, keltse azt a látszatot, hogy segíteni akar rajta, és kössön vele titoktartási szerződést, amely kimondja egyedül az újságnak van joga feltárni a történetét.

Miután eltulajdonították (catch) a történetet, a jóhiszemű fél számára sokszor észrevétlenül, aljas módszerekkel, örökre elsüllyesztik azt (kill), a nyilvánosságra hozás helyett. A módszer csak még inkább megerősíti azt az egyébként több helyről sugalmazott visszajelzést, miszerint az áldozatok szava értéktelen. Emellett csorbítja a hitelességét, az ideális esetben a mindenkori hatalommal szemben kritikus újságírás intézményének.

Többször fény derült már arra, hogy Weinstein visszaélései nyílt titoknak számítottak Hollywoodban.

A szakmabeliek azonban ahelyett, hogy érdemben felemelték volna a szavukat, amikor csak tehették nyilvános köszönőbeszédeikben egymásra licitáltak abban, ki tud jobban hozzádörgölőzni az egykori filmmogulhoz. A sorozatból kiderül, hogy Weinsteint már 98-ban feljelentette az egyik asszisztense szexuális zaklatás miatt, az ügyvédek munkájának és a férfi kapcsolatainak köszönhetően azonban gyorsan eltusolták az ügyét. Egymás cinkos takargatása miatt jelent meg Farrow cikke is az NBC helyett végül a The New Yorkernél, ugyanis az NBC akkori vezetőjének szexuális zaklatásairól Weinstein tudomást szerzett, titoktartásáért cserébe pedig azt kérte Matt Lauertől, hogy ne közöljék Farrow cikkét.

Az Elkapni és megölni megvalósítását tekintve biztonsági játékos, a jól bejáratott, könnyen dekódolható beszélőfejes technikát, archív videófelvételeket, színészekkel újrajátszott jeleneteket és sablonos, sokszor megismételt, olykor témaidegen vágóképeket alkalmaz. Ettől még fontos alkotás, ugyanis olyan releváns összefüggésekre mutat rá, amelyeknek tudatosítása, talán egy lépéssel közelebb vihet ennek a rendszernek a felszámolásához.

Az Elkapni és megölni: A podcast kazik július 13-án debütál az HBO műsorán.

Varga Dóra

Varga Dóra jelenleg az ELTE filmtudomány képzésének mester szakos hallgatója. Több éve foglalkozik filmkritikaírással, érdeklődési területe a feminista filmkritika valamint a filmzene elmélete, azok kortárs tendenciái. Különösen kedveli az amerikai függetlenfilmeket, a távol-keleti filmeket, a stop-motion animációkat és az európai művészfilmek bizonyos vonatkozásait.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés