60 részes napi sorozat, egyenként 45 perccel – komoly vállalás, amibe könnyen beletörhetett volna a VIASAT3 bicskája. A 200 első randi azonban minden hibája ellenére is szerethető lett – nem csoda, hogy jön a folytatás. Évadkritika.
Felajánlkoztam, hogy megnézem a 200 első randi első részét egy pilotkritika kedvéért – álmomban nem gondoltam volna, hogy hatvan részre szegez majd képernyő elé egy magyar romkom. Tény, hogy a széria kétharmadánál úgy éreztem, sok az a hatvan rész, de a bűbájos karakterek kedvéért végigverekedtem magam az első évadon, mely
a magyar sorozatgyártás történetében sok tekintetben volt úttörő.
A széria a spanyol Ciega a Citas telenovella alapján készült, szerencsére a magyar viszonyokra finomhangolva. A történet a rádiós Lucát (Gáspár Kata) követi, aki igazi „egy közülünk” lány, súlyfelesleggel, idegesítő családdal, munkahelyi kihívásokkal. Egy anyjával (Pápai Erika) kötött fogadásnak köszönhetően randizni kezd, hogy megtalálja élete párját, akivel elmehet húga (Kovács Panka) esküvőjére. Ezt eléggé megnehezíti, hogy titkon epekedik a rádió sztárja, Félix (Kékesi Gábor) iránt. Még szerencse, hogy feltűnik a színen a sorozat Mark Darcyja, Márk (Mészáros András) – akivel (SPOILER) egy évad alatt sem sikerül összejönnie.
Mit mondhatnánk, a végkifejlet gyakorlatilag már az első részben borítékolható volt, de úgyis az a lényeg, hogyan sikerül odáig eljutni. Móré Annamária, a sorozat kreatív producere úgy nyilatkozott, hogy mind a 120 rész elkészült már a forgatás kezdete előtt – az első évad jó fogadtatásának köszönhetően hamarosan azt is megnézhetjük, milyen fordulatokat szántak az alkotók a második etapra. Az írók – egy kisebb sereg – mellé négy direktort válogattak: Fazakas Péter, Ipacs Gergely, Koblicska Örs és Lóth Balázs dirigálta az epizódokat.
A széria legnagyobb gyengesége, hogy olyan, mint a rétestészta, húzzák az ember agyát. Hatvan – pláne, miután berendelték a második évadot, százhúsz – rész határozottan túl sok, amit valódi tartalom nélkül nehéz kitölteni. A széria első kétharmada a karakterek felépítésével, a belső dinamikák felvázolásával remekül eltelik, szépen alakul a főhősnő körüli szerelmi háromszög is, hogy aztán egy hirtelen jött váltást követően kifújjon a szufla. A sorozat alkotói új karaktereket hoztak be, elhanyagoltak több megkezdett szálat is és határozottan szappanoperás elemeket dobtak be az addig alapvetően intrikáktól és nagy drámai fordulatoktól mentes történetbe.
A szappanoperás érzetet erősítették a low budget elemek is:
ennyi üres bögréből emberek még nem kávéztak, ennyi matricás tetkó még nem kavart vihart a biliben, és ennyi nappali fénynél tartott buliban még nem hallgatott el mindenki, amikor a hőseink beszélgettek. Bízom benne, hogy a második évadra sikerül nemcsak ezeket a buta hibákat orvosolni, de visszatalálni az eredeti hangnemhez is, mert ha összejön, a 200 első randi tényleg üdítő színfoltként vonulhat be majd a magyar televíziózás történetébe.
Mert bizony van mire büszkének lennie. Nem tudok még egy olyan magyar szériát, ami ennyire felvállaltan végezne érzékenyítő munkát. Nem egyszerűen megjelennek LMBTQ karakterek, de a főszereplők között is találunk meleget, ami azért valljuk be, nem szokványos idehaza. Terítéken van a hetero-, a homo-, a bi- és a transzszexualitás, mégpedig a lehető legtermészetesebb módon – ahogy az életben is lennie kellene. Ráadásul mindez nemcsak színház: a Rozinát alakító Novák Angéla maga is transznemű – a karakter megjelenésével rögtön ellepték a bulvársajtót az ezt kommentáló cikkek, ami önmagában is már érzékenyítő hatású. Nemcsak a szexualitás, a családi modellek is mérlegre kerülnek: a leghagyományosabb felállástól egészen a patchwork családokig, az önállósodott szingli léttől a háztartásbeli szerepkörig mindenféle megoldást egyenrangú mintaként villant fel a sorozat.
A széria másik erőssége a csodálatos szereplőgárda.
Nagyon nehéz kiemelni néhány nevet csak, hiszen szinte mindenki brillírozik. Az idősebb generációból Pápai Erika, Trokán Péter, Szerednyey Béla és Sajgál Erika is lubickol a maga szerepében, de nem lehet panasz a fiatalokra sem. Nincs harmincas lány, aki ne tudna azonosulni – vagy irigykedni – Gáspár Katára, egyszerűen tökéletes választás volt Luca szerepére. Az érte harcoló duóból ezúttal színészileg Kékesi Gábor áll nyerésre, de mindkettőjüket zsebre teszi Járai Máté, aki anélkül hozza a széria legszerethetőbb figuráját, hogy a melegekről szóló közhelyekből táplálkozna.
https://www.youtube.com/watch?v=X8WIvKr6USU
Szintén üdítő volt a komolyabb musical szerepeiről híres Sándor Pétert a kigyúrt teste alatt érző szívet rejtő sportriporter szerepében látni. Ugyancsak csodálatosan érzékeny alakítást nyújt Sárközi-Nagy Ilona, aki a mind a magánéletében, mind a munkájában választóvonalhoz érkező producert játssza. Ilyen csapattal egyszerűen az ember szinte minden hibát hajlandó elnézni – hozzáteszem, nem további hatvan részig. De bizakodó vagyok, ez akár még jó is lehet, mert a 200 első randi teljesíteni tudta azt a küldetést, amit neki szántak: igazi feel good sorozat lett.
