Sorozat

Ez a szörny nem rág meg, inkább felemészt – Az essexi kígyó

Az 1840-es években, a szeles angliai partokon Kate Winslet egyedülálló nőként fosszíliák után kutat Francis Lee Ammonitájában. Ezt teszi Claire Danes is Az essexi kígyó című sorozatban, hogy a tudományok iránt elkötelezett nőként választ találjon arra, létezik-e az a rejtélyes víziszörny, ami rettegésben tartja a helyieket.

A minisorozat főhőse, miután kiszabadul egy bántalmazó kapcsolatból, a tudományba és a baljóslatú ügybe kapaszkodva próbál rátalálni útjára egy számára egészen új, szabad világban. Cora Seaborne (Claire Danes) beteg férje halálát követően, orvos barátja, Luke (Frank Dillane) bíztatására visszatér régi szenvedélyéhez, a kövületek tanulmányozásához.

Miután eljut hozzá a hír, hogy egy essexi faluban egy földrengést követően a helyiek attól félnek, hogy a földmozgás felébreszthetett egy mitikus víziszörnyet, úgy dönt, felhasználva saját ismereteit, kisfia, illetve a fiú dadusa, egyben a nő legjobb barátnője, Martha (Hayley Squires) oldalán Londonból odautazik, hogy az állat után kutasson. A falu lakóinak fogadtatása és az ottani események azonban felforgatják életét.

A Sarah Perry azonos című regénye alapján készült kosztümös minisorozat ugyanúgy az 1890-es években játszódik, mint a Guy Ritchie-féle Sherlock Holmes, amelyben a híres detektív és társa, Watson feltételezett rituális gyilkosságok és fekete mágia ügyében nyomoznak. Egy olyan korban, ahol a rohamosan fejlődő tudományok mellett az embereknek utat kell találniuk hit és racionalitás között.

essexi kígyó

Ez adja a hatrészes széria gondolatiságának két pillérét, amit egyben két helyszín, az essexi falu és London képvisel. Amíg a kis közösség tagjai a hitükben bízva és papjuk, Will Ransome (Tom Hiddleston) iránymutatásait követve próbálják feldolgozni a tragikus eseményeket, illetve megoldást találni, addig a nagyvárosból érkező Cora tudományos magyarázatot keres.

A falusi környezetben megteremtett dinamikák, a közösség íratlan szabályai és a kívülállóként érkező Cora konfliktusából nagyon izgalmas helyzetek születnek. Ahogyan Juliette Binoche a Csokoládéban, vagy Bartosz Bielenia a Corpus Christiben egy zárt közösség tagjaival kerül szembe, úgy ez történik a sorozat főhősével is.

Mindez azonban háttérbe szorul, amikor a falut megrázó tragédiákra való válaszkeresés és a lénytől való rettegés helyét átveszik a karakterek között egyre erősödő konfliktusok.

Ennek alapja egy kusza szerelmi sokszög, centrumában Corával. Miután a nő találkozik a falu jóképű, ám házas tiszteletesével, Willel, egyre kevésbé tudják leplezni környezetük előtt, hogy vonzódnak egymáshoz.

Az essexi kígyóban a misztikus horror elemei keverednek a viktoriánus korabeli melodrámával, aminek a középpontjába a karakterek belső változásai és a már említett szerelmi sokszög áll. Ugyan a mitikus állat körüli bonyodalom és a szerelmi sztori teljesen megférne egymás mellett, az átmenet, ahogyan az egyik helyét átveszi a másik, nem zökkenőmentes. Túl nagy a kontraszt az első epizódok (elsősorban külső) feszültsége és az évad második felének (belső) konfliktusai között.

A sorozat másik gyenge pontja, hogy elveszik a mellékszálakban. Ilyen például Luke sikereinek bemutatása új módszerekkel kísérletező sebészként, vagy a szocialista Martha, aki aktivistaként azért küzd, hogy jobb lakhatáshoz juttassa London szegénynegyedeinek lakóit. A két példa abból a szempontból előnyére válik a sorozatnak, hogy mindkettő hozzáad világához. Ahogy az orvostudomány fejlődésének bemutatása segít abban, hogy felvázolja a rohamos változást, addig a fiatal nő erőfeszítései során jelentős társadalmi problémák kerülnek fókuszba. Ugyanakkor kevesebb idő jut a fő konfliktus kibontására, ami az utolsó epizódban igazán tapasztalhatóvá válik: nincs idő elmerülni bizonyos érzésekben, helyzetekben.

Naturalista képi világának nagy szerepe van a széria erőteljes, baljós hangulatának megteremtésében.

A két fő helyszín közül kiemelkedik az essexi falu, ami zordságával, a víz közelségével, a világító, különböző színekben pompázó éggel és a barázdált földdel különleges atmoszférát kölcsönöz.

Remek a szereposztás, kifejezetten izgalmas, karakteres arcok bukkannak fel a falu lakói között. Claire Danes már jó párszor bizonyította, milyen sokféle arcát tudja mutatni – például a Homeland bipoláris CIA ügynökeként vagy a Temple Grandin autizmussal élő tudósaként. Ezúttal egy egyszerre szenvedélyes és racionális nő, aki egy kibillent állapotban próbálja megtalálni egyensúlyát. A Marvel-filmek Lokija, Tom Hiddleston hiteles az érzéseivel küzdő pap szerepében, akire nagy teher nehezedik a közösségét és magánéleti problémáit is beleértve. Claire Danes-szel megvan köztök a kémia, ugyanakkor összeköti őket az is, hogy mindketten kilógnak a kis közösségből.

Az essexi kígyóban nem csak Cora és a másik két fontos női karakter, Martha és a pap felesége, Stella (Clémence Poésy) miatt meghatározó a női szemszög, hanem az alkotók személye miatt is. A Sarah Perry könyve alapján készült munkát Clio Barnard (Ali & Ava, Az önző óriás) jegyzi rendezőként és Anna Symon (Deep Water, Mrs. Wilson) forgatókönyvíróként. A sorozatot a női sorsok fűzik össze, egyediségét pedig az adja, hogy sok ötletet, hangulatot, és értelmezési réteget ötvöz, ez azonban a történet egészét nézve, elvesz erejéből.

Az essexi kígyó az Apple TV+ szolgáltatóján elérhető.

Kalmár Lalita

Kalmár Lalita az ELTE bölcsészkarán végzett filmszakon, majd később filmírást tanult a METU művészeti karának mesterszakán. Írt kisjátékfilmet, sorozatot, dolgozott színészekkel filmben és színházban egyaránt, a filmkészítés gyakorlatába is belelátott. Szakdolgozatában a bollywoodi film műfaji sokszínűségét vizsgálta, emellett nagy rajongója a szerzői filmnek, illetve a szerzői életutak feltérképezésének.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!