Sorozat

Játékos disztópia – Fallout

Különösen abszurd és véres módon hozza el az apokalipszist a Fallout, miközben folytatja a videojátékokból készült adaptációk jól menő sorát.

A cikk a sorozat első négy epizódja alapján készült.

Megtört az átok? Bizonyára többekben motoszkálhat ez a kérdés az aktuális videojátékokból készült filmek és sorozatok láttán, amelyek nemcsak anyagi vagy nézettségi sikereket, de már kritikai elismerést is szereznek. Sokat kellett várni, hogy a bizonyos mértékben a filmet (az interaktivitás segítségével) meghaladó médium egy másik réteget is megszólítson – hiszen nem lehet mondani, hogy a gamer közösség ne lenne eleve óriási. Most azonban a The Last of Us, a Super Mario Bros. – A film, vagy akár a Halo bizonyítja, hogy minden stúdió igyekszik valamelyest ráülni erre a hullámra, amit a videojáték-adaptációk keltettek. Bemutatkozott az Amazon Prime is, amely a Bethesda Studios több évtizede futó brandjét, a Falloutot ültette át tévésorozattá – ők emellett az istengyilkolós God of Wart készülnek feldolgozni.

Egy igazán hatásos jelenettel kezd az első epizód,

amelyben elmesélik, miként jött el a vég Cooper Howard (Walton Goggins), a hollywoodi westernszínész szemszögéből. A Fallout ugyanis egy olyan alternatív történelmet ír, ahol a hidegháború nem sokáig maradt hűvös, és végül igenis ledobták Amerikára az atombombákat. Piszok drámai indítás, látványos képekkel és székbe szögező rémülettel – majd éles váltás kétszáz évvel későbbre. Megjelenik Lucy (Ella Purnell), aki világéletében a Föld alatt élt, a szuperbiztonságos bunkerben, és egyfajta utópiaépítő agymosásban tengeti mindennapjait, képezi magát, miközben áhítozik egy vőlegény után. A hangulat parodisztikussá válik, ahogy láthatjuk, milyen elmebörtönben tartják magukat a jóságos népek, akik a bolygó felvirágoztatására törekszenek. Később megismerünk egy fiatal katonát, Maximust (Aaron Moten), aki kemény kiképzés és döntések árán juthat el oda, hogy a páncélos lovagalakulat tagja lehessen. Ennek a szálnak a jellege ismét komolyabbá válik.

Fontos volt leírni, miként nyit a sorozat, amelynek első három epizódját az a Jonathan Nolan rendezte, aki a Westworldöt is összehozta, és megannyi Christopher Nolan film írója volt. Itt most nem ragadott Microsoft Wordöt, de láthatóan nagyon nehezen tudta egyben tartani ezt a szerteágazó építkezést. A Fallout ugyanis nem egy olyan univerzum, amelyet a néző szinte egyből képes megérteni és átlátni – példaként hozhatnám a Harry Pottert, A Gyűrűk Urát, vagy akár a szintén posztapokaliptikus vonalra épülő Mad Maxet, ahol kb. a kezdetekkor világosak lehetnek az univerzumának határai. Itt ugyanis szinte akármi megtörténhet: furcsa és válogatottan ocsmány lények lepik el a felszínt, emberek több évszázadokat élnek túl orr nélküli szörnyetegként, aztán a sci-fi elemekről és a disztópia népének viselkedéséről nem is beszéltünk még.

Pont olyan, mint egy RPG-videojáték: minden sarkon új meglepetés várja azt, aki bemerészkedik kapuin.

A szerepjátékok lényege, hogy a játszható karakter különböző küldetéseket vesz fel, miközben begyűjti a szükséges fegyvereket, tárgyakat, kiegészítőket, fejleszti képességeit, így minél nagyobb kihívásokkal tud szembenézni. Lucy is pont ezen a folyamaton megy végig. A kezdetben naiv és túlságosan is jóindulatú, optimista lány, miután kimászik a menedékéből, és megismerkedik a nukleáris apokalipszist követő sivársággal, folyamatosan új szereplőkkel (kvázi NPC-kkel) találkozik, akik feladatokat rejtenek számára. Lucy útját így keresztezi a különböző kasztból származó Maximus, valamint Cooper is, aki az atomcsapás hatására egy fertőzött pisztolyhős „kísértetként” rója a poros vidéket.

A három főszereplő is bizonyíték arra, hogy a Fallout nem a fekete-fehér jellemábrázolásban gondolkodik.

Maximusnak még saját barátja fizikai bántalmazása is megfordul a fejében, csak azért, hogy szabotálja előléptetését. Példaképe, a hős Titus lovag helyére pedig szemrebbenés nélkül beugrik, miután az szerencsétlen módon kikerül a képből. Cooper pedig már csak árnyéka régi önmagának, és semmilyen erőszakos cselekedettől vagy komplett mészárszékektől nem riad vissza céljai elérése érdekében. Ha Lucy túl akarja élni, kénytelen alkalmazkodni: a sorozat fő kérdése végül ez lesz, hogy meddig lehet elmenni a személyiség integritásának megőrzése érdekében. A földi pokol mindenképp megtöri az embert?

A kezdeti hangulatingadozás az évad közepére már lenyugszik, és izgalmas, fordulatos kalandok irányába vezeti a szereplőket. Az Amazon másik sikersorozata, A fiúk juthat eszébe azoknak, akik belepillantanak a Falloutba: a komoly téteket jelentő események sokszor röhejes és elképesztően brutális jelenetekben kulminálnak. A széria tele van polgárpukkasztó poénokkal, amelyben az állatokkal való közösülés, a nyomor legkülönbözőbb formáinak megjelenése vagy egy önkénytelen szervdonor-intézmény is megjelenik. De ugyanez a sorozat az, ami meglepően könnyedén kezel egy fél szemére megvakított terhes nőt, különböző jószágok váratlan lemészárlását vagy az ártatlan hős megcsonkítását. Kell egy bizonyos gyomor, hogy az ingerdömpinget befogadja, de kétségtelenül rá lehet hangolódni a frekvenciájára. Az eseményeket pedig az ’50-es évek válogatott és modoros slágerei festik alá, tekintve, hogy a Falloutban ott megállt a történelem.

A Fallout fokozatosan fedi fel saját univerzumát, amely egy meglehetősen nihilista álláspontot képvisel. A Földnek annyi, a megmaradt emberek pedig saját simlis életmódjuk nyomán igyekeznek túlélni: mindenkinek van vaj a fején,

az alvilág így a felszínné válik, a felső tízezer viszont a föld alatt kénytelen berendezni álomvilágát.

A sorozat jelzi, hogy a különbségek a gombafelhőket követően is megmaradnak, viszont az erőviszonyok teljesen megváltoztak. Megfordult a hierarchia, hiszen a gazdag réteg (a korábbi állandó túlélő) most már jóval kiszolgáltatottabb a jelenlegi viszonyokban, még akkor is, ha megvédi magát a bunkerekben bármiféle radioaktív fertőzéstől. Érvényesülni viszont nem tud az új játékszabályokkal, csak minél távolabb tartja magát a problémáktól. A radioaktivitás így egyfajta érintkezéssé válik magával a bűnnel és a valósággal. Aki ezt meg akarja úszni, rögtön ember- vagy állateledel lesz, jobb esetben pedig lepuffantják, és eladják a testrészeit.

A szintén disztópikus The Last of Us kisebb változtatásokkal, de egy az egyben ültette át az alapjáték sztoriját. Jóformán az átvezető videókat nézzük meg a játék nélkül. A Fallout nem követte el ugyanezt a hibát: itt az univerzumban helyeztek el korábban sosem látott szereplőket, így sorsukat nem írták meg előzetesen egy másik platformon. A Fallout tehát a játékos közönségnek is szolgál újdonságokkal, és képes a videojátékos mechanikát működő filmes narratívába helyezni. Karakterei rétegeltek, világa pedig, bár egy óriási katyvasz, pont ezért rejt rengeteg felfedezni valót.

A Fallout az Amazon Prime streaming-szolgáltatón elérhető.

Szécsényi Dániel

Szécsényi Dániel 2017-ben csatlakozott a Filmtekercs szerkesztőségéhez, 2018 és 2022 között szerkesztőként segítette a lap mindennapi működését. Bár celluloid-mindenevő, kedvencei a morális kérdéseket feszegető filmek, a kamaradarabok, az igényes blockbusterek, emellett szenvedélyes katasztrófaturista is, így nincs olyan egy-kétpontos film, amely ne keltené fel az érdeklődését.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com