Sorozat

Egy modern leszbikus klasszikus formában – Gentleman Jack

A BBC és az HBO bátornak mondott új sorozata, a Gentleman Jack az első modern leszbikus naplójából készült – és ami mintha kicsit megkésve érkezett volna.

Tóth Nándor kollégám a Beach Rats kapcsán osztotta a melegfilmeket három csoportba – e szerint a melegekről vagy kifejezetten melegeknek szánt filmek készülnek vagy a melegekhez és heterókhoz egyaránt szóló, a zsáner határain túlmutató univerzális üzenetet közvetítő alkotások, vagy olyan filmek, ahol a melegek egy elnyomott csoport tagjai, és a film a társadalmi kirekesztés ellen száll síkra.

Ez a beosztás nagy valószínűséggel a szélesvásznon még ma is megállja a helyét, de ha végigtekintünk az utóbbi években nagyon gyakran elsősorban a Z-generációt megszólító kisképernyős youngster tartalmakon, határozott elmozdulást láthatunk: a meleg – és más LMBTQ – karakterek már nemcsak a hetero romantikus történetben szereplő főhősnő legjobb barátját alakíthatják, hanem történetük – beleértve a magánéletük alakulását is – saját jogon szerepel és legalább akkora hangsúlyt kap, mint hetero társaiké.

Remek példa erre az éppen záróévadját futó Netflix-sorozat, a Shadowhunters – A végzet ereklyéi, ahol az egyik leghangsúlyosabb történetszál egy meleg árnyvadász és varázsló szerelmét követi. Szerencsére nemcsak tengerentúli példát látunk – idehaza a 200 első randi tett sokat az érzékenyítésért, meleg, leszbikus, sőt transzgender karaktert is felvonultatva. Ez a két kiragadott példa is jól reprezentálja az egyébként minden szinten megfigyelhető elmozdulást: a sorozatok világa – és ez kifejezetten igaz a Netflixre –

ma már nagyon komolyan veszi, hogy kellőképpen reprezentálja az LMBTQ közösséget is.

Na de mi köze van mindennek az idehaza az HBO-n debütáló új szériához, a Gentleman Jackhez? A sorozat az első modern leszbikus naplójából készült, és minden része történelmi tényen alakul: Anne Lister (Suranne Jones) 1832-ben, sokévi utazgatás után tér vissza Halifaxbe, ahol úgy dönt, felvirágoztatja ősi otthonát, Shibden Hallt. Nyilvánvaló lépés lenne a részéről férjhez menni és a munka dandárját leendő urára bízni – csakhogy a hölgy a nőket szereti, és esze ágában sincs még látszatházasságot sem kötni.

Kétségkívül témánál vagyunk, a kérdés már csak, hol is helyezkedik el Sally Wainwright sorozata a fenti koordináta-rendszerben. A BBC mindig is a minőség zálogát jelentette, s bár nem egyszer járt maga előtt modernitásban is – gondoljuk csak a Sherlockra vagy a Lutherre –, a klasszikusok adaptálásában gyakran éppen hagyománytisztelő megközelítése miatt jeleskedett.

A Gentleman Jack éppen ez utóbbiak világát idézi: mind humorában, könnyed stílusában, mind konfliktuskerülő témafelvetésében.

Az első részt semmiképpen nem nevezném bátornak: megismerjük – az egyébként annyira nem is nagyon szerethető – Anne Listert, és szembesülünk vele, hogy a viktoriánus Angliában bizony nem egyszerű, ha az ember a saját neméhez vonzódik. Amikor a kisasszony úgy dönt, maga szedi be a bérleti díjat, a város és a család is felzúdul – mai fejjel azonban kicsit nehéz nem viharnak látni mindezt a biliben. Pláne annak függvényében, hogy az alkotók nem is helyeznek túl nagy hangsúlyt arra, hogy Lister helyzetét valóban súlyosnak állítsák be. A nő drámája szerelmi csalódásából, nem pedig szexuális beállítottságából fakad elsősorban – pedig jó találati eséllyel feltételezhetjük, hogy a valóságban az ábrázoltnál keményebb reakciókat váltott ki a címszereplő.

Vitriolos megjegyzések, közepesen izgalmas (vagy unalmas) cselekmény, viszonylag egyszerűen felrajzolt viszonyok és elég felületesen ábrázolt karakterek – itt tart az első rész után a Gentleman Jack. A sztoriban rejlő lehetőségeket a széria egyelőre csak kapirgálja; kérdés, hogy a további hét rész során beváltja-e ígéreteit és – némi képzavarral élve – tökösebben nyúl a témához. A BBC egyébként nem először mesél a hölgyről: 2010-ben az Anne Lister titkos élete (The Secret Diaries of Miss Anne Lister) című életrajzi filmben Maxine Peake alakította Listert, ugyanabban az évben pedig a csatorna még egy doksit is készített róla Revealing Anne Lister címmel. Júniusra azt is tudjuk majd, melyik verzió tette a legjobban.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. kataorsolya@filmtekercs.hu

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..