Sorozat

„Ha nem lehetek a bál legelőkelőbb hölgye, én leszek a legvonzóbb” – Hiúság vására

Bár Thackeray méltán híressé vált regénye, a Hiúság vására a viktoriánus korban játszódik, az író a társadalomban való érvényesülés ábrázolásával korokon átívelő problémát ragadott meg. 

A történelmet alulnézetből szemlélő Charles Dickensszel szemben az arisztokrata pompában felnőtt William Thackeray a nagypolgárság perspektívájából láttatja a korabeli Angliát. Apja a Kelet-indiai Társaság magas rangú tisztviselője volt, így gyermekkorát egzotikus környezetben töltötte, távol hazájától, de tanulmányait már Cambridge-ben végezte, így már fiatalon széleskörű társadalmi tapasztalatra tett szert. Thackeray 1846-ban Anglia híres vicclapjában, a Punch-ban kezdte közölni Anglia sznobjai (The Snobs of England) címmel karakterrajzait – ezekből született meg aztán 1847-ben a Hiúság vására.

Balzac és Stendhal „feltörekvő fiatalember” típusával szemben kitűnő ötletnek bizonyult Thackeray részéről egy alacsony származású hősnő középpontba állítása,

hiszen egy szép, okos és ambiciózus nő izgalmasabb lehet bármelyik férfinél. Becky Sharpot egy cél vezérel az életben: a társadalmi ranglétrán való felkapaszkodás és az ebből adódó anyagi jólét megélése. Beckyt kemény fából faragták. Bár többszörös hátrányból indul, mégis boldogul az életben, még ha időnként csalárdság árán is. Mindehhez szépen zongorázik, énekel, franciául társalog, és az emberek jellemgyengeségeit felismerve kitűnő érzékkel teszi nélkülözhetetlenné magát. Napjainkban érzelmi intelligenciának nevezik azt a képességet, amivel Becky Sharp a kasztszerű angol társadalom grádicsai között oly könnyedén átjár. Ezt a csalfa női karaktert testesíti meg kitűnő alakításában Olivia Cooke, sikerrel életre keltve a magát minden helyzetben feltaláló, életrevaló nőt.

Feltörekvő hőseikkel, Balzac és Stendhal szépen ívelő karrierpályákat ábrázolnak a regényeikben. Thackeray ezzel szemben panorámatechnikát alkalmazva, nagyszabású társadalmi körképben vonultatja fel a léha angol arisztokrácia és a vele szemben feltörekvő, pénzéhes polgárság statikus hőseit. A történések így nem a fejlődést, sokkal inkább a megrekedést ábrázolják, s az ITV-Amazon sorozat szereplői kiválóan hozzák ezeket az egydimenziós figurákat. Tom Bateman az „okos kis butus” Rawdon Crowley szerepében nyújt szép alakítást a nem túl éles eszű, de jóhiszemű snájdig tiszt alakjában. Az angol gentleman – már az író korában – kiüresedett ideálját pedig Johnny Flynn testesíti meg a pipogya, élhetetlen William Dobbin alakjával.

Különösen szerethető a sorozatban, hogy minden rész előtt Thackeray – Michael Palin alakításában – a „hiúság vásárát” jelképező pazar körhintához invitálja a nézőt, melyen a cselekmény alakulásával lassan átváltozó szereplők keringenek körbe-körbe.

Az időtlenségben forgó körhinta egyfajta ciklikus történelemszemléletet idéz fel a nézőben: e forgatag hősei ma is köztünk élnek, legfeljebb nem hosszú selyemruhában és díszes katonai egyenruhában feszítenek, hanem kiskosztümben és öltönyben.

Becky Sharp története egy ízig-vérig mai nő érvényesüléstörténeteként is felfogható. Bár a Hiúság vásárát számos alkalommal megfilmesítették, az új sorozat talán legnagyobb érdeme, hogy remekül ráérzett Thackeray regényének kortalanságára, s nem ragadt bele egy Napóleon-korszakban játszódó 19. századi kosztümös film kliséjébe, mint számos elődje.

Gwineth Hughes feszesre szabott forgatókönyvében képes volt Thackeray 800 oldalas, grandiózus regényfolyamából a fő cselekményszálat úgy végigvezetni, hogy az eredeti történet megmaradjon hiteles korrajznak, de a film egyúttal a mának szóló üzenetet is hordozzon.

Thackeray a 19. századi angol társadalom szatirikus képét rajzolta meg illúziótlan, de roppant ironikus regényében, s a James Strong-Jonathan Entwistle rendezőpáros alkotásában ez az életérzés, komoly áthallásokkal a 21. században is átjön – talán ezért is annyira élvezetes a sorozat.

E külsőségekre sokat adó világban a szépség, a kacérság, a gőgös tekintet mellett sokat nyom a latban a fényűző életre utaló ruházat, s a film szereplőinek pompás öltözékei igazán korhűvé varázsolják ezt a korszakot. Mindemellett a film atmoszférájához nagyban hozzájárul még Isobel Waller-Bridge zenéje, amely különösen a körhinta keringésekor elragadó. Végül külön érdekessége a sorozatnak, hogy egy részét Budapesten forgatták, így számunkra meglepetésekkel telített helyszínek bukkannak elő sorra.

A minisorozat idehaza az HBO GO műsorán látható.

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés