Sorozat

Hol kezdődik az ember? – Real Humans

realhumans4Egy ritka ínyencség a magyar csatornák által kínált műsorrengetegben: skandináv sci-fi sorozat. Nyamm!

A Real Humans – Az új generáció története azzal a gondolattal játszik el,  hogy mi történik, ha az ember önálló személyiséggel rendelkező androidokat képes létrehozni. “Gépemebereket” saját vágyakkal és döntésképességgel felruházva. A sorozatban felvázolt vízió alapján a felfedezés alapjaiban írná át az általunk ismert jogi, pszichológiai, szexuális, szociológiai, vallási, gazdasági, politikai szabályokat és normákat. Egyszóval úgy nagyjából az emberi létezés minden sarokkövét érintő változásról lenne szó.

A helyszín, ahol egy David Escher nevű tudós felébreszti az első önálló személyiséggel rendelkező különleges androidot, egy napjaink Svédországával párhuzamos világ, ahol egyébként az emberformájú robotok alkalmazása már hosszú évek óta bevett szokás. Itt egy magára valamennyire is adó család már rendelkezik hubottal, azaz emberi külsővel rendelkező robottal, aki/ami segít a házimunkák elvégzésében. Sőt, már egész ipari részlegek foglalkoztatnak kizárólag hubotokat, és persze a szexipar sem mondott le a gyakran  természetellenesen csillogó szemű androidok széleskörű felhasználási lehetőségeiről.

Ezeknek az elterjedt, szériában gyártott hubotoknak nincs öntudatuk. Tulajdonosaik bármit megtehetnek velük, hiszen azon túl, hogy ellátják a beléjük programozott feladatokat, pont annyit éreznek és fognak fel mint egy játékbaba. Persze sokkal hasznosabbak, értékesebbek és szórakoztatóbbak annál. Ezzel együtt sok ember inkább családtagként kezeli őket, mintsem értékes használati tárgyként, sőt sokaknál érzelmi szükségleteket is kielégít egy végtelen türelemmel rendelkező, gazdája minden óhaját teljesítő hubot. A fejlődés azonban itt nem áll le és eljut arra pontra, ahol egyes hubotok olyan zavarba ejtően kiszámíthatatlan és emberi reakciókat mutatnak, hogy nem kerülhető ki a kérdés, hogy pontosan minek is tekinthetők ők. Csupán a felmerülő lehetőségek órási port kavarnak. Itt meg már rég többről van szó.

real-humans3
Az alapproblémával nem most találkozhatunk először, azonban a tálalás meglepően újszerű. Habár a cselekmény egy miénkhez hasonló, párhuzamos világban játszódik, a helyszín olyannyira valószerű, hogy azt a benyomást kelti, mintha egy svéd kisvárost látnánk valahol a közeljövőben, mondjuk ha saccolni kellene, olyan 20-25 év múlva. Tehát szorosan a valósághoz kötődő sci-fi sorozatról van szó, amelynek az egyik legizgalmasabb részét pont az adja, hogy egyáltalán nem nehéz elképzelni a világot amit bemutat. Ráadásul a központi problémát, aminek a magva az oly sokszor feltett kérdés, hogy mit is jelent pontosan embernek lenni, a  hubotok ürügyén olyan sok szempontból járja körbe, hogy már csak emiatt kirí a kortárs sorozatok közül. Emellett pedig egy igazán izgalmas és élvezhető, sok szálon futó történetet is kap a néző, aki benevez Real Humansra, amiben drámát, romantikát, és mivel svédekről van szó, nagy adag krimit is kevertek. Meg szexet, meg akciót, és olyan külsővel megáldott színésznőket, akik mostanában egyre gyakrabban tűnnek fel a “jó csajok a tévében” típusú listákon. Ráadásként érdekes hangulatú képi világgal is rendelkezik a sorozat, ami kellemes kombinációja a skandináv krimik és közeljövőben játszódó sci-fik jellegzetes vizuális jegyeinek, azaz erdőben fegyverrel mászkáló bőrdzsekis szereplőkkel ugyanúgy lehet találkozni, mint fehér színvilágú, a jövő IKEA katalógusa alapján berendezett lakással, vagy gyárépületre emlékeztető helyen berendezett vörös neonban úszó hubotsztriptízbárral.

Végeredményben a Real Humans sokszínű és intelligens sorozat, ami a szokásosnál nagyobb fordulatszámon dolgoztathatja meg a nézők fogaskerekeit, ha hagyják. Az első évad sikere után nem csoda, hogy a svéd SVT úgy döntött, hogy berendeli a sorozat 2. évadját.  A széria  jelenleg hazánkban az AXN-en fut.

Mlinárik Mariann

Mlinárik Mariann

Mlinárik Mariann az ELTE-n végzett filmelmélet és filmtörténet, illetve történelem szakon. Érdekli a marketing, a reklám és a streaming platformok világa, specializációja a horror és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. mlinarikmariann@filmtekercs.hu

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A melodráma igenis több a túlcsorduló érzelmektől. Viszont ehhez vajon az kell, hogy a szerelem beteljesületlen maradjon?

A VLOGtekercs ehavi adásában Spike Jonze A nő és Marc Webb 500 nap nyár című filmjei kerülnek terítékre. Bemutatjuk, hogy a melodráma (minden felszínes vélemény ellenére) nem feltétlenül süpped középszerűségbe. A két film összehasonlításával kiütköznek a műfajban rejlő lehetőségek, valamint az is, hogy azon túl miben újítanak az alkotók.

Műsorvezetők: Énekes Gábor
Szöveg: Énekes Gábor
Vágó: Nagy Tibor
Főcím: Gyenes Dániel
Projektvezető: Nagy Tibor
Producer: Molnár Kata Orsolya